„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
elírás javítása |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: uk:Йоганн Петер Густав Лежен Діріхле |
||
61. sor: | 61. sor: | ||
[[tr:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] |
[[tr:Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] |
||
[[ug:دىرىخلې]] |
[[ug:دىرىخلې]] |
||
[[uk:Йоганн Петер Густав |
[[uk:Йоганн Петер Густав Лежен Діріхле]] |
||
[[vi:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] |
[[vi:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] |
||
[[vo:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] |
[[vo:Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]] |
A lap 2011. június 16., 12:29-kori változata
Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13. – Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában.
Élete
A Breslaui (1827) és a Berlini Egyetemen (1828-1855) tanított, majd 1855-ben Karl Friedrich Gauss örökébe lépett a Göttingeni Egyetemen.
Munkássága
Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a matematika jó néhány ágában. A számelméletben bebizonyította, hogy bármely, természetes számokból álló számtani sorozatban végtelen sok prímszám van, ha a-nak és b-nek nincs (1-től különböző) közös osztója. Kidolgozta az egészek általános elméletét az algebrai számelméletben.
A Dirichlet-probléma
Dirichlet 1837-ben vetette fel a függvény modern fogalmát: az y = f(x) függvényben minden egyes x-hez egyetlen y tartozik. A mechanikában a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez.
Művei
Összegyűjtött műveit két kötetben adták közre: Gesammelte Werke (1889, 1897).
Forrás
- Dörrie, Heinrich: A diadalmas matematika. Bp., Gondolat, 1963.
- Wussin-Arnold: Biographien bedeutener Mathematiker. Berlin, 1983.