„Bezsilla László” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Pillangó –> pillangófélék |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
[[Kategória:Magyar természettudósok]] |
[[Kategória:Magyar természettudósok]] |
||
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
[[Kategória:20. századi magyarok]] |
||
[[Kategória:Magyar entomológusok]] |
A lap 2011. november 9., 18:33-kori változata
Bezsilla László (Budapest, 1903. január 18. – 1983. július 24.) magyar entomológus.
Életpályája
Édesapja dr. Bezsilla Nándor ügyvéd, édesanyja Gergely Paula.
Az Orvosi Egyetem, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Lepke Osztályán, a Növényvédelmi Szolgálatnak, a Növényvédelmi Kutató Intézetben tudományos kutatóként, a Mezőgazdasági Múzeumban igazgatóhelyettes volt, valamint az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetében főosztályvezető.
Főleg a lepkék tudományos rendszerezésével, gyűjtemények felállításával, gyűjtő expedíciók szervezésével, a begyűjtött rovarok preparálásával, a kártevő rovarok elleni védelemmel, a védekezés kidolgozásával foglalkozott, valamint a kutató, kísérletező munkáságáról tartott előadásokat, cikkeket írt, kiállításokat szervezett.
Bezsilla László biológiai főosztályvezetőként ment nyugdíjba az ötvenes évek közepén. Gyermekei (ifj. László, Borbála és Paula) ekkor még iskolába jártak. A kevés nyugdíj a nélkülözés éveit hozta a család számára. Visszavonulása után is dolgozott. Különböző hőhatásnak kitett lepkebábokból újabb aberrációkat tenyésztett ki.
A Fővárosi Növényvédő Állomás megkeresésére – a kártevők elleni hatékonyabb védekezés kidolgozásához illetve lepkerajzások megfigyeléséhez saját kertjében fénycsapdát állított fel, feladata volt még rovarok meghatározása. A fénycsapdát 1976. október 16-án bemutatta a Magyar Televízió.
Munkássága
Életcéljának tekintette, hogy a földkerekség legszebb és legdrágább lepkéit, rovarjait felkutassa, begyűjtse, és ezekből lepkemúzeumot rendezzen be a jövő nemzedékeinek tanítására.
Pestújhelyen a József Attila utca 4. szám alatt a Pille-Villa, családi házának egy része szolgált múzeumként erre a célra, ami nyitva állt iskolák, szakemberek, sőt a mindennapi gondokból kikapcsolódni vágyó egyszerű emberek előtt is, ahol a világ legnagyobb lepkéi és színpompás pillangóinak ezrei kápráztatták el a szemeket.
A teljes gyűjtemény mintegy húszezer lepkéből, ötezer bogárból és egyéb rovarból, nyolcszáz madárból és háromszáz kitömött emlősállatból állt.
A gyűjtők Bezsilla Lászlót Európa lepkekirályának nevezték el.
Nemcsak gyűjtött, cserélt, hanem saját maga kísérletezett és tenyésztett ki új lepkefajtákat, pillangókat.
1933-ban új 'aberratio'-kat fedezett fel, többek között a Deilephila Euphorbiae ab Pestújhelyiensis Bezsilla L.-t, amit szülőfalujáról és otthonáról, Pestújhelyről nevezett el.
Akkori felfedezéseiről előadást tartott a Magyar Rovartani Társaságnak a Természettudományi Múzeumban, valamint a Magyar Tudományos Akadémián, ahol ezeket az új példányokat be is mutatta. Az új lepkeváltozatokról írt cikkét a Folia Entomologica Hungarica c. tudományos folyóirat közölte.
Sok gyűjteményt ajándékozott - kitömött madarakat, lepkéket berendezett dobozokban; pestújhelyi iskoláknak; kertészeti iskoláknak; Nemzeti Múzeumnak egzotikus ritkaságokat és a felfedezett aberrációkból egy-egy példányt; Növényvédelmi Kutató Intézetnek; vidéki múzeumoknak és a Börzsönyi Múzeumnak.
Fellelhető cikkei
- A gyűrűspille hernyója mogyoróbokron (Növényvédelem évkönyve I. kötet, 1941.)
- A fecskesirály első előfordulása Magyarországon (Aquila XLVI II. kötet, 1941.)
- Új lepke aberrációk Budapest környékéről (Folia Entomologica Hungarica II. évf., 1943.)
- A gyászpillangó formaköre és új mesterséges változata (Növényvédelem II. évf., 1951.)
- Acidumphosphomolibdenicum hatása élő lepkebábokra (Növényvédelem évkönyve 1951.)
- A gyapotbagolypille Magyarországon (Agrártudomány 1951.)
- A gyapotbagolypille megjelenése Magyarországon (Növényvédelem 1951.)
- Új gyorsított eljárás rovarlárvák élethű száraz tartósítására (Növényvédelem 1952.)
- Az Élet és Tudományban számtalan cikke jelent meg (1946-54.)
- A folyondár szender, mint gyapotkártevő (Növényvédelem 1950.)
- Új ciános rovarölő üveg (Növényvédelem 1950. II. évf. 3. szám)
- Útmutató a rovarok gyűjtésére, preparálására, tudományos és kiállítási gyűjtemények felállítására és megóvására (Növényvédelem 1951.)
- Az Arcthia Caja L. tömeges megjelenése Magyarországon az 1952-es évben (Növényvédelem 1952.)
- Gabonafélék, borsó, lencse, bab, napraforgó és gyapot magvainak rovarkártevői (Növényvédelem 1952.)
- Új módszer a zsizsikbogarak elleni gázos fertőtlenítés hatásosságának ellenőrzésére (Növényvédelem 1952.)
- Fenolgyanták alkalmazása rovarok ragasztásánál és preparálásánál (Növényvédelem 1952.)
- Új módszer rovarlárvák tartósítására – nedves preparátum (Növényvédelem 1952.)
- Arctia Caja L. kísérleteim eredménye 1952-es évben (Növényvédelem 1952.)
- Új jövevény Magyarországon, Celerio Livornica esp. Szokatlan nagytömegű megjelenése Magyarországon (Növényvédelem 1952.)
- Mezei pocok irtásának új módszere (Növényvédelem 1952.)
- Hozzászólás a növényvédelmi oktatáshoz (Növényvédelem 1952.)
- Magyarországon előforduló fontosabb kártevő állatok (Növényvédelem 1953.)
Kitüntetései
- Természettudományi Társulat Díszoklevele 1942.,
- Természettudományi Társulat rendes tagja oklevél 1944.,
- Magyar Madártani Intézet Díszoklevele 1942.,
- Miniszteri Elismerés 1948.,
- Újító Bizottsági Elismerések (1950., 1951., 1953., 1954., 1956.)
Emlékezete
Forrás
- interjú dr. Bezsilla Borbálával, Bezsilla László lányával. Az interjút Szőke Zoltán, a Pestújhelyi Közösségi Ház munkatársa készítette Pestújhely megalapításának 100. évfordulója alkalmából.