„Munkás Athenaeum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. augusztus 23., 13:41-kori változata

Munkás Athenaeum – a munkásegységfront kulturális szervezete Kolozsvárt. Az SZDP betiltása után alakult a királyi diktatúra idején, 1938-ban. Bruder Ferenc és Pásztai Géza játszott szerepet létrejöttében, elnöke Gheorghe Ursică nyomdász. Szellemi irányító magyar részről Jordáky Lajos, román részről Vasile Pogăceanu.

Több más athenaeum mintájára a Munkás Athenaeum irodalmi gyűléseket szervezett szakszervezeti otthonokban, így József Attila-estet, Coşbuc-estet, közös Ady-Eminescu-ünnepséget s egy nagyarányú Petőfi-emlékestet, utóbbit a Magyar Színházban.

A bőrösöknél, vasasoknál, építőknél, magánalkalmazottaknál lezajlott rendezvények az írók és a munkásság közös állásfoglalását fejezték ki a szélsőjobb fenyegette kultúra védelmében. A legtevékenyebb tagozat gyermeksegélyezési és egészségügyi előadásokkal hálózta be Kolozsvár külvárosait.

A Munkás Athenaeum keretében működött az írók munkaközössége. Tagjai (köztük Asztalos István, Balla Károly, Brassai Viktor, Józsa Béla, Korvin Sándor, Kovács Katona Jenő, Nagy István, Salamon László). A Korunk, a szociáldemokrata Előre, a Brassói Lapok, a Független Újság és a nagyváradi Friss Újság hasábjain jelentették meg a szélsőjobboldal-ellenes írásaikat.

Az írói munkaközösség adta ki az 1939-es és 1940-es munkásnaptárakat, 1939-ben Józsa Béla tanulmányát Petőfiről és az 1848-as forradalomról, Jordáky Lajos füzetét a francia forradalomról és Spanyolország c. társadalompolitikai munkáját (Kv. 1939), valamint Nagy István Vékony az ajtó c. novelláskötetét (Kolozsvár, 1940).

1940-ben a Munkás Athenaeum működését betiltották. Utóda 1944 után a Józsa Béla Athenaeum.

Irodalom

Jordáky Lajos: A Munkás Athenaeum írói egységfrontja. Korunk 1971/4.

Jegyzetek és források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0

Kolozsvár-portál
Erdély-portál

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Több más [[Athenaeum (társaság)|athenaeum]] mintájára a Munkás Athenaeum irodalmi gyűléseket szervezett szakszervezeti otthonokban, így [[József Attila]]-estet, [[George Coşbuc|Coşbuc]]-estet, közös [[Ady Endre|Ady]]-[[Eminescu]]-ünnepséget s egy nagyarányú [[Petőfi Sándor|Petőfi]]-emlékestet, utóbbit a [[Kolozsvári Állami Magyar Színház|Magyar Színházban]].
-A bőrösöknél, vasasoknál, építőknél, magánalkalmazottaknál lezajlott rendezvények az írók és a munkásság közös állásfoglalását fejezték ki a [[fasizmus]] fenyegette kultúra védelmében. A legtevékenyebb tagozat [[gyermek]]segélyezési és [[egészség]]ügyi előadásokkal hálózta be Kolozsvár külvárosait.
+A bőrösöknél, vasasoknál, építőknél, magánalkalmazottaknál lezajlott rendezvények az írók és a munkásság közös állásfoglalását fejezték ki a szélsőjobb fenyegette kultúra védelmében. A legtevékenyebb tagozat [[gyermek]]segélyezési és [[egészség]]ügyi előadásokkal hálózta be Kolozsvár külvárosait.
-A Munkás Athenaeum keretében működött az írók munkaközössége. Tagjai (köztük [[Asztalos István (író)|Asztalos István]], [[Balla Károly]], [[Brassai Viktor]], [[Józsa Béla]], [[Korvin Sándor]], [[Kovács Katona Jenő]], [[Nagy István (író)|Nagy István]], [[Salamon László (költő)|Salamon László]]). A [[Korunk]], a [[szociáldemokrata]] [[Előre (hetilap, 1934–1939)|Előre]], a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], a [[Független Újság]] és a nagyváradi [[Friss Újság]] hasábjain jelentették meg [[antifasiszta]] írásaikat.
+A Munkás Athenaeum keretében működött az írók munkaközössége. Tagjai (köztük [[Asztalos István (író)|Asztalos István]], [[Balla Károly]], [[Brassai Viktor]], [[Józsa Béla]], [[Korvin Sándor]], [[Kovács Katona Jenő]], [[Nagy István (író)|Nagy István]], [[Salamon László (költő)|Salamon László]]). A [[Korunk]], a [[szociáldemokrata]] [[Előre (hetilap, 1934–1939)|Előre]], a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], a [[Független Újság]] és a nagyváradi [[Friss Újság]] hasábjain jelentették meg a szélsőjobboldal-ellenes írásaikat.
 Az írói munkaközösség adta ki az 1939-es és 1940-es munkásnaptárakat, 1939-ben Józsa Béla tanulmányát [[Petőfi Sándor|Petőfiről]] és az [[1848-as forradalom]]ról, [[Jordáky Lajos]] füzetét a [[francia forradalom]]ról és [[Spanyolország]] c. társadalompolitikai munkáját (Kv. 1939), valamint [[Nagy István (író)|Nagy István]] ''Vékony az ajtó'' c. novelláskötetét (Kolozsvár, 1940).