„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
szhal
36. sor: 36. sor:
{{Portál|Erdély|-}}
{{Portál|Erdély|-}}


{{DEFAULTSORT:Imreh Istvan}}
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Magyar történészek]]
[[Kategória:Magyar történészek]]
[[Kategória:Halálozások 2003-ban]]
[[Kategória:1919-ben született személyek]]
[[Kategória:2003-ban elhunyt személyek]]


[[eo:István Imreh]]
[[eo:István Imreh]]

A lap 2012. február 22., 14:24-kori változata

Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12.2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fia Imreh István biológus, genetikus.

Élete és munkássága

A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940-1944 között a kolozsvári magyar egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.

Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta.

Művei

  • Székely falutörvények, 1947
  • Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
  • Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
  • Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
  • A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
  • Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
  • Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
  • Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
  • A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
  • Székelyek a múló időben, 1987
  • Kászonszéki krónika 1650–1750
  • Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek