„7TP” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: uk:7ТР |
a r2.7.3) (Bot: következő módosítása: sk:7TP |
||
62. sor: | 62. sor: | ||
[[pt:7TP]] |
[[pt:7TP]] |
||
[[ru:7TP]] |
[[ru:7TP]] |
||
[[sk:7TP |
[[sk:7TP]] |
||
[[sl:7TP]] |
[[sl:7TP]] |
||
[[sr:7TP]] |
[[sr:7TP]] |
A lap 2012. május 13., 14:40-kori változata
7TP | |
Egytornyú 7TP harckocsi | |
Fejlesztő ország | Lengyelország |
Gyártó | Państwowe Zakłady Inżynierii |
Gyártási darabszám | 149 |
Háborús részvétel | második világháború |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 3 fő (parancsnok, vezető, irányzó) |
Hosszúság | 4,6 m |
Szélesség | 2,4 m |
Magasság | 2,27 m |
Tömeg | 9,9 tonna |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | 17 mm |
Elsődleges fegyverzet | Bofors wz. 37 típusú 37 mm-es harckocsiágyú |
Másodlagos fegyverzet | 1 db Ckm wz. 30 7,92 mm-es géppuska |
Műszaki adatok | |
Motor | Saurer VBLDd dízelmotor |
Teljesítmény | 80 kW (110 LE) |
Felfüggesztés | laprugó, futógörgők párosával zsámolyban |
Sebesség | 37 km/h |
Fajlagos teljesítmény | 8 kW/tonna |
Hatótávolság | 150 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz 7TP témájú médiaállományokat. |
A 7TP a brit 6 tonnás Vickers-harckocsin alapuló lengyel könnyű harckocsi a második világháború idejéből. A lengyel hadsereg alapvető harckocsi-típusa volt az 1939-es lengyelországi hadjárat idején. 139 db készült belőle. A 7TP szolgált alapul a C7P tüzérségi vontató kifejlesztéséhez.
Története
A 7TP harckocsi a Lengyelország által megvásárolt és licenc alapján gyártott 6 tonnás Viskers Mk. E harckocsi továbbfejlesztésével jött létre. A harckocsi az alapul szolgáló járműhöz képest erősebb és megbízhatóbb motort, vastagabb páncélzatot és hatékonyabb fegyverzetet (egy 37 mm-es ágyút) kapott. A harcjárműbe Gundlach-periszkópokat építettek be, és több apróbb módosítást is végrehajtottak, így pl. átalakították a szellőztető rendszert és más rádiót építettek be. A jármű típusjelzése, a 7TP, a hét tonnás harci tömegre utal (7-tonowy, polski / lengyel 7 tonnás). A hét tonnás tömeg azonban csak a prototípusokra volt érvényes, a sorozatgyártású példányok harci tömege a módosítások miatt meghaladta a 9 tonnát is. 1934-ben készült el a prototípusa. A harckocsival 1934. augusztus 16. – október október 1. között végezték el a harctéri próbákatennek során a jármű 1100 km-t tett meg. 1935 tavaszán döntöttek a rendszeresítéséről és a sorozatgyártásról.
A prototípusokat is beleszámítva összesen 139 db-ot gyártottak. Az 1935–1939 közötti sorozatgyártás során 132 db készült. Az összes ekészült példányból 134 db-ot az ursusi gépgyár épített. Mint az alapul vett Mk. E-t, kezdetben a 7TP-t is két változatban gyártották. Az egyik változat kéttornyú volt, két db Ckm wz.30 típusú géppuskával felszerelve. A másik változat egy toronnyal készült, és egy 37 mm-es 37 M Bofors-ágyúval volt felszerelve. A két változat típusjelzése azonos volt.[1] A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy az elavult koncepció alapján készült kéttornyú kivitel tűzereje gyenge volt, így ennek a gyártását beszüntették. A háború kitöréséig a kéttornyú példányok többségét is átépítették egytornyú, ágyús kivitelűre. 1939 szeptemberében, a háború kitörésekor a típusnak már csak 24 példánya volt kéttornyos kivitelű.
Szolgálatban
Amikor a harckocsikat hadrendbe állították, megalakították a 3. hadosztályt Varsóban. A 30-as évek végén, valószínűleg 1937-ben, új 7TP-k érkeztek, a Vickerseket a 2. zászlóaljhoz vezényelték Zurawicába, Przemysl közelében. A második egység, amely Vickers hk.-kal volt felszerelve, a 11. zászlóalj volt a Harcjármű Kiképző Központban, (CWBrPanc), Modlinban. Öt harckocsit ezek közül az ún. "mob"-tartalékba vonták, amely békeidőben zárolt volt. A maradék az intenzív gyakorlást szolgálta, így ezek alaposan "elrongyolódtak" és kivonásra kerültek 1939-ben.
1938. szeptember 4. és 20. között húsz tank vett részt a Volhíniában megrendezett nagy gyakorlaton. Az itt kialakított egység a 10. (gépesített) Lovassági Brigád elnevezést kapta. A gyakorlat előkészület volt, a csehszlovák Olsa-terület lengyel fennhatóság alá vonását modellezte. Ez a terület 1919-ig lengyel volt, csak ez után került a csehek kezébe. A lengyel kormány felhasználta a müncheni szerződés megkötését. 1938. szeptember 22-én a 10. (gépesített) Lovassági Brigád az ideiglenes "Slask" (Szilézia) harccsoport részeként, bevonult az Olsa-területre. A brigád a következő két hónapot itt töltötte.
Jegyzetek
- ↑ A szakirodalomban előfordul, hogy az egytornyú változatra a 7TP jw (jednowieżowy, magyarul: egytornyú), míg a kéttornyú változatra a 7TP dw (dwuwieżowy, magyarul: kéttornyú) típusjelzést használják. Ezek azonban nem a lengyel hadsereg által használt hivatalos típuskelzések.