„Brahma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Ryca (vitalap | szerkesztései) Szaraszvati (istennő)| |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Brahma Halebid.jpg|bélyegkép|jobbra|Brahma]] |
[[Fájl:Brahma Halebid.jpg|bélyegkép|jobbra|Brahma]] |
||
'''Brahmá''' ([[szanszkrit nyelv|szanszkrit]] brahmā, [[dévanágarí]] írással ब्रह्मा) a [[hinduizmus]] [[teremtő]] [[isten]]e, és a [[Trimúrti]] (a hindu istenháromság) egyike (a másik kettő [[Visnu]] és [[Siva]]). A felesége [[Szaraszvati| |
'''Brahmá''' ([[szanszkrit nyelv|szanszkrit]] brahmā, [[dévanágarí]] írással ब्रह्मा) a [[hinduizmus]] [[teremtő]] [[isten]]e, és a [[Trimúrti]] (a hindu istenháromság) egyike (a másik kettő [[Visnu]] és [[Siva]]). A felesége [[Szaraszvati (istennő)|Szaraszvati]], a tanulás istennője. Sajátos módon a három főisten közül őt tisztelik a legkevesebb templomban. Hátasállata egy hattyú. |
||
Brahmát hagyományosan négy karral és négy megkoronázott, szakállas fejjel ábrázolják, mindegyik arc a négy [[Védák|véda]] egyikét szavalja. Kezeiben vizesedényt (az élet teremtésének eszközét), a védák szövegkönyvét, rózsafüzért és a szent lótuszt tart. Más ábrázolás szerint egy [[lótusz]]on ül, ami Visnu köldökéből nő ki. |
Brahmát hagyományosan négy karral és négy megkoronázott, szakállas fejjel ábrázolják, mindegyik arc a négy [[Védák|véda]] egyikét szavalja. Kezeiben vizesedényt (az élet teremtésének eszközét), a védák szövegkönyvét, rózsafüzért és a szent lótuszt tart. Más ábrázolás szerint egy [[lótusz]]on ül, ami Visnu köldökéből nő ki. |
||
A lap 2012. november 10., 18:18-kori változata
Brahmá (szanszkrit brahmā, dévanágarí írással ब्रह्मा) a hinduizmus teremtő istene, és a Trimúrti (a hindu istenháromság) egyike (a másik kettő Visnu és Siva). A felesége Szaraszvati, a tanulás istennője. Sajátos módon a három főisten közül őt tisztelik a legkevesebb templomban. Hátasállata egy hattyú.
Brahmát hagyományosan négy karral és négy megkoronázott, szakállas fejjel ábrázolják, mindegyik arc a négy véda egyikét szavalja. Kezeiben vizesedényt (az élet teremtésének eszközét), a védák szövegkönyvét, rózsafüzért és a szent lótuszt tart. Más ábrázolás szerint egy lótuszon ül, ami Visnu köldökéből nő ki.
Brahmá az univerzum elsőként teremtett félistene.
Visnu létrehozza az univerzumok anyagi elemeit, és megalkotja az univerzumokat. Az első teremtett lény Brahma, folytatja a teremtést. Létrehozza a bolygókat, az élőlények testét, és az első teremtményei segítségével benépesül a világegyetem. A Krisna-tudat szerint négy nagy világkorszak váltja egymást:
- Aranykor
- Ezüstkor
- Rézkor
- Vaskor
Ezek változó hosszúságúak.
A jelenlegi korszak a vaskor, ami négyszázharminckétezer évig tart, ám ebből mindössze mintegy ötezer év telt el eddig. A négy korszak együttesen négymillió-háromszázhúszezer évig tart. A védikus szemlélet szerint másféleképpen telik az idő az univerzum különböző régióiban. Például: A négy korszak együttes hosszának ezerszerese, (tehát négymillió-háromszázhúszezer szorozva ezerrel) Brahmának mindössze 12 órát tesz ki életéből. Brahmá a saját időszámítása szerint száz évig él, s élete végén megsemmisül az univerzum. Ebből kiszámítható, hogy a mi időszámításunk szerint az egész univerzum háromszáztizenegybillió-negyvenmilliárd évig marad fenn.
Külső hivatkozások
