„Muszka Imre” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. szeptember 18., 18:26-kori változata

Muszka Imre (1914–?) Kossuth-díjas esztergályos, a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek dolgozója, sztahanovista.

1949-ben a Magyar Munka Érdemrend bronz fokozatával díjazták. 1950-ben – Horváth Edével megosztva – megkapta a Kossuth-díj arany fokozatát, az indoklás szerint „a gyorsvágás terén sztahanovista módszerekkel elért kiemelkedő eredményeiért”. 1953-ban a Szocialista Munka Hőse címmel jutalmazták.^[1]

Részt vett a sztahanovista mozgalomban. Kiemelték, 1951-ben és 1955-ben propagandafüzettel népszerűsítették,^[2] 1948 és 1953 között a Szabad Nép című napilap munkaversennyel kapcsolatos cikkeiben 66 alkalommal szerepelt, ezzel Muszka volt az adott időszakban a folyóirat legtöbbször hivatkozott sztahanovistája.^[3] Az 1950-es években Muszka volt a legismertebb sztahanovista.^[4]

1949-ben tagja volt annak a küldöttségnek, amely Sztálin 70. születésnapjára Moszkvába utazott.^[5] 1953. március 9-én, Sztálin temetésének napján Budapesten mondott beszédet a Hősök terén.^[6]

„	Köszönöm, engem nem fogtok kiemelni. Énbelőlem nem csináltok jegyszedőt a fatelepen.	”
– Muszka válasza Karinthy szerint 1953-ban^[7]

1953 után kegyvesztett lett, miután nem fogadta el a felajánlott „előléptetést”. A sajtó ezt követően már arról cikkezett, hogy „nem jegyzett békekölcsönt, nem adta át munkamódszerét, nem versenyzett más sztahanovistákkal”.^[8] Annak ellenére, hogy az 1949. októberi Magyar Filmhíradó még arról számolt be, hogy „Muszka Imre élmunkás arra buzdít, hogy munkában elért győzelmeinkhez hasonlóan vigyük győzelemre a tervkölcsönt is […] Mennyit jegyez Muszka elvtárs? 1600 forintot. […] A szomszédos esztergapadnál dolgozik Farkas István, a Muszka-brigád tagja. Az ő esztergapadját is élmunkás-zászló díszíti, mert Muszka Imre átadta neki munkamódszerét. Farkas István örömmel követi Muszka Imre példáját a tervkölcsönjegyzésben is.”, 1952 decemberi filmhíradóban „technológusok, esztergályosok érkeznek az élenjáró sztahanovisták munkapadjához, […] a látogatók kérdéseire Muszka Imre részletesen válaszol”. Ugyanebben a riportban Szodorai Istvánnal folytatott munkaversenyéről is beszámolnak, melyet 1953 márciusában egy újabb követett, utóbbiról a Szabad Népben jelent meg cikk.^[9]

Egy teória szerint 1956-ban csepeli munkahelyén meg akarták ölni, de összekeverték váltótársával, Bordás Andrással, akit agyonvertek.^[8] Muszka ekkor – 1956 októberében – még Csepelen tartózkodott. 1957 januárjában Jugoszláviába disszidált, majd Angliában kapott menedékjogot. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon meglátogatta Pióker Ignác sztahanovista gyalust. További sorsa nem ismert.^[10]

Jegyzetek

↑ Darvasné–Klement–Terjék
↑ Tokár 1951 Aczél 1955
↑ Tóth 2008
↑ Majtényi 2009 150. o.
↑ Szegő 2009 Majtényi 2009 152. o.
↑ Vámos é. n. Majtényi 2009 152. o.
↑ Majtényi 2009 155. o. Karinthy 1953
↑ ^a ^b Szegő 2009
↑ Magyar Filmhíradó 1949/41. Magyar Filmhíradó 1952/51. Szabad Nép 1953
↑ Majtényi 2009 157–160

Források

↑ Tokár 1951: Tokár Péter: Muszka Imre munkamódszere és újításai, Budapest: Népszava, 1951
↑ Aczél 1955: Aczél Ernő: Muszka Imre Kossuth-díjas esztergályos újításai, Budapest: Műszaki Kiadó, 1955
↑ Darvasné–Klement–Terjék: Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 109. o. ISBN 963-05-4420-2
↑ Szegő 2009: Szegő Iván Miklós: Mementó 1950: egy hátborzongató szilveszter – Egy sztahanovista felemelkedése és bukása, hvg.hu, 2009. december 31. online elérés
↑ Vámos é. n.: Vámos György: „Mit ér a szó most?” – Rádióműsorok Sztálin haláláról, beszélő.hu, é. n. online elérés
↑ Tóth 2008: Tóth Eszter Zsófia: Nők férfias terepeken és férfi foglalkozásokban – A „férfias” és a „nőies” munka világa a szocialista időszakban, Sic Itur ad Astra, 58. (2008) 271. o. (13. lábjegyzet) online elérés
↑ Magyar Filmhíradó 1949/41.: A nép válaszol, Magyar Filmhíradó 1949/41. (1949. október) online összefoglaló
↑ Magyar Filmhíradó 1952/51.: Újítással a többtermelésért, Magyar Filmhíradó 1952/51. (1952. december) online összefoglaló
↑ Szabad Nép 1953: Új Kossuth-díjasaink tervei a felszabadulási hétre – Szodorai István esztergályos versenyre hívja Muszka Imrét a felszabadulási hétre, Szabad Nép, 1953. március 18. (Darvasné–Klement–Terjék 197. o.)
↑ Majtényi 2009: Majtényi György: K-vonal: Uralmi elit és luxus a szocializmusban. Budapest: Nyitott Könyvműhely. 2010. 1. o. ISBN 9789639725744
↑ Karinthy 1953: Karinthy Ferenc: Hol van Muszka Imre?, Szabad Nép, 1953. szeptember 11., 2. o. (Majtényi 2009)

[Darvasné-1] Darvasné–Klement–Terjék

[Tokár_1951_-Aczél_1955_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Tokár 1951 Aczél 1955

[Tóth_2008_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Tóth 2008

[4] Majtényi 2009 150. o.

[5] Szegő 2009 Majtényi 2009 152. o.

[6] Vámos é. n. Majtényi 2009 152. o.

[7] Majtényi 2009 155. o. Karinthy 1953

[Szegő-8] Szegő 2009

[Magyar_Filmhíradó_1949/41._-Magyar_Filmhíradó_1952/51._-Szabad_Nép_1953_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] Magyar Filmhíradó 1949/41. Magyar Filmhíradó 1952/51. Szabad Nép 1953

[10] Majtényi 2009 157–160

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 {{idézet3|Köszönöm, engem nem fogtok kiemelni. Énbelőlem nem csináltok jegyszedőt a fatelepen.|Muszka válasza [[Karinthy Ferenc|Karinthy]] szerint 1953-ban{{refhely|Majtényi 2009|155. o.|Karinthy 1953}}}}
 után kegyvesztett lett, miután nem fogadta el a felajánlott „előléptetést”. A sajtó ezt követően már arról cikkezett, hogy „nem jegyzett békekölcsönt, nem adta át munkamódszerét, nem versenyzett más sztahanovistákkal”.{{refhely|Szegő 2009|azonos=Szegő}} Annak ellenére, hogy az 1949. októberi Magyar Filmhíradó még arról számolt be, hogy ''„Muszka Imre élmunkás arra buzdít, hogy munkában elért győzelmeinkhez hasonlóan vigyük győzelemre a tervkölcsönt is […] Mennyit jegyez Muszka elvtárs? 1600 forintot. […] A szomszédos esztergapadnál dolgozik Farkas István, a Muszka-brigád tagja. Az ő esztergapadját is élmunkás-zászló díszíti, mert Muszka Imre átadta neki munkamódszerét. Farkas István örömmel követi Muszka Imre példáját a tervkölcsönjegyzésben is.”'', 1952 decemberi filmhíradóban ''„technológusok, esztergályosok érkeznek az élenjáró sztahanovisták munkapadjához, […] a látogatók kérdéseire Muszka Imre részletesen válaszol”''. Ugyanebben a riportban [[Szodorai István]]nal folytatott munkaversenyéről is beszámolnak, melyet 1953 márciusában egy újabb követett, utóbbiról a Szabad Népben jelent meg cikk.{{refhely|Magyar Filmhíradó 1949/41.||Magyar Filmhíradó 1952/51.||Szabad Nép 1953}}
 Egy teória szerint 1956-ban csepeli munkahelyén meg akarták ölni, de összekeverték váltótársával, [[Bordás András]]sal, akit agyonvertek.{{refhely|azonos=Szegő}} Muszka ekkor – 1956 októberében – még Csepelen tartózkodott. 1957 januárjában [[Jugoszlávia|Jugoszláviába]] disszidált, majd [[Anglia|Angliában]] kapott menedékjogot. Az [[1958-as brüsszeli világkiállítás]]on meglátogatta [[Pióker Ignác]] sztahanovista gyalust. További sorsa nem ismert.{{refhely|Majtényi 2009|157–160}}