„Andrea Palladio” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: id:Andrea Palladio |
Bővítve a magyarországi vonatkozásokról szóló bekezdéssel. |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== Művei == |
== Művei == |
||
[[Fájl:La Rotonda.jpg|bélyegkép|220px|Villa Rotonda, Vicenza]] |
[[Fájl:La Rotonda.jpg|bélyegkép|220px|Villa Rotonda, Vicenza]] |
||
Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve [[Vicenza|Vicenzában]] és környékén áll ''(Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda).'' [[Velence (Olaszország)|Velencében]] a ''S. Giorgio Maggiore-'' és a ''Redentore-templom''ot építette. [[1570]]-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki ''(I Quattro Libri dell'Architettura).'' A [[palladianizmus|palladiánus]] [[klasszicizmus]] stílusa főleg a [[brit-szigetek]]en hódított teret, [[Írország]]ban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható. |
Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve [[Vicenza|Vicenzában]] és környékén áll ''(Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda).'' [[Velence (Olaszország)|Velencében]] a ''S. Giorgio Maggiore-'' és a ''Redentore-templom''ot építette. [[1570]]-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki ''(I Quattro Libri dell'Architettura).'' A [[palladianizmus|palladiánus]] [[klasszicizmus]] stílusa főleg a [[brit-szigetek]]en hódított teret, [[Írország]]ban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható. |
||
| 45. sor: | 46. sor: | ||
|[[Villa Almerico-Capra|Villa Almerico-Capra detta ''La Rotonda'']]||[[1565]]–[[1569]], Vicenza |
|[[Villa Almerico-Capra|Villa Almerico-Capra detta ''La Rotonda'']]||[[1565]]–[[1569]], Vicenza |
||
|} |
|} |
||
== Magyarországi kapcsolata == |
|||
Az [[Magyar Országos Levéltár|Országos Levéltárban]] őrzött saját kezű Palladio-levél,<ref> Országos Levéltár, Kamarai Levéltárak Lymbus gyűjteménye III. sorozata, az XVI. századi iratok 18. kötege, 597. lap.</ref> amelyet először 1927-ben Herzog József tett közzé a Művészet című folyóiratban, arra utal, hogy az építész érintett volt legalább egy magyarországi építkezésben is. A Velencében, [[1560]] júliusában keltezett, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált levélben többek között ez olvasható: ''„Uraságod kegyeskedjék Márton mesternek, a kőművesnek megmondani, hogy a loggia boltozatának beállványozásával ne legyen olyan sietős, hanem hogy hagyja azt néhány napig beállványozva, amíg a habarcs megköt, mert nem akarnám, hogy gyors leállványozása folytán valami kellemetlenség jönne közbe.”''<ref> A levél teljes szövegét eredeti nyelven és magyar fordítással közli: Détshy Mihály: Palladio magyar vonatkozású levele. In: Műemlékvédelem, 1964/4. 242-243. o. </ref> Jelenlegi őrzési helyéből kiindulva [[Détshy Mihály]] feltételezi, hogy a levél [[Nádasdy Tamás]] nádornak szólt, aki a keltezés évében [[Sárvár]]on és [[Sopronkeresztúr]]on is építkezett. |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
* [[Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái]] |
* [[Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái]] |
||
== Források == |
|||
{{források}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commons|Category:Andrea Palladio}} |
{{commons|Category:Andrea Palladio}} |
||
* [http://www.soloarquitectura.com/arquitectos/palladioandrea.html A Soloarquitectura oldalán] |
* [http://www.soloarquitectura.com/arquitectos/palladioandrea.html A Soloarquitectura oldalán] |
||
A lap 2011. október 30., 21:22-kori változata
Andrea Palladio (1508. november 30. – 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, s főleg oszlop- és pillér-architektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (ú.n. Palladio-motívum), új arányaival és jellegzetes ritmusával vált a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterévé.
Művei
Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve Vicenzában és környékén áll (Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda). Velencében a S. Giorgio Maggiore- és a Redentore-templomot építette. 1570-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki (I Quattro Libri dell'Architettura). A palladiánus klasszicizmus stílusa főleg a brit-szigeteken hódított teret, Írországban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható.
Magyarországi kapcsolata
Az Országos Levéltárban őrzött saját kezű Palladio-levél,[1] amelyet először 1927-ben Herzog József tett közzé a Művészet című folyóiratban, arra utal, hogy az építész érintett volt legalább egy magyarországi építkezésben is. A Velencében, 1560 júliusában keltezett, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált levélben többek között ez olvasható: „Uraságod kegyeskedjék Márton mesternek, a kőművesnek megmondani, hogy a loggia boltozatának beállványozásával ne legyen olyan sietős, hanem hogy hagyja azt néhány napig beállványozva, amíg a habarcs megköt, mert nem akarnám, hogy gyors leállványozása folytán valami kellemetlenség jönne közbe.”[2] Jelenlegi őrzési helyéből kiindulva Détshy Mihály feltételezi, hogy a levél Nádasdy Tamás nádornak szólt, aki a keltezés évében Sárváron és Sopronkeresztúron is építkezett.
Lásd még
Források
Külső hivatkozások
