„Csapósügér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bs:Grgeč
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: mdf:Пиштемгал
128. sor: 128. sor:
[[lt:Ešerys]]
[[lt:Ešerys]]
[[lv:Asaris]]
[[lv:Asaris]]
[[mdf:Пиштемгал]]
[[mrj:Алангы]]
[[mrj:Алангы]]
[[nl:Baars]]
[[nl:Baars]]

A lap 2012. június 11., 08:04-kori változata

Csapósügér
Evolúciós időszak: oligocén–jelenkor
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Család: Sügérfélék (Percidae)
Nem: Perca
Faj: P. fluviatilis
Tudományos név
Perca fluviatilis
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csapósügér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csapósügér témájú médiaállományokat és Csapósügér témájú kategóriát.

Csontváza

A csapósügér (Perca fluviatilis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj. Népies nevei Herman Ottó összeállításában a következők: bules, dibbancs, dóber, dubár, dúber, dúbér, fésűshal, kandró, körmöshal, parcs, persli, rappihóhér, rétidurbincs, sígér, síngér, súdér, süget, sürge, süger, szolgabíró, möshal, paris, dübér, barsling.

Előfordulása

Eurázsiában a gyors folyású hegyi patakok kivételével, szinte minden folyó- és állóvízben megtalálható.

Életmódja

On exhibition Subaqueous Vltava, Prague

Legszívesebben a növényzet között tartózkodik. A fiatalok kisebb csapatokat alkotnak, az idősebbek egyedül élnek. A 30 cm hosszú és fél kg-os példányok ritkák. Tápláléka vegyes összetételű, elsősorban azonban apró halakból áll.

Szaporodása

3-4 éves korában ivarérett. Március-áprilisban 10-12 C hőmérsékletű vízben ívik. Páros ívó. Az ikraszemek kocsonyás anyagban csipkeszerű szalagot alkotnak, amelyet kemény aljzatra vagy vízinövényekre ragaszt. Egy-egy kifejlett nőstény 200 ezer ikrát is lerakhat. Ezután a szülők elhagyják az ívóhelyet. Az ivadék 2-3 hét alatt kel ki.

Horgászata

Legjobban gilisztával csalizott horogra kap, a nagyja haldarabra vagy csalihalra is.

Forrás

On exhibition Subaqueous Vltava, Prague