„Tóth István (ókortörténész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Dj (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Külső hivatkozások: szh |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Toth Istvan}} |
{{DEFAULTSORT:Toth Istvan}} |
||
[[Kategória:1944-ben született személyek]] |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:Magyar ókortudósok]] |
[[Kategória:Magyar ókortudósok]] |
||
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]] |
||
[[Kategória:Pápaiak]] |
[[Kategória:Pápaiak]] |
||
⚫ |
A lap 2012. február 23., 17:23-kori változata
Tóth István (Pápa, 1944. május 15. – Pécs, 2006. augusztus 10.) ókor- és vallástörténész, iskolateremtő egyetemi oktató. Halála után, 2006. szept. 4-én a PTE a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” kitüntetésben részesítette.
Élete
1947-1967 között Debrecenben élt, itt szerzett történelem szakos tanári diplomát – és ókori történelemből külön szakképesítést – a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Bölcsészdoktori vizsgát 1977-ben tett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, summa cum laude eredménnyel. Szakmai vizsgáztatói: Hahn István és Kákosy László voltak. Egyetemi diplomája megszerzése után nem kért állást az akkor még létező elosztó bizottságtól, hanem népművelő muzeológusként helyezkedett el a Fitz Jenő igazgatta székesfehérvári István Király Múzeumban. Később dokumentátor lett az MTA Történettudományi intézetében, majd tudományos segédmunkatárs a Harmatta János vezette Ókortudományi Kutatócsoportban. 1978–1982 között a keszthelyi Helikon Könyvtár vezetője, innen a szombathelyi Tanárképző Főiskolára, majd – megalakulásakor – 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre került adjunktusként, 1997-től pedig haláláig docensként dolgozott ugyanitt. 1993–1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanított.
Tudományos művei
Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez: írt egyetemi jegyzetet és tankönyvként használt egyetemi segédkönyvet. Ezt a munkáját (szerzőtársa a tanítványa, Szabó Ádám volt) a Pécsi Tudományegyetem 2000-ben az év legjobb publikációja címmel jutalmazta. Kutatási területe: a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, epigráfia. Számos könyve és közel 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg ezekből a témákból magyar, német, angol, francia és olasz nyelven.
Fontosabb, ismertebb három könyve:
- A rómaiak Magyarországon. Bp. 1975. Gondolat, 242 l. Magyar História. 2. kiad. Bp. 1979.
- Epigraphica Pannonica 1-2. Egyetemi segédkönyv. Szerk.: Tóth I., ford.: komm. Pozsárkó Cs.-Szabó Á. Pécs, 1998.
- Mithras Pannonicus. Esszék-Essays. (Specimina Nova Univ. Quinqueeccl. XVII.) 146 p. Bp.-Pécs 2003. Martin Opitz.
Tudományos tevékenysége
Tudományszervező-oktatói munkássága
Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején szervezte és vezette a fiatal régészek-történészek körét; rendszeres találkozók és konferenciák során vitatták meg legfrissebb kutatási eredményeiket. 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen megszervezte az Ókortörténeti Tanszéket, amelynek kilenc évig tanszékvezetője is volt. Megalapította és munkatársaival együtt szerkesztette a Specimina Nova tanszéki évkönyvet, ennek máig több mint 20 kötete látott napvilágot. Alapító tagja volt a PTE-BTK Multidiszciplináris Doktori iskolájának. „Jó humorú, széles látókörű, kitűnő előadó volt, óráit tömegek látogatták; sok humán és természettudományos területre kiterjedő ismeretével a hallgatók százait nyűgözte le az óráin és az általa vezetett tanulmányi kirándulásokon egyaránt.”[1]
Konferenciák
Tudományos konferenciákon, kongresszusokon több ízben vett részt előadással, köztük az 1975-ös II. Internat. Congr. Mithraic Studies-on (Teherán). 1969-1974 között szervezője volt a Fiatal Történészek Munkakonferenciáinak (Debrecen, Eger, Sopron, Veszprém, Székesfehérvár). 1974-ben felsőbb beavatkozás leállította ezek további szervezését.
Tudományos fokozatai
1997-ben a történettudományok (régészet) kandidátusa lett, 100%-os szavazati aránnyal. Opponensei: Fitz Jenő DSc és Gáspár Dorottya CSc voltak. A 2003/2004-es akadémiai évben benyújtott „Pannoniai vallástörténet” c. nagydoktori disszertációját 2005. június 28-án védte meg (92%-os szavazati aránnyal), decemberben ítélték meg számára a tudományok doktora címet. Opponensei Fitz Jenő DSc, T. Bíró Mária CSc és Frőlich Ida DSc voltak. A 2005/2006. tanévben habilitációra jelentkezett, Pócs Éva DSc-hez. (PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola, Néprajz-Kulturális Antropológia Program, vez.: Kisbán Eszter DSc) Ez év március 22-én tartotta meg, 100%-os elfogadottságú habilitációs előadását: „Pannoniai elemek a magyarországi népi vallásosságban” címmel. [2]
Tudományos társaságok, kitüntetések
Több hazai tudományos társaság tagja volt. Az Ókortudományi Társaság Maróth Károly (1973.) és Révay József-díjjal (1978.) jutalmazta. 2004-ben ismét Maróth Károly díjat kapott. 2006. szept. 4-én a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” postumus kitüntetésben részesítette a Pécsi Tudományegyetem.
Emlékezete
- Virtuális emlékkönyv - rokonok, kollégák, tanítványok, ismerősök emlékei és fotói Tóth Istvánról, búcsúzó gondolatai:[3]
- Nyomtatott, 3 kötetes emlékkönyv - pályatársak, tanítványok tanulmányai: Ókortudományi Dolgozatok 1. Ádám Szabó - Péter Vargyas (eds.) Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. I. De Oriente Antiquo et Regione Danuvii Praehistorica, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 2. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. II. De Rebus Aetatis Graecorum et Romanorum, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. - Ókortudományi Dolgozatok 3. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. III. Res Medievalia et Recentiora ab Oriens ad Europa, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008.[4]
- Emléktáblái a PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi Mithras-szentély előtt őrzik nevét és tisztelegnek személye és munkássága előtt.
- Emlékére a PTE-BTK Történettudományi Intézet I. emeleti nagyelőadóját – 2009. május 11-én – Tóth István-terem néven, az intézet PhD-hallgatóinak tudományos konferenciájával avatták fel.[5]
- Halála után kiadatlan, illetve egy-egy folyóiratban megjelent kézirataiból elkészült egy válogatás: Tóth István: Pannoniai lakomák. Válogatás Tóth István tudományos–szépirodalmi munkáiból. (Ed.: Horváth Sz.- Kiss M. - M. H. Rauert) Vivarivm Fontivm 5. 1. kiadás. GeniaNet, Pécs 2011. [6]
Források
- ↑ Tóth István szakmai életrajza. okor.tti.btk.pte.hu. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
- ↑ Az előadás azóta elektronikus formában megjelent: Tóth István: Pannoniai elemek a magyarországi néphitben. 1. Boszorkányok a Gellérthegyen. In: Specimina Electronica Antiquitatis – Nr. 10. http://okor.tti.btk.pte.hu/files/tiny_mce/SEA/SEA_10.pdf
- ↑ http://www.genianet.com/imemo/imemo.php
- ↑ http://okor.tti.btk.pte.hu/index.php?p=contents&cid=74
- ↑ http://www.genianet.com/imemo/toth_istvan_terem_avatasa20090511/index.html
- ↑ http://www.genianet.com/content/Toth_Istvan_Pannoniai_lakomak.html
Külső hivatkozások
- Dr. habil. TÓTH ISTVÁN D.Sc. egyetemi docens , okor.tti.btk.pte.hu
- Az elhunyt Prof. Tóth István gyász-szertartásának dokumentációi, www.genianet.com
- Dr. Tóth István emlékére, www.mithras.hu
- Megrongálták Dr. Tóth István emlékművét a fertőrákosi Mithras-szentélynél, www.fertopart.hu