Gaston orléans-i herceg

Gaston orléans-i herceg
Gaston Jean Baptiste de France
Francia királyi herceg, Orléans hercege
Gaston d’Orléans
Orléans hercege
Uralkodási ideje
1610. május 14. – 1643. május 14.
Elődje	Miklós Henrik (1607–1611)
Utódja	I. Fülöp (1640–1701)
Életrajzi adatok
Uralkodóház	House of Bourbon in France
Született	1608. április 25. Fontainebleau
Elhunyt	1660. február 2. (51 évesen) Blois
Nyughelye	Saint-Denis-székesegyház, Párizs
Édesapja	IV. Henrik
Édesanyja	Medici Mária
Testvére(i)	Bourbon Izabella spanyol királyné Bourbon Henrietta Mária angol királyné Krisztina francia királyi hercegnő Catherine Henriette de Bourbon César de Vendôme N de France XIII. Lajos francia király Antoine de Bourbon-Bueil Jeanne-Baptiste de Bourbon Henri de Bourbon-Verneuil Chevalier de Vendôme
Házastársa	Bourbon Mária, Montpensier hercegnője (1605–1627)
Házastársa	Margit lotaringiai hercegnő (1615–1672)
Gyermekei	ld. alul
Gaston d’Orléans aláírása
Gaston orléans-i herceg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaston orléans-i herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gaston orléans-i herceg (Gaston d’Orléans, teljes nevén Gaston Jean Baptiste de France) (Fontainebleau, 1608. április 25. – Blois, 1660. február 2.); a Bourbon-házból született francia királyi herceg, IV. Henriknek, Franciaország és Navarra királyának (1553–1610) és Medici Mária toszkánai nagyhercegnőnek (1573–1642) harmadszülött fia, XIII. Lajos király öccse, Orléans hercege.

Élete

Testvérei

• Lajos (1601–1643), 1610-tól XIII. Lajos néven Franciaország és Navarra királya,
• Erzsébet (1602–1644), IV. Fülöp spanyol király feleségeként Izabella néven Spanyolország királynéja,
• Krisztina Mária(1606–1663), I. Viktor Amadé savoyai herceg felesége,
• Miklós Henrik (1607–1611), Orléans hercege, gyermekkorban meghalt,
• Henrietta Mária (1609–1669), I. Károly angol király feleségeként Anglia királynéja.

A király öccse

Kiváló hadvezér volt, több hadjáratot vezetett sikeresen. Mivel bátyjának, XIII. Lajosnak sokáig nem született gyermeke, Gaston herceget tekintették a trón első várományosának. Amikor 1638-ban mégis megszületett Louis Dieudonné herceg, a trónörökös (dauphin), a későbbi XIV. Lajos király, majd két évre rá öccse, (I.) Fülöp, Orléans hercege (1640–1701), ezzel Gaston herceg trónöröklési reményei füstbe mentek. A várományosság elvesztése saját egzisztenciáját is súlyosan érintette, jövedelmei megcsappantak, hitelezői megszüntették a további hitelek folyósítását, így nem tudta befejezni Blois kastélyának megkezdett felújítását.

1642-ben, amikor bátyjának, XIII. Lajosnak egészsége megromlott, Gaston herceg részt vett Cinq-Mars márki összeesküvésében, amely őt, Gastont akarta a királyság katonai főkormányzójának (lieutenant général) székébe juttatni. Utóbb Gaston meghátrált, „ejtette” támogatóját. Cinq-Mars márkit kivégezték.

Házasságia, gyermekei

Gaston herceg kétszer nősült. Első felesége a nagyon gazdag Bourbon Mária (1605–1627) volt, Montpensier hercegnője. Második felesége a Vaudémont-házból való Margit hercegnő (1615–1672) volt, Lotaringia és Bar hercegnője.

Bourbon Máriától egy gyermeke született:

• Anna Mária Lujza (1627.május 29. – 1693. április 5.), aki 1670-ben majdnem feleségül ment Antal Nompar de Caumont-hoz, Lauzun hercegéhez (1633 – 1723. december 19.).

Lotaringiai Margittól született gyermekei:

• Margit Lujza (1645. július 28. – 1721. szeptember 17.), aki 1661. június 20-án.feleségül ment III. Cosimo de’ Medicihez, Toszkána nagyhercegéhez (1642. augusztus 15. – 1723. október 31.)
• Erzsébet (1646. december 26. – 1696. március 17.), aki 1667. május 15-én. feleségül ment Lotaringiai Lajos József herceghez (1650. augusztus 7. - 1671. július 30.)
• Françoise Madeleine (1648. október 13. – 1664. január 14.), aki 1663. március 4-én feleségül ment II. Károly Emánuel savoyai herceghez (1634. június 20.-1675. június 12.)
• János Gaston (1650. augusztus 17. – 1652. augusztus 10.), Valois hercege, kisgyermekként meghalt.
• Mária Anna (1652. november 9. – 1695. augusztus 17.)

A király nagybátyja

A haldokló XIII. Lajos megtette öccsét Languedoc tartomány polgári és katonai főkormányzójának. 1643-ban, amikor XIII. Lajos meghalt, Gaston királyi herceget nevezték ki az egész királyság katonai főkormányzójává (lieutenant général du royaume) és a királyi tanács vezetőjévé (chef des conseils), de XIV. Lajos kiskorúságának idejére alárendelték őt sógornőjének, az özvegy Ausztriai Anna anyakirálynénak. Anna királyné viszont teljesen magához ragadta a régensi hatalmat, háttérbe szorítva Gastont.

A következő években Gaston hadvezérként több sikeres hadjáratot vezetett Spanyolország ellen. 1644–45-ben elfoglalta Flandria egy részét, Gravelines, Béthune, Bourbourg, Armentières, Courtrai és Mardyck városokat.

A királyi vérből való hercegekkel együtt Gaston is részt vett a Fronde felkelésben. Ennek kudarca után 1652-ben Mazarin bíboros Blois-ba száműzte, itt hunyt el 1660-ban. A királyi család tagjainak temetkezőhelyén, a Saint-Denis-székesegyházban temették el. Orléans hercegének címét XIV. Lajos király saját öccsére, Fülöp hercegre ruházta át.

Külső hivatkozások

• http://genealogy.euweb.cz/capet/capet40.html#L15

Előző uralkodó: Miklós Henrik

Orléans hercege 1611 – 1660 Orléans-ház

Következő uralkodó: (I.) Fülöp orléans-i herceg