Ugrás a tartalomhoz

Tóth István (ókortörténész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóth István
Született1944. május 15.
Pápa
Elhunyt2006. augusztus 10. (62 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaegyetemi oktató,
ókortörténész,
vallástörténész
SablonWikidataSegítség

Tóth István (Pápa, 1944. május 15.Pécs, 2006. augusztus 10.) magyar egyetemi oktató, ókor- és vallástörténész. Halála után, 2006. szeptember 4-én a Pécsi Tudományegyetem a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” kitüntetésben részesítette.

Élete

[szerkesztés]

1947–1967 között Debrecenben élt, itt szerzett történelem szakos tanári diplomát – és ókori történelemből külön szakképesítést – a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Bölcsészdoktori vizsgát 1977-ben tett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, summa cum laude eredménnyel. Szakmai vizsgáztatói: Hahn István és Kákosy László voltak. Egyetemi diplomája megszerzése után nem kért állást az akkor még létező elosztó bizottságtól, hanem népművelő muzeológusként helyezkedett el a Fitz Jenő igazgatta székesfehérvári István Király Múzeumban. Később dokumentátor lett az MTA Történettudományi intézetében, majd tudományos segédmunkatárs a Harmatta János vezette Ókortudományi Kutatócsoportban.

1978–1982 között a keszthelyi Helikon Könyvtár vezetője, innen a szombathelyi Tanárképző Főiskolára, majd – megalakulásakor – 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemre került adjunktusként, 1997-től pedig haláláig docensként dolgozott ugyanitt. 1993–1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanított.

Tudományos művei

[szerkesztés]

Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott tudományos tevékenységéhez: írt egyetemi jegyzetet és tankönyvként használt egyetemi segédkönyvet. Ezt a munkáját (szerzőtársa a tanítványa, Szabó Ádám volt) a Pécsi Tudományegyetem 2000-ben az év legjobb publikációja címmel jutalmazta. Kutatási területe: a római császárkor társadalomtörténete, Pannonia és Dacia provinciák története, római vallástörténet, epigráfia. Számos könyve és közel 130 szakmai tárgyú publikációja jelent meg ezekből a témákból magyar, német, angol, francia és olasz nyelven.

Fontosabb, ismertebb három könyve:

  • A rómaiak Magyarországon. Bp. 1975. Gondolat, 242 l. Magyar História. 2. kiad. Bp. 1979
  • Epigraphica Pannonica 1-2. Egyetemi segédkönyv. Szerk.: Tóth I., ford.: komm. Pozsárkó Cs.–Szabó Á. Pécs, 1998
  • Mithras Pannonicus. Esszék – Essays (Specimina Nova Univ. Quinqueeccl. XVII.) 146 p. Bp.–Pécs 2003. Martin Opitz

Tudományos tevékenysége

[szerkesztés]

Tudományszervező-oktatói munkássága

[szerkesztés]

Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején szervezte és vezette a fiatal régészek-történészek körét; rendszeres találkozók és konferenciák során vitatták meg legfrissebb kutatási eredményeiket. 1983-ban, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen megszervezte az Ókortörténeti Tanszéket, amelynek kilenc évig tanszékvezetője is volt. Megalapította és munkatársaival együtt szerkesztette a Specimina Nova tanszéki évkönyvet, ennek máig több mint 20 kötete látott napvilágot. Alapító tagja volt a PTE-BTK Multidiszciplináris Doktori iskolájának. „Jó humorú, széles látókörű, kitűnő előadó volt, óráit tömegek látogatták; sok humán és természettudományos területre kiterjedő ismeretével a hallgatók százait nyűgözte le az óráin és az általa vezetett tanulmányi kirándulásokon egyaránt.”[1]

Konferenciák

[szerkesztés]

Tudományos konferenciákon, kongresszusokon több ízben vett részt előadással, köztük az 1975-ös II. Internat. Congr. Mithraic Studies-on (Teherán). 1969-1974 között szervezője volt a Fiatal Történészek Munkakonferenciáinak (Debrecen, Eger, Sopron, Veszprém, Székesfehérvár). 1974-ben felsőbb beavatkozás leállította ezek további szervezését.

Tudományos fokozatai

[szerkesztés]

1997-ben a történettudományok (régészet) kandidátusa lett. A 2003/2004-es akadémiai évben benyújtott „Pannoniai vallástörténet” c. nagydoktori disszertációját 2005. június 28-án védte meg, decemberben ítélték meg számára a tudományok doktora címet. A 2005/2006. tanévben habilitációra jelentkezett (PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola, Néprajz-Kulturális Antropológia Program). Ez év március 22-én tartotta meg habilitációs előadását: „Pannoniai elemek a magyarországi népi vallásosságban” címmel.[2]

Tudományos társaságok, kitüntetések

[szerkesztés]

Több hazai tudományos társaság tagja volt. Az Ókortudományi Társaság Maróth Károly (1973) és Révay József-díjjal (1978) jutalmazta. 2004-ben ismét Maróth Károly díjat kapott. 2006. szeptember 4-én a „Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis” posztumusz kitüntetésben részesítette a Pécsi Tudományegyetem.

Emlékezete

[szerkesztés]

Emlékkönyvek:

  • Virtuális emlékkönyv – rokonok, kollégák, tanítványok, ismerősök emlékei és fotói Tóth Istvánról, búcsúzó gondolatai:[3]
  • Nyomtatott, 3 kötetes emlékkönyv – pályatársak, tanítványok tanulmányai: Ókortudományi Dolgozatok 1. Ádám Szabó – Péter Vargyas (eds.) Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. I. De Oriente Antiquo et Regione Danuvii Praehistorica, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. – Ókortudományi Dolgozatok 2. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. II. De Rebus Aetatis Graecorum et Romanorum, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008. – Ókortudományi Dolgozatok 3. Cultus Deorum Studia Religionum ad Historiam Vol. III. Res Medievalia et Recentiora ab Oriens ad Europa, In Memoriam István Tóth, Pécs, 2008.[4]

Emléktáblái:

  • A PTE Botanikus kertjében és a fertőrákosi Mithras-szentély előtt őrzik nevét és tisztelegnek személye és munkássága előtt.
  • Emlékére a PTE-BTK Történettudományi Intézet I. emeleti nagyelőadóját – 2009. május 11-én – Tóth István-terem néven, az intézet PhD-hallgatóinak tudományos konferenciájával avatták fel.[5]
  • Szombathelyen, a Savaria Megyei Jogú Városi Múzeumban őrzik Tóth Istvánnak emlékét, mint Savaria-kutatóét, elsősorban az Iseum kutatásában elért eredményeiért. Tóth István és Tóth Endre közös 70. születésnapjára készült egy felirat a Romkert régi fogadóhelyiségében.[6]

Posztumusz munkái:

  • Halála után kiadatlan, illetve egy-egy folyóiratban megjelent kézirataiból elkészült egy válogatás: Tóth István: Pannoniai lakomák. Válogatás Tóth István tudományos–szépirodalmi munkáiból. (Ed.: Horváth Sz.- Kiss M. – M. H. Rauert) Vivarivm Fontivm 5. 1. kiadás. GeniaNet, Pécs 2011[7]
  • II. Ünnepi Könyvudvar – XIII. POSZT Off-program; Tóth István: Mercurius szentélyében, Játék egy képben a Pécsi Tudományegyetem régészhallgatóinak előadásában. A GeniaNet Kiadó szervezésében. Az eseményről készült videó itt látható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tóth István 1944-2006. okor.btk.pte.hu. (Hozzáférés: 2018. április 14.)
  2. Az előadás azóta elektronikus formában megjelent: Tóth István: Pannoniai elemek a magyarországi néphitben. 1. Boszorkányok a Gellérthegyen. In: Specimina Electronica Antiquitatis – Nr. 10. http://okor.tti.btk.pte.hu/files/tiny_mce/SEA/SEA_10.pdf Archiválva 2014. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Archivált másolat. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 14.)
  4. http://okor.tti.btk.pte.hu/index.php?p=contents&cid=74[halott link]
  5. https://www.genianet.com/content/imemo/toth_istvan_terem_avatasa20090511/index.html
  6. https://www.facebook.com/296386103728727/photos/a.340948782605792.90183.296386103728727/795684680465531/?type=1&theater; a képet Kiss Gábor festette, https://www.facebook.com/296386103728727/photos/p.795684920465507/795684920465507/?type=1&theater
  7. https://www.genianet.com/content/Toth_Istvan_Pannoniai_lakomak.html

További információk

[szerkesztés]