„Atapaszka-tó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a clean up, replaced: {{commons|Category: → {{commonskat| AWB |
|||
32. sor: | 32. sor: | ||
Az '''Atabaszk-tó''' nagy tó [[Kanada]] [[Saskatchewan]] tartományának északnyugati részében, illetve [[Alberta (tartomány)|Alberta]] északkeleti részében, az [[északi szélesség]] 58° és 60° közt. |
Az '''Atabaszk-tó''' nagy tó [[Kanada]] [[Saskatchewan]] tartományának északnyugati részében, illetve [[Alberta (tartomány)|Alberta]] északkeleti részében, az [[északi szélesség]] 58° és 60° közt. |
||
Területe 7850 |
Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések [[Fort Chipewyan]] és [[Uranium City]]. |
||
== Története == |
== Története == |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
[[Fájl:Wood-Buffalo-NP Waldbison 98-07-02.jpg|thumb|left|140px|Bölény a nemzeti parkban]] |
[[Fájl:Wood-Buffalo-NP Waldbison 98-07-02.jpg|thumb|left|140px|Bölény a nemzeti parkban]] |
||
[[Fájl:Athabasca river 2001.jpg|thumb|jobbra|250px|Az Atabaszk-folyó]] |
[[Fájl:Athabasca river 2001.jpg|thumb|jobbra|250px|Az Atabaszk-folyó]] |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Athabasca Falls 8.jpg|thumb|jobbra|250px|Atabaszk-vízesés]] |
||
A tó közelében található a 44 807 |
A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű [[Wood Buffalo Nemzeti Park]], melyet [[1922]]-ben alapítottak a területen élő [[bölény]]populáció megóvására. [[1985]]-ben a [[Világörökség]] része lett. Ez a második legnagyobb [[nemzeti park]] a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő [[bölény]]állomány, több mint 2000 [[bölény]] él a területen. A [[bölény]]ek mellett itt található [[Észak-Amerika]] legnagyobb [[farkas]]populációja. Emellett a [[lármás daru]] (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége [[Kanadában]] a fennmaradásra a park által adott védettség. |
||
A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi [[delta]]torkolat csaknem 80%-át. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal. |
A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi [[delta]]torkolat csaknem 80%-át. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal. |
||
Az '''Atabaszk-tó'''ban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a [[süllő]], a [[sügér]], az északi [[csuka]], a [[tavi pisztráng]] és a tarka [[menyhal]]. [[1961]]-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú [[Amerikai tavi pisztráng|tavi pisztrángot]] fogtak ki a tóból hálóval. |
Az '''Atabaszk-tó'''ban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a [[süllő]], a [[sügér]], az északi [[csuka]], a [[tavi pisztráng]] és a tarka [[menyhal]]. [[1961]]-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú [[Amerikai tavi pisztráng|tavi pisztrángot]] fogtak ki a tóból hálóval. |
||
76. sor: | 75. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{ |
{{commonskat|Athabasca_River}} |
||
*[http://esask.uregina.ca/entry/lake_athabasca.html Encyclopedia of Saskatchewan] |
*[http://esask.uregina.ca/entry/lake_athabasca.html Encyclopedia of Saskatchewan] |
||
*[http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18] ''"Lake Athabasca"''. Atlas of Alberta Lakes. |
*[http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18] ''"Lake Athabasca"''. Atlas of Alberta Lakes. |
||
84. sor: | 82. sor: | ||
{{portál|földrajz|-}} |
{{portál|földrajz|-}} |
||
[[Kategória:Kanada tavai]] |
[[Kategória:Kanada tavai]] |
||
A lap 2011. október 31., 01:04-kori változata
Atabaszk-tó | |
Az Atabaszk-tó | |
Ország(ok) | Kanada |
Hely | Alberta Saskatchewan tartományok határán |
Vízgyűjtő terület | 274.540 km km2 |
Típus | sziklamedencés tó [1] |
Elsődleges források | Atabaszk-folyó, William-folyó, Macfarlane-folyó, Colin-folyó, Peace-folyó |
Elsődleges lefolyások | Rabszolga-folyó |
Hosszúság | 283 km |
Szélesség | 50 km |
Felszíni terület | 7850 km2 |
Átlagos mélység | 20 m |
Legnagyobb mélység | 124 m |
Víztérfogat | 204 km3 |
Part hossza | 1900 km |
Tszf. magasság | 213 m |
Települések | Fort Chipewyan, Uranium City |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′Koordináták: é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Atabaszk-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Atabaszk-tó nagy tó Kanada Saskatchewan tartományának északnyugati részében, illetve Alberta északkeleti részében, az északi szélesség 58° és 60° közt.
Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések Fort Chipewyan és Uranium City.
Története
Neve a krí nyelvű aðapaskāw kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.[2] E nevet aztán az észak-amerikai indiánok egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni (atabaszkok).
A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő Atabaszk-folyó nagy deltavidéket jelölte. 1791-ben Philip Turnor, a Hudson-Öböl Társaság térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: „alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.” Peter Fidler 1790-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: Great Arabuska (angol, „Nagy Arabuska”). 1801-re a név helyesírása Athapaskow lett. 1820-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta (Athabasca).
Földrajza
Az Atabaszk-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.[3] Lefolyása észak felé a Rabszolga-folyó és a Mackenzie-folyó, amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a Wood Buffalo Nemzeti Park keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé.
Az északi parton fekvő Fidler-pontot Peter Fidler kartográfusról nevezték el.[4]
Élővilág
A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű Wood Buffalo Nemzeti Park, melyet 1922-ben alapítottak a területen élő bölénypopuláció megóvására. 1985-ben a Világörökség része lett. Ez a második legnagyobb nemzeti park a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő bölényállomány, több mint 2000 bölény él a területen. A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.
A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi deltatorkolat csaknem 80%-át. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
Az Atabaszk-tóban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a süllő, a sügér, az északi csuka, a tavi pisztráng és a tarka menyhal. 1961-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú tavi pisztrángot fogtak ki a tóból hálóval.
Gazdaság
Az északi parti Uranium City az urán és az arany korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az 1980-as években az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton.
Az Atabaszk-tó homokdűnéi a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A területén található homokdűnék 400 és 1500 méter hosszúságúak, magasságuk a 30 métert is elérheti. A dűnék 1992-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.
Források
- ↑ Nagy-Tavak
- ↑ Bright, William. Native American Place Names of the United States. University of Oklahoma Press, 52. o. (2004). ISBN 080613576X. OCLC 53019644
- ↑ Lake Athabasca, Atlas of Alberta Lakes. Edmonton: University of Alberta Press (1990. május 10.). ISBN 0888642148
- ↑ Place Names - Faria Creek - Friock Creek
Külső hivatkozások
- Encyclopedia of Saskatchewan
- [1] "Lake Athabasca". Atlas of Alberta Lakes.
- A Wood Buffalo Nemzeti Park honlapja
- A Wood Buffalo Nemzeti Park az UNESCO Világörökség listáján