„1700” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Születések: Charles-Joseph Natoire |
Események - bővítés |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
=== Határozott dátumú események === |
=== Határozott dátumú események === |
||
* [[január 1.]] – [[Oroszország]] elfogadja a [[julián naptár]]t. |
* [[január 1.]] – [[Oroszország]] elfogadja a [[julián naptár]]t. |
||
* [[március 1.]] – [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] évi 4000 mázsa réz szállítását vállalja a magyarországi rézbányákból Hollandiába 400 ezer birodalmi tallérnyi kölcsön ellentételezéseként. |
|||
* [[március 3.]] – Londonban [[III. Vilmos angol király]] és [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] megállapodnak a [[II. Károly spanyol király]] várható halála után keletkező örökség felosztásáról. Ennek értelmében Lipót fia, [[III. Károly magyar király|Károly főherceg]] kapja Spanyolországot, spanyol Németalföldet és az amerikai spanyol gyarmatokat, [[V. Fülöp spanyol király|Anjou Fülöp]], XIV. Lajos unokája pedig az olasz tartományokat és Lotaringiát. |
|||
* [[március 18.]] – I. Lipót [[országbíró]]vá nevezi ki [[Batthyány Ádám (országbíró)|Batthyány Ádám]]ot. |
|||
* [[március 25.]] – A március 3-i londoni megállapodáshoz csatlakozok Hollandia is. |
|||
* [[július 3.]] – A harminc évre szóló orosz–török béke megkötése.<ref name="autogenerated1">Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 262 és 268. p.</ref> |
* [[július 3.]] – A harminc évre szóló orosz–török béke megkötése.<ref name="autogenerated1">Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 262 és 268. p.</ref> |
||
* [[október 3.]] – [[II. Károly spanyol király]] végrendeletében [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] unokáját, |
* [[október 3.]] – [[II. Károly spanyol király]] végrendeletében [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] unokáját, Anjou Fülöp herceget teszi meg örökösévé.<ref name="autogenerated1" /> |
||
* [[augusztus 15.]] – Az [[Udvari Kamara]] utasítást ad ki a [[Szlavón határőrvidék|Szlavón]] és a [[Tisza-Marosi határőrvidék|Tisza-Marosi]] [[katonai határőrvidék]] megszervezésére. |
|||
* [[szeptember 23.]] – [[I. Péter orosz cár]] – 30 000 katonával – körülzárja [[Hermann-vár|Narva erődjét]].<ref name="autogenerated1" /> |
* [[szeptember 23.]] – [[I. Péter orosz cár]] – 30 000 katonával – körülzárja [[Hermann-vár|Narva erődjét]].<ref name="autogenerated1" /> |
||
* [[november 1.]] |
* [[november 1.]] |
||
** Meghal II. Károly, az utolsó [[Habsburg-ház#Spanyol királyok a Habsburg-házból|Habsburg-házból]] való spanyol király.<ref name="autogenerated1" /> |
|||
** [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferenc]] levelet ír XIV. Lajosnak, melyben Franciaország támogatását kéri a Habsburgokkal szemben. A levelet François-Joseph Longueval császári kapitányra bízza, aki ezt a bécsi udvarban bemutatja. |
|||
* [[november 16.]] – I. Liót és [[I. Frigyes porosz király|III. Frigyes brandenburgi választófejedelem]] szerződést köt, melynek értelmében Frigyes támogatja a Habsburg ház császárságát, Lipót pedig hozzájárul ahhoz, hogy Frigyes királlyá koronáztassa magát. |
|||
* [[november 19.]] – Az idegen tisztek vezette orosz sereg vereséget szenved [[Narva|Narvánál]].<ref name="autogenerated1" /> |
* [[november 19.]] – Az idegen tisztek vezette orosz sereg vereséget szenved [[Narva|Narvánál]].<ref name="autogenerated1" /> |
||
* [[november 23.]] – [[XI. Kelemen pápa]] hivatalba lép. |
* [[november 23.]] – [[XI. Kelemen pápa]] hivatalba lép. |
||
| 15. sor: | 23. sor: | ||
=== Határozatlan dátumú események === |
=== Határozatlan dátumú események === |
||
* '''február''' – Dán csapatok vonulnak be [[Schleswig]]be.<ref name="autogenerated1" /> |
* '''február''' – Dán csapatok vonulnak be [[Schleswig]]be.<ref name="autogenerated1" /> |
||
* '''ősszel''' |
|||
| ⚫ | |||
** Megkezdődik a [[nagy északi háború]]. |
|||
** Rákóczi Ferenc szövetségeseket gyűjt I. Lipót uralmának lerázásához. |
|||
* '''az év folyamán''' |
|||
| ⚫ | |||
** [[Pestis]]járvány Magyarország déli részén. |
|||
== Születések == |
== Születések == |
||
A lap 2012. április 4., 09:33-kori változata
| 1700 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1700 |
| Ab urbe condita | 2453 |
| Bahái naptár | -144 – -143 |
| Berber naptár | 2650 |
| Bizánci naptár | 7208 – 7209 |
| Buddhista naptár | 2244 |
| Burmai naptár | 1062 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1692 – 1693 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1755 – 1756 |
| Shaka Samvat | 1622 – 1623 |
| Holocén naptár | 11700 |
| Iráni naptár | 1078 – 1079 |
| Japán naptár | 2360 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4396–4397 |
| Kopt naptár | 1416 – 1417 |
| Koreai naptár | 4033 |
| Muszlim naptár | 1111 – 1112 |
| Örmény naptár | 1149 ԹՎ ՌՃԽԹ |
| Thai szoláris naptár | 2243 |
| Zsidó naptár | 5460 – 5461 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek
Évek: 1695 – 1696 – 1697 – 1698 – 1699 – 1700 – 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705
Események
1700 a 17. század utolsó éve.
Határozott dátumú események
- január 1. – Oroszország elfogadja a julián naptárt.
- március 1. – I. Lipót évi 4000 mázsa réz szállítását vállalja a magyarországi rézbányákból Hollandiába 400 ezer birodalmi tallérnyi kölcsön ellentételezéseként.
- március 3. – Londonban III. Vilmos angol király és XIV. Lajos megállapodnak a II. Károly spanyol király várható halála után keletkező örökség felosztásáról. Ennek értelmében Lipót fia, Károly főherceg kapja Spanyolországot, spanyol Németalföldet és az amerikai spanyol gyarmatokat, Anjou Fülöp, XIV. Lajos unokája pedig az olasz tartományokat és Lotaringiát.
- március 18. – I. Lipót országbíróvá nevezi ki Batthyány Ádámot.
- március 25. – A március 3-i londoni megállapodáshoz csatlakozok Hollandia is.
- július 3. – A harminc évre szóló orosz–török béke megkötése.[1]
- október 3. – II. Károly spanyol király végrendeletében XIV. Lajos unokáját, Anjou Fülöp herceget teszi meg örökösévé.[1]
- augusztus 15. – Az Udvari Kamara utasítást ad ki a Szlavón és a Tisza-Marosi katonai határőrvidék megszervezésére.
- szeptember 23. – I. Péter orosz cár – 30 000 katonával – körülzárja Narva erődjét.[1]
- november 1.
- Meghal II. Károly, az utolsó Habsburg-házból való spanyol király.[1]
- Rákóczi Ferenc levelet ír XIV. Lajosnak, melyben Franciaország támogatását kéri a Habsburgokkal szemben. A levelet François-Joseph Longueval császári kapitányra bízza, aki ezt a bécsi udvarban bemutatja.
- november 16. – I. Liót és III. Frigyes brandenburgi választófejedelem szerződést köt, melynek értelmében Frigyes támogatja a Habsburg ház császárságát, Lipót pedig hozzájárul ahhoz, hogy Frigyes királlyá koronáztassa magát.
- november 19. – Az idegen tisztek vezette orosz sereg vereséget szenved Narvánál.[1]
- november 23. – XI. Kelemen pápa hivatalba lép.
Határozatlan dátumú események
- február – Dán csapatok vonulnak be Schleswigbe.[1]
- ősszel
- Megkezdődik a nagy északi háború.
- Rákóczi Ferenc szövetségeseket gyűjt I. Lipót uralmának lerázásához.
- az év folyamán
- XII. Károly svéd király 15 000 fős hajóhadával – a vele szövetséges angol és holland flotta támogatásával – bombázza a dán fővárost, Koppenhágát.[1]
- Pestisjárvány Magyarország déli részén.
Születések
- február 2. – Johann Christoph Gottsched, német író, irodalomtudós († 1766)
- február 8. – Daniel Bernoulli, svájci matematikus, fizikus († 1782)
- március 3. – Charles-Joseph Natoire, francia rokokó festő († 1777)
- november 24. – Johann Bernhard Bach (Ohrduf), német zeneszerző, orgonista († 1743)
- november 30. – Bethlen Kata, író († 1759)