„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Források: nyelvi ikonok |
a →Élete: Link |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Jó anyagi állapotú családban született [[Verona|Veronában]]. A [[padova]]i egyetemen [[matematika|matematikát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[orvostudomány]]t tanult.Itt találkozott [[Nikolausz Kopernikusz|Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>Lásd [http://www.britanica.com/eb/article-9035082/Girolamo-Fracastoro Encyclopedia Britanica].</ref>Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. |
Jó anyagi állapotú családban született [[Verona|Veronában]]. A [[padova]]i egyetemen [[matematika|matematikát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[orvostudomány]]t tanult. Itt találkozott [[Nikolausz Kopernikusz|Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>Lásd [http://www.britanica.com/eb/article-9035082/Girolamo-Fracastoro Encyclopedia Britanica].</ref> Tanulmányai befejeztével [[III. Pál pápa]] orvosa lett. |
||
Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában. |
Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában. |
||
A lap 2013. február 2., 19:24-kori változata
Girolamo Fracastoro (Verona, 1478 – Verona, 1553) olasz orvos, költő, humanista és természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé.
Élete
Jó anyagi állapotú családban született Veronában. A padovai egyetemen matematikát, filozófiát és orvostudományt tanult. Itt találkozott Nikolaus Kopernikusszal is.[2] Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.
Tudományos munkája
Orvostudomány
A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek). Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek három féle módozatát határozza meg:
- közvetlen
- közvetett
- távolsági módon
Csillagászat
Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességet is. Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.
Művei
- 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
- 1534: Di Vini Temperatura
- 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
- 1538: Homocentrica
- 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
- 1539: Syphilis sive de morbo gallico.
Jegyzetek
- ↑ [Radu Iftimovici,op.cit.,pag 243-244].
- ↑ Lásd Encyclopedia Britanica.
Bibliográfia
- Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0
Források
- Hieronymus Fracastorius (angolul)
- Texte în latină din scrierile sale (latin)
- Extrase din Syphilis sive Morbus Gallicus (angolul)
- Operele sale (németül)
- Traducere din opere (franciául)
- Locuri și amintiri legate de Fracastoro (angolul)