„Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 15)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Forrás: kisebb formai javítások
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Macedonia –> Macedonia (provincia)
3. sor: 3. sor:
Rangos családból származott: ükapja, [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 148)|Lucius]] [[Kr. e. 148]]-ban, dédapja, [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 112)|Lucius]] [[Kr. e. 112]]-ben, szintén [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 58)|Luciusnak]] nevezett, [[Caius Iulius Caesar]] apósaként elhíresült apja pedig [[Kr. e. 58]]-ban viselte a [[consul]]i rangot.
Rangos családból származott: ükapja, [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 148)|Lucius]] [[Kr. e. 148]]-ban, dédapja, [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 112)|Lucius]] [[Kr. e. 112]]-ben, szintén [[Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 58)|Luciusnak]] nevezett, [[Caius Iulius Caesar]] apósaként elhíresült apja pedig [[Kr. e. 58]]-ban viselte a [[consul]]i rangot.


Ifjúkora és karrierjének korai állomásai nem ismertek. [[Kr. e. 15]]-ben [[consul]] volt [[Marcus Livius Drusus Libo]] kollégájaként, ezután [[Pamphylia]] élére nevezték ki helytartónak. Augustus [[Kr. e. 11]]-ben hívta vissza, hogy a [[Macedonia]] [[provincia|provinciára]] támadó [[thrákok]] ellen felvegye a harcot. Három év szívos küzdelemben végül Piso erői győztek, aki ezért rendkívüli megtiszteltetésben részesült: [[Triumphus#A triumphus eltűnése|triumphalia ornamentát]] kapott a császártól. [[Tiberius]] alatt is élvezte az uralkodói kegyeket, aminek jeleként [[Róma]] polgármesterévé, [[praefectus urbi]]vá nevezték ki. Bár részt vett a császár kicsapongásaiban, szolgalelkűség nélkül tudta megőrizni a hírhedten gyanakvó Tiberius jóindulatát; eközben városvezetői feladatainak pontosan és igazságosan tett eleget, így a lakosság körében is népszerű volt.
Ifjúkora és karrierjének korai állomásai nem ismertek. [[Kr. e. 15]]-ben [[consul]] volt [[Marcus Livius Drusus Libo]] kollégájaként, ezután [[Pamphylia]] élére nevezték ki helytartónak. Augustus [[Kr. e. 11]]-ben hívta vissza, hogy a [[Macedonia (provincia)|Macedonia]] [[provincia|provinciára]] támadó [[thrákok]] ellen felvegye a harcot. Három év szívos küzdelemben végül Piso erői győztek, aki ezért rendkívüli megtiszteltetésben részesült: [[Triumphus#A triumphus eltűnése|triumphalia ornamentát]] kapott a császártól. [[Tiberius]] alatt is élvezte az uralkodói kegyeket, aminek jeleként [[Róma]] polgármesterévé, [[praefectus urbi]]vá nevezték ki. Bár részt vett a császár kicsapongásaiban, szolgalelkűség nélkül tudta megőrizni a hírhedten gyanakvó Tiberius jóindulatát; eközben városvezetői feladatainak pontosan és igazságosan tett eleget, így a lakosság körében is népszerű volt.


Kortársa, [[Velleius Paterculus]] által is ecsetelt érdemeiért a senatus [[32]]-ben bekövetkezett halálakor közpénzen finanszírozandó nyilvános temetést szavazott meg neki. Halálakor a pontifexi collegium tagja is volt. Két fiáról tudunk, akik közül az egyiket a családi hagyományokhoz hűen Luciusnak neveztek, de a későbbi Pisók egyikével sem lehet őket teljes bizonyossággal azonosítani. [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] valószínűleg neki és fiainak írta [[Ars poetica]] című versét.
Kortársa, [[Velleius Paterculus]] által is ecsetelt érdemeiért a senatus [[32]]-ben bekövetkezett halálakor közpénzen finanszírozandó nyilvános temetést szavazott meg neki. Halálakor a pontifexi collegium tagja is volt. Két fiáról tudunk, akik közül az egyiket a családi hagyományokhoz hűen Luciusnak neveztek, de a későbbi Pisók egyikével sem lehet őket teljes bizonyossággal azonosítani. [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] valószínűleg neki és fiainak írta [[Ars poetica]] című versét.

A lap 2011. szeptember 23., 21:17-kori változata

Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr. e. 49/48Kr. u. 32) római politikus, a plebejus Calpurniusok nemzetségének tagja, Caius Iulius Caesar sokkal fiatalabb sógora volt. Augustus és Tiberius császársága alatt tekintélyes és befolyásos személyiség volt, hadvezérként és polgári tisztviselőként egyaránt bizonyított.

Rangos családból származott: ükapja, Lucius Kr. e. 148-ban, dédapja, Lucius Kr. e. 112-ben, szintén Luciusnak nevezett, Caius Iulius Caesar apósaként elhíresült apja pedig Kr. e. 58-ban viselte a consuli rangot.

Ifjúkora és karrierjének korai állomásai nem ismertek. Kr. e. 15-ben consul volt Marcus Livius Drusus Libo kollégájaként, ezután Pamphylia élére nevezték ki helytartónak. Augustus Kr. e. 11-ben hívta vissza, hogy a Macedonia provinciára támadó thrákok ellen felvegye a harcot. Három év szívos küzdelemben végül Piso erői győztek, aki ezért rendkívüli megtiszteltetésben részesült: triumphalia ornamentát kapott a császártól. Tiberius alatt is élvezte az uralkodói kegyeket, aminek jeleként Róma polgármesterévé, praefectus urbivá nevezték ki. Bár részt vett a császár kicsapongásaiban, szolgalelkűség nélkül tudta megőrizni a hírhedten gyanakvó Tiberius jóindulatát; eközben városvezetői feladatainak pontosan és igazságosan tett eleget, így a lakosság körében is népszerű volt.

Kortársa, Velleius Paterculus által is ecsetelt érdemeiért a senatus 32-ben bekövetkezett halálakor közpénzen finanszírozandó nyilvános temetést szavazott meg neki. Halálakor a pontifexi collegium tagja is volt. Két fiáról tudunk, akik közül az egyiket a családi hagyományokhoz hűen Luciusnak neveztek, de a későbbi Pisók egyikével sem lehet őket teljes bizonyossággal azonosítani. Horatius valószínűleg neki és fiainak írta Ars poetica című versét.

Lásd még

Hasonló nevű rokonaihoz lásd: Lucius Calpurnius Piso.

Forrás