„N-butanol” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a link |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
Színtelen, kellemetlen szagú folyadék. Vízben és szerves oldószerekben oldódik. Vízzel [[azeotrópos elegy|azeotróp elegyet]] képez, ennek forráspontja 92 °C, 37% vizet és 63% butil-alkoholt tartalmaz. Jó oldószer, jól oldja az olajokat, a zsírokat és a gyantákat. |
Színtelen, kellemetlen szagú folyadék. Vízben és szerves oldószerekben oldódik. Vízzel [[azeotrópos elegy|azeotróp elegyet]] képez, ennek forráspontja 92 °C, 37% vizet és 63% butil-alkoholt tartalmaz. Jó oldószer, jól oldja az olajokat, a zsírokat és a gyantákat. |
||
A méhek [[Kosevnyikov mirigy]]ében termelődő riasztó [[feromon]] egyik alkotóeleme. |
|||
== Kémiai tulajdonságai == |
== Kémiai tulajdonságai == |
||
58. sor: | 60. sor: | ||
*Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet |
*Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet |
||
*Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret |
*Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret |
||
<!--*[[:en:Pheromone_(honey_bee)|A méhek feromonjai]] (angol Wikipédia)--> |
|||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
67. sor: | 70. sor: | ||
[[Kategória:Alkoholok]] |
[[Kategória:Alkoholok]] |
||
[[Kategória:Oldószerek]] |
[[Kategória:Oldószerek]] |
||
[[Kategória:Feromonok]] |
|||
[[en:N-Butanol]] |
[[en:N-Butanol]] |
A lap 2010. december 30., 13:40-kori változata
Butanol | |||
IUPAC-név | Bután-1-ol | ||
Más nevek | Butanol 1-Butanol n-Butanol normál-Butanol Butil-alkohol | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 71-36-3 | ||
RTECS szám | EO1400000 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C4H10O | ||
Moláris tömeg | 74,12 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen folyadék | ||
Sűrűség | 0,81 g/cm³, 20 °C[1] | ||
Olvadáspont | −89 °C[1] | ||
Forráspont | 118 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | 90 g/l, 20 °C[1] | ||
Viszkozitás | 3 cP 25°C-on | ||
Kristályszerkezet | |||
Dipólusmomentum | 1,52 D (1-butanol) | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[2] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R10 R22 R37/38, R41 R67[2] | ||
S mondatok | (S2), S7/9 S13 S26, S37/39 S46[2] | ||
Lobbanáspont | 35 °C[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon alkoholok | Propanol, Pentanol, Izobutanol, 2-Butanol, terc-Butanol | ||
Rokon vegyületek | Butiraldehid, Vajsav, Butilén | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az n-butanol (vagy más néven 1-butanol, bután-1-ol, butil-alkohol) egy szerves vegyület, az alkoholok közé tartozik. Primer alkohol, a hidroxilcsoportja láncvégi szénatomhoz kapcsolódik. A molekulája nem tartalmaz láncelágazást. Három szerkezeti izomerje létezik, az izobutanol, a szek.-butanol és a terc-butanol.
Színtelen, kellemetlen szagú folyadék. Vízben és szerves oldószerekben oldódik. Vízzel azeotróp elegyet képez, ennek forráspontja 92 °C, 37% vizet és 63% butil-alkoholt tartalmaz. Jó oldószer, jól oldja az olajokat, a zsírokat és a gyantákat.
A méhek Kosevnyikov mirigyében termelődő riasztó feromon egyik alkotóeleme.
Kémiai tulajdonságai
A butil-alkohol gyúlékony vegyület, a lobbanáspontja körülbelül 35 °C. Dehidrogénezéssel aldehiddé, butiraldehiddé alakítható. Karbonsavakkal észtereket képez.
Előállítása
Az n-butanol előállítására két módszer ismeretes. Az egyik eljárás szerint keményítő, például kukoricakeményítő erjesztésével nyerik. A Clostridium acetobutyricum nevű baktérium ugyanis a keményítőt és a cukrokat nem úgy bontja le, hogy etanol és szén-dioxid képződik, hanem a termék körülbelül 22% butanolt, 11% acetont, illetve szén-dioxidot és hidrogént tartalmaz. A butanolt desztillációval különítik el.
A butanol előállítható krotonaldehidből is, katalitikus hidrogénezéssel.
Felhasználása
A n-butanolt főként oldószerként alkalmazzák a lakkiparban, illetve alkaloidok, olajok, viaszok oldására. A vegyiparban kiindulási anyag vagy oldószer számos vegyület előállításánál. Felhasználják még fémek tisztítására, lakkok eltávolítására és hígítószerként is. A kis szénatomszámú karbonsavakkal kellemes illatú észtereket képez, ezek szintén jó oldószerek.
Források
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Hivatkozások
- ↑ a b c d e A n-butanol (BGIA GESTIS) (németül)
- ↑ a b c A normál-butanol (ESIS)
Lásd még
- Butanol – A vegyület izomerjei táblázatban