„Első generációs vadászrepülőgép” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:MiG-15 RB1.jpg|thumb|right|250px|A [[MiG–15]] [[Lengyel Légierő|lengyel]] felségjelzéssel.]] |
[[Image:MiG-15 RB1.jpg|thumb|right|250px|A [[MiG–15]] [[Lengyel Légierő|lengyel]] felségjelzéssel.]] |
||
[[Kép:F-86F.jpg|thumb|300px|Amerikai [[F–86 Sabre|F–86F Sabre]] vadászbombázó]] |
|||
Az '''első generációs harci repülőgépek''' a második világháború és az ötvenes évek közepe között kifejlesztett, sugárhajtású harci repülőgépek voltak. Ezek a repülőgépek szubszonikusak voltak, azaz még nem tudták átlépni a hangsebességet. A [[második világháború]] sok repülőgépével ellentéteben már teljesen fémből épültek, nem használtak fel bennük fát vagy textíliát. A világháborúban elterjedt géppuskák helyett, szinte kizárólag a nehezebb, de nagyobb tömegű lövedékét messzebbre lőni képes gépágyúk alkották a beépített fegyverzetet, emellett a szárnyak és a törzs alatt, hasonlóan a világháborús repülőgépekhez, nem irányított rakétákat és bombákat hordoztak. Szárnyuk, a korábban általánosan használt egyenes szárny helyett nyilazott, ami lehetővé tette a nagyobb sebességek elérését. Első generációs harci repülőgépek napjainkban már sehol nem állnak rendszerben. |
Az '''első generációs harci repülőgépek''' a második világháború és az ötvenes évek közepe között kifejlesztett, sugárhajtású harci repülőgépek voltak. Ezek a repülőgépek szubszonikusak voltak, azaz még nem tudták átlépni a hangsebességet. A [[második világháború]] sok repülőgépével ellentéteben már teljesen fémből épültek, nem használtak fel bennük fát vagy textíliát. A világháborúban elterjedt géppuskák helyett, szinte kizárólag a nehezebb, de nagyobb tömegű lövedékét messzebbre lőni képes gépágyúk alkották a beépített fegyverzetet, emellett a szárnyak és a törzs alatt, hasonlóan a világháborús repülőgépekhez, nem irányított rakétákat és bombákat hordoztak. Szárnyuk, a korábban általánosan használt egyenes szárny helyett nyilazott, ami lehetővé tette a nagyobb sebességek elérését. Első generációs harci repülőgépek napjainkban már sehol nem állnak rendszerben. |
||
A lap 2007. február 17., 21:04-kori változata
Az első generációs harci repülőgépek a második világháború és az ötvenes évek közepe között kifejlesztett, sugárhajtású harci repülőgépek voltak. Ezek a repülőgépek szubszonikusak voltak, azaz még nem tudták átlépni a hangsebességet. A második világháború sok repülőgépével ellentéteben már teljesen fémből épültek, nem használtak fel bennük fát vagy textíliát. A világháborúban elterjedt géppuskák helyett, szinte kizárólag a nehezebb, de nagyobb tömegű lövedékét messzebbre lőni képes gépágyúk alkották a beépített fegyverzetet, emellett a szárnyak és a törzs alatt, hasonlóan a világháborús repülőgépekhez, nem irányított rakétákat és bombákat hordoztak. Szárnyuk, a korábban általánosan használt egyenes szárny helyett nyilazott, ami lehetővé tette a nagyobb sebességek elérését. Első generációs harci repülőgépek napjainkban már sehol nem állnak rendszerben.
Jelentős típusok:
- Németország
- Heinkel He 280 – A világ első sugárhajtóműves vadászrepülőgépe (csak prototípus).
- Messerschmitt Me 262 – Az első sorozatban gyártott sugárhajtóműves típus
- Heinkel He 162 –
- Arado Ar 234 – A világ első sugárhajtóműves bombázója
- Horten Ho 229 –
- Franciaország
- Szovjetunió
- Svédország
- Anglia
- Egyesült Államok
- Lockheed P–80 Shooting Star
- North American F–86 Sabre
- Northrop F–89 Scorpion
