„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: nn:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet |
→Források: +kat |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Dirichlet Peter Gustav Lejeune}} |
{{DEFAULTSORT:Dirichlet Peter Gustav Lejeune}} |
||
[[Kategória:Német matematikusok]] |
[[Kategória:Német matematikusok]] |
||
[[Kategória:1805-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:1859-ben elhunyt személyek]] |
|||
[[en:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] |
[[en:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] |
A lap 2012. április 14., 14:48-kori változata
Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13. – Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában.
Élete
A Breslaui (1827) és a Berlini Egyetemen (1828-1855) tanított, majd 1855-ben Karl Friedrich Gauss örökébe lépett a Göttingeni Egyetemen.
Munkássága
Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a matematika jó néhány ágában. A számelméletben bebizonyította, hogy bármely, természetes számokból álló számtani sorozatban végtelen sok prímszám van, ha a-nak és b-nek nincs (1-től különböző) közös osztója. Kidolgozta az egészek általános elméletét az algebrai számelméletben.
A Dirichlet-probléma
Dirichlet 1837-ben vetette fel a függvény modern fogalmát: az y = f(x) függvényben minden egyes x-hez egyetlen y tartozik. A mechanikában a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez.
Művei
Összegyűjtött műveit két kötetben adták közre: Gesammelte Werke (1889, 1897).
Forrás
- Dörrie, Heinrich: A diadalmas matematika. Bp., Gondolat, 1963.
- Wussin-Arnold: Biographien bedeutener Mathematiker. Berlin, 1983.