„Vörös Hadsereg (magyar)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2012. július 3., 15:53-kori változata

A Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 25-én rendelte el a Vörös Hadsereg megalakítását.

==A kezdetek==fél Mivel 1919. március 21-én az addigi Honvédelmi Minisztérium átalakult Honvédelmi Népbiztossággá, a honvédelmi népbiztos Pogány József, míg a népbiztos-helyettes Szántó Béla lett 1919.március 26.: a 89/A.f.cs.bk. számú rendelet megváltoztatja az ügybeosztást:

Behúzott sor A, Hadműveleti főcsoport

Behúzott sor vezető: Szántó Béla

Behúzott sor segítő: Steinbrück Ottó

Behúzott sor vezérkari főnök: Tombor Jenő

Behúzott sor 5.,11.,61. hadosztályokból alakult

Behúzott sor B, Szervezés főcsoport

Behúzott sor vezetője: Pogány József

Behúzott sor szakközeg: Stromfeld Aurél

Behúzott sor I. Csapatszervezés: Czobel Ernő

Behúzott sor 6.,7.,10.,31.,39.,46. hadosztály

Behúzott sor II. Anyagi ellátás. Márk Nándor

Behúzott sor 28.,38.,42.,52.,56., hadosztály

Behúzott sor III. Műszaki és tüzéranyag: Mellinger

Behúzott sor 14.,37.,45.,48.,50.,53., hadosztály

Március 22 és április 15 között a cseh-tót arcvonalon 7 és fél zászlóalj és 1 üteg állomásozik. A román arcvonalon 5 zászlóalj, 1 lovas és 1 műszaki század, míg a délszláv arcvonalon 2 zászlóaljés 2 üteg található. A március 26-án kelt 327/92.hdm. 5.sz. rendelete szabályozta a parancsnoklási viszonyokat. 7 körzetet határozott meg, amik a következök voltak:

Listaelem országhatártól az Ipoly torkolatáig, itt a 26. dandárcsoport parancsnoka a 4. hadosztály parancsnoka

Többen is állítják^[forrás?], hogy Pogány József nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, március 24-én alapított egy háromtagú tanácsot (Kun Béla, Böhm Vilmos és Weltner Jakab személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a 200000-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből (Székely Hadosztály) és a Dunaőrségből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a Hadügyi Népbiztosságon. Április 1-jén az addig toborzottak létszáma összesen 20640 fő volt, az alábbi részletezésben:

Hadosztály	Létszám
budapesti 1. hadosztály	1655 fő
budapesti 2. hadosztály	1661 fő
budapesti 3. hadosztály	3275 fő
győri 4. hadosztály	2362 fő
nyíregyházi 5. hadosztály	2347 fő
szegedi 6. hadosztály	1500 fő
székely különítmény	7542 fő
tengerészdandár	298 fő

A toborzottak összlétszáma

Dátum	Összlétszám
1919. április 3.	26449 fő
1919. április 5.	29743 fő
1919. április 10.	32832 fő
1919. április 15.	53524 fő

Magyarok mellett nagyszámban harcoltak internacionalista gondolkodású oroszok, szlovákok és németek.

A vezérkar

A hadügy vezetésében meglévő viták miatt április 4-étől öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: Kun Béla (KMP), Fiedler Rezső (KMP), Szántó Béla (MSZDP), Böhm Vilmos (MSZDP) és Haubrich József (MSZDP)

Irodalom, jegyzetek, források

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozás

Szijj Jolán–Dombrády Loránd: Magyarország a XX. században, I. kötet: A Vörös Hadsereg (1919) (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 8.)

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 A '''Vörös Hadsereg''' a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] hadserege, az első magyar ''„munkás-paraszt”'' hadsereg volt. A ''[[Forradalmi Kormányzótanács]]'' [[1919]]. [[március 25.|március 25-én]] rendelte el a ''Vörös Hadsereg'' megalakítását.
-==A kezdetek==
+==A kezdetek==fél
 Mivel [[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] az addigi ''[[Honvédelmi Minisztérium]]'' átalakult ''Honvédelmi Népbiztosság''gá, a honvédelmi népbiztos [[Pogány József]], míg a népbiztos-helyettes [[Szántó Béla]] lett
+.március 26.: a 89/A.f.cs.bk. számú rendelet megváltoztatja az ügybeosztást:
+:Behúzott sor A, Hadműveleti főcsoport
+:Behúzott sor   vezető: Szántó Béla
+:Behúzott sor   segítő: Steinbrück Ottó
+:Behúzott sor   vezérkari főnök: Tombor Jenő
+:Behúzott sor   5.,11.,61. hadosztályokból alakult
+:Behúzott sor B, Szervezés főcsoport
+:Behúzott sor   vezetője: Pogány József
+:Behúzott sor   szakközeg: Stromfeld Aurél
+:Behúzott sor   I. Csapatszervezés: Czobel Ernő
+:Behúzott sor    6.,7.,10.,31.,39.,46. hadosztály
+:Behúzott sor   II. Anyagi ellátás. Márk Nándor
+:Behúzott sor    28.,38.,42.,52.,56., hadosztály
+:Behúzott sor   III. Műszaki és tüzéranyag: Mellinger
+:Behúzott sor    14.,37.,45.,48.,50.,53., hadosztály
+Március 22 és április 15 között a cseh-tót arcvonalon 7 és fél zászlóalj és 1 üteg állomásozik. A román arcvonalon 5 zászlóalj, 1 lovas és 1 műszaki század, míg a délszláv arcvonalon 2 zászlóaljés 2 üteg található.
+A március 26-án kelt 327/92.hdm. 5.sz. rendelete szabályozta a parancsnoklási viszonyokat. 7 körzetet határozott meg, amik a következök voltak:
+# Listaelem országhatártól az Ipoly torkolatáig, itt a 26. dandárcsoport parancsnoka a 4. hadosztály parancsnoka
 Többen is állítják{{forr}}, hogy [[Pogány József]] nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, [[március 24.|március 24-én]] alapított egy háromtagú tanácsot ([[Kun Béla]], [[Böhm Vilmos]] és [[Weltner Jakab]] személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a ''200000''-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből ''(Székely Hadosztály)'' és a ''Dunaőrség''ből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a ''Hadügyi Népbiztosság''on. [[április 1.|Április 1-jén]] az addig toborzottak létszáma összesen ''20640'' fő volt, az alábbi részletezésben: