„Lósy Imre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) a →Élete: nzitra link |
Taz (vitalap | szerkesztései) a jav |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Lósy Imre''', '''Loosy Imre''' ([[Nagylós]], 1580 körül – [[Nagyszombat]], [[1642]]. [[november 7.]]) nyitrai-, csanádi-, nagyváradi, majd egri püspök, [[esztergomi érsek]]. |
'''Lósy Imre''', '''Loosy Imre''' ([[Nagylós]], 1580 körül – [[Nagyszombat]], [[1642]]. [[november 7.]]) nyitrai-, csanádi-, nagyváradi-, majd egri püspök, [[esztergomi érsek]]. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
A lap 2012. április 13., 10:27-kori változata
Lósy Imre, Loosy Imre (Nagylós, 1580 körül – Nagyszombat, 1642. november 7.) nyitrai-, csanádi-, nagyváradi-, majd egri püspök, esztergomi érsek.
Élete
Protestáns szülőktől származott. Miután áttért a katolikus vallásra először Bécsben a jezsuitáknál, majd 1599 végétől Rómában tanult. Ott szentelték pappá 1604-ben. 1604 és 1606 között kánonjogot tanult, majd Magyarországon lelkipásztorként tevékenykedett. 1606-tól nyitrai, 1607-től pozsonyi, 1611-től esztergomi kanonok és nyitrai főesperes volt. Forgách Ferenc esztergomi érsek, mint nyitrai püspököt hívta őt Esztergomba. 1620-tól már Pázmány Péter állandó helyettese volt és az is maradt az esztergomi érsek haláláig. 1622-től Vicarius Generalis, 1623-tól csanádi, 1625-től nagyváradi választott püspök, majd 1631-ben szentelték fel váradi püspökké. Tagja volt a Magyar Tanácsnak, 1628-tól volt prokancellár. 1634-ben egri püspök lett és ott még ugyanazon évben zsinatot hívott össze.
1637. május 14-én, Pázmány Péter halála után esztergomi érsek lett. Életpályája tipikusnak mondható egyházi pálya, ő az egyetlen, aki papi kvalitása miatt nyerte el a főpapi tisztet, talán az ő alakja áll a legközelebb a tridentinus főpapideálhoz. 1638-ban nemzeti zsinatot hívott össze, 1639-ben püspöki konferenciát tartott. Egyházpolitikai programjának középpontjában állt a magyar egyház és Róma kapcsolatának tisztázása. Nyílt szakadással fenyegette meg Rómát és egyfajta államegyház ideálját vázolta fel. A viszony végül tisztázódott, és Pietro Giacomo Favilla személyében szentszéki ágenst neveztek ki, aki a magyar egyház egészét képviselte Rómában.
1642-ben Pozsonyban papnevelőt alapított, az Emericanumot. A Nagyszombati Egyetemen a jogi kar felállítására jelentős összeget hagyományozott. Pozsonyban ferences kolostort alapított.
Külső hivatkozások
- Lósy Imre esztergomi érsek sirkövéról készült rajz (Rajzolta:Cserna Károly 1867–1944)
- Tusor Péter: A magyar egyház és Róma a 17. században
- Lósy Imre arcképe
| Elődje: Pázmány Péter |
|
Utódja: Lippay György |