„Monza” változatai közötti eltérés

	Monza
	A monzai dóm
; Monza címere	; Monza zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Lombardia
Megye	Monza e Brienza (MB)
Polgármester	Marco Maria Mariani
Védőszent	Keresztelő János; Gerardo dei Tintori;
Irányítószám	20052
Körzethívószám	039
Forgalmi rendszám	MB
Testvérvárosok	Lista Prága; Indianapolis (1993–);
	Népesség
Teljes népesség	121 799 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	3676,81 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162 m
Terület	33,03 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 35′ 01″, k. h. 9° 16′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 01″, k. h. 9° 16′ 25″
	Elhelyezkedése Monza e Brienza térképén
	Monza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Monza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. október 29., 16:43-kori változata

Monza (lombard nyelven Munscia) egy város Észak-Olaszországban, Lombardia északnyugati részében.

Fekvése

A város a Lambro-folyó partján, Milánótól 15 km-re északkeletre, 162 m magasságban, a Lecco felé vezető út mentén fekszik.

Története

Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a rómaiak előtt is fontos település volt: az insuberek lakták. A római korban Magontium néven volt ismert, majd a langobárdok alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott.

Demográfia

A népesség számának alakulása:

Fő látnivalók

Arengario (Régi városháza) - 1250 és 1293 között épült, a milánói Palazzo della Ragione mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött egy harangtorony magasodik, mely a 14. században épült.
Duomo - 595-ben Theodolinda, longobárd királynő alapította és Keresztelő Szent Jánosnak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony 1606-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő 1444-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres lombardiai Vaskorona („Corona ferrea”) másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. Nagy Károly frank császáról V. Károlyig (1530) ezzel koronázták a német-római császárokat itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá Napóleon császárt is 1805-ben a csatlós Itáliai Királyság uralkodójává legutoljára pedig Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd osztrák császárt a Lombard–Velencei Királyság alkirályává 1836-ban. A Vaskorona 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. A legenda szerint a vasabroncsot Krisztus ajándékozta Theodolinda királynőnek és ő készíttetett belőle koronát, és ezzel koronáztatta meg férjét.
Museo Serpero - a dóm kincseit mutatja be. Közülük figyelemre méltóak: Theodolinda 6. századból fennmaradt koronája, legyezője és fésűje, valamint egy evangélium kötéstáblája; egy hegyikristályból készült mellkereszt a 7. századból; érmék, amelyeknek legrégebbike 6. századi; s egy ugyancsak 6. századi aranyozott ezüstből készült tyúk két kiscsibével, szintén Theodolinda ajándéka. A tyúk — egyes feltételezések szerint — a császárnő, a két csibe Lombardia két tartományának jelképe.
Palazzo Municipio - impozáns klasszicista épület. Előtte emelkedik az első világháború áldozatainak emlékműve.
Santa Maria in Strada-templom - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján.
Villa Reale - az impozáns barokk palota a 18. század véégn épült Giuseppe Piermarini tervei alapján Mária Terézia megbízásából, akinek fia, Ferdinánd, Lombardia kormányzója volt.

Sport

A város melletti versenypályán rendezik meg minden évben a Formula–1 Olasz Nagydíjat.

Közlekedés

A várost érintik a Milánó-Chiasso, Milánó-Bergamo, Milánó-Carnate és Milánó-Lecco-Tirano vasútvonalak ezáltal összeköttetésben van Lombardia legnagyobb településeivel.

A várost átszeli az A4-es Torino-Trieszt autópálya.

Híres monzaiak

Theodolinda (?-627), longobárd királynő
Agilulf (?-616), longobárd király
Adaloald (602-626), longobárd király
I. Berengár (850?-924), olasz király
San Gerardo dei Tintori (?1140 - 1207), Monza egyik védőszentje
Bonincontro Morigia (14. század), történész
Azzone Visconti (1302-1339), Milánó ura
Matteo da Campione (?-1396), szobrász
Estorre Visconti (1346-1413), Signore di Milano
Marianna de Leyva (Virginia nővér) (1575-1650), apáca
Giuseppe Piermarini (1734-1808), építész
Andrea Appiani (1754-1817), festő
Amos Dell'Orto (circa 1842), nyomdagép-készítő
Luigi Canonica (1764-1844), építész
Carlo Amati (1776-1852), építész
Eugène de Beauharnais (1781-1824), Olaszország alkirálya
Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő (1787-1816), Ausztria császárnéja
Mosè Bianchi (1840-1904), festő
Eugenio Spreafico (1856-1919), festő
Pompeo Mariani (1857-1927), festő
Emilio Borsa (1857-1931), festő
XI. Piusz pápa (1857-1939)
Arturo Martini (1889-1947), szobrász
Riccardo Bacchelli (1891-1985), író
Gian Luigi Centemeri (1903-1997), zeneszerző

Felhasznált irodalom

Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4
Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963 243 281 9

Források

↑ https://demo.istat.it/?l=it

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Monza témájú médiaállományokat.

(olaszul) A város honlapja

[50ba2a0696e3e0b504e077eb3817e967237e10cd-1] ttps://demo.istat.it/?l=it

[1]

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 | weboldal = www.comune.monza.it
 }}
-'''Monza''' ([[lombard nyelv]]en ''Munscia'') egy város [[Olaszország]]ban, [[Lombardia]] északnyugati részében.
+'''Monza''' ([[lombard nyelv]]en ''Munscia'') egy város Észak-[[Olaszország]]ban, [[Lombardia]] északnyugati részében.
 == Fekvése ==
@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 == Története ==
-Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a [[rómaiak]] előtt is fontos település volt: az [[insuberek]] lakták. A római korban ''Magontium'' néven volt ismert, majd a [[longobárdok]] alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott.
+Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a [[Ókori Róma|rómaiak]] előtt is fontos település volt: az [[insuberek]] lakták. A római korban ''Magontium'' néven volt ismert, majd a [[langobárdok]] alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott.
 == Demográfia ==
@@ 117. sor: / 117. sor: @@
 [[Fájl:MonzaArengario.JPG|250px|thumb|Az Arengario]]
 * '''Arengario (Régi városháza)''' - [[1250]] és [[1293]] között épült, a [[milánó]]i [[Palazzo della Ragione]] mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött egy harangtorony magasodik, mely a 14. században épült.
-* '''Duomo''' - [[595]]-ben Theodolinda, [[longobárd]] királynő alapította és [[Keresztelő Szent János]]nak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony [[1606]]-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő [[1444]]-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres [[lombardia]]i ''[[Lombardia vaskoronája|Vaskorona]]'' („Corona ferrea") másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károlyt]]ól [[V. Károly német-római császár|V. Károlyig]] ([[1530]]) ezzel koronázták a német-római császárokat itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá [[Napóleon]]t is 1805-ben olasz királlyá, legutoljára pedig Habsburg Ferdinándot [[1836]]-ban. A ''Vaskorona'' 8&nbsp;cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. A legenda szerint a vasabroncsot Krisztus ajándékozta Theodolinda királynőnek és ő készíttetett belőle koronát, és ezzel koronáztatta meg férjét.
+* '''Duomo''' - [[595]]-ben Theodolinda, [[longobárd]] királynő alapította és [[Keresztelő Szent János]]nak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony [[1606]]-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő [[1444]]-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres [[lombardia]]i ''[[Lombardia vaskoronája|Vaskorona]]'' („Corona ferrea”) másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly frank császár]]ól [[V. Károly német-római császár|V. Károlyig]] ([[1530]]) ezzel koronázták a [[Német-római Birodalom|német-római császárokat]] itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]]t is 1805-ben a csatlós [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]] uralkodójává <!--itáliai királlyá, NEM olasz királlyá, az majd 1861-ben lesz--> legutoljára pedig [[V. Ferdinánd magyar király|Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd osztrák császárt]] a [[Lombard–Velencei Királyság]] alkirályává [[1836]]-ban. A ''Vaskorona'' 8&nbsp;cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül. A legenda szerint a vasabroncsot [[Jézus|Krisztus]] ajándékozta Theodolinda királynőnek és ő készíttetett belőle koronát, és ezzel koronáztatta meg férjét.
 * '''Museo Serpero''' - a dóm kincseit mutatja be. Közülük figyelemre méltóak: Theodolinda 6. századból fennmaradt koronája, legyezője és fésűje, valamint egy evangélium kötéstáblája; egy [[hegyikristály]]ból készült mellkereszt a 7. századból; érmék, amelyeknek legrégebbike 6. századi; s egy ugyancsak 6. századi aranyozott ezüstből készült tyúk két kiscsibével, szintén Theodolinda ajándéka. A tyúk — egyes feltételezések szerint — a császárnő, a két csibe [[Lombardia]] két tartományának jelképe.
 * '''Palazzo Municipio''' - impozáns klasszicista épület. Előtte emelkedik az első világháború áldozatainak emlékműve.
@@ 148. sor: / 148. sor: @@
 * [[Carlo Amati]] (1776-1852), építész
 * [[Eugène de Beauharnais]] (1781-1824), Olaszország alkirálya
-* [[Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő]] (1787-1816), Ausztria császárnéja
+* [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő]] (1787-1816), Ausztria császárnéja
 * [[Mosè Bianchi]] (1840-1904), festő
 * [[Eugenio Spreafico]] (1856-1919), festő
 * [[Pompeo Mariani]] (1857-1927), festő
 * [[Emilio Borsa]] (1857-1931), festő
-* [[XI. Pius pápa]] (1857-1939)
+* [[XI. Piusz pápa]] (1857-1939)
 * [[Arturo Martini]] (1889-1947), szobrász
 * [[Riccardo Bacchelli]] (1891-1985), író