„Mikrobiológia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mikroorganizmus –> Mikroorganizmusok |
a Bot: következő hozzáadása: ta:நுண்ணுயிரியல் |
||
104. sor: | 104. sor: | ||
[[su:Mikrobiologi]] |
[[su:Mikrobiologi]] |
||
[[sv:Mikrobiologi]] |
[[sv:Mikrobiologi]] |
||
[[ta:நுண்ணுயிரியல்]] |
|||
[[te:సూక్ష్మ జీవశాస్త్రం]] |
[[te:సూక్ష్మ జీవశాస్త్రం]] |
||
[[th:จุลชีววิทยา]] |
[[th:จุลชีววิทยา]] |
A lap 2010. október 2., 09:40-kori változata
A mikrobiológia a biológiának egy a mikroorganizmusokkal foglalkozó tudományága. A mikroorganizmusok olyan szervezetek, amelyek emberi szemmel nem láthatók, gyakran betegségeket közvetítenek, illetve betegségeket okozó kórokozókat terjesztenek.
Szubvirális elemek
Olyan makromolekulák tartoznak ide, melyek vagy csak fehérjét, vagy csak nukleinsavat tartalmaznak:
- prionok, nukleinsavat nem, csak fehérjét tartalmazó, fertőző vagy fertőzést közvetítő ágensek; bizonyos típusú idegrendszeri sejtek membránját roncsolják például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulása (Bovine Spongioform Encephalopathia, BSE) esetén.
- viroidok, olyan makromolekulák, amelyek csupán egy cirkuláris, egyszálú RNS-ből állnak. Az összes viroid növénypatogén, kizárólag kultúrnövényeken fordulnak elő. Viroid okozza például a kókuszpálma cadang-cadang betegségét (satnyaság, elszíneződések).
Nem sejtes mikrobák
- vírusok, nukleinsavból és fehérjéből álló, korpuszkuláris méretű, önmagukban életjelenséget nem mutató obligát sejtparaziták.
Sejtes szerveződésű mikrobák
- baktériumok
- algák
- protozoák („állati egysejtűek”)
- gombák
- paraziták
Ma mindegyik területtel külön tudományág foglalkozik a mikrobiológián belül.
Alterületei
A mikrobiológián belül számos szakterület létezik:
- Mikrobiális fiziológia: A mikrobiális sejtfunkciók biokémiai vizsgálata. Beletartozik a mikrobák növekedése, anyagcseréje és sejtszerkezetének vizsgálata
- Mikrobiális genetika: azt vizsgálja, hogy a mikrobák génjei hogyan vannak szervezve és szabályozva a sejtfunkciók tekintetében. Közeli rokona a molekuláris biológiának.
- Humán mikrobiológia: az egészséges emberi szervezet mikrobiótájával foglalkozik.
- Orvosi (Klinikai) mikrobiológia: a mikrobák szerepét tanulmányozza az emberi betegségekben. Ide tartozik a mikrobiális patogenezis és kapcsolódik a patológia és az immunológia.
- Állatorvosi mikrobiológia: a mikrobák szerepének vizsgálata az állatorvoslásban. Ide tartozik az állatorvosi bakteriológia és az állatorvosi virológia.
- Parazitológia: az élősködő (parazita) életmódot folytató szervezetekkel foglalkozik. Hagyományos okokból három fő élőlénycsoportot tárgyal, amelyekbe paraziták tartoznak: protozoonok, "férgek" (rendszertanilag különböző törzsekbe tartoznak), ízeltlábúak (például atkák, tetvek, kullancsok).
- Környezeti (és környezetvédelmi) mikrobiológia: a mikrobák szerepét és diverzitását vizsgálja természetes környezetükben. Részterületei a mikrobiális ökológia, a mikrobákkal feljavított biogeokémiai körforgás, geomikrobiológia, mikrobiális diverzitás és bioremediáció. A fontos mikrobiális életterek feltárása (rizoszféra, phylloszféra, talaj, talajvíz ökoszisztémái, óceánok, extrém életterek).
- Evolúciós mikrobiológia: a mikroba-evolúció vizsgálata. Ide tartozik a bakteriális rendszertan és taxonómia.
- Ipari mikrobiológia: a mikrobák felhasználása ipari folyamatokban, például ipari fermentáció vagy szennyvízkezelés, sörfőzés vagy gyógyszergyártás. Ide kapcsolódik a biotechnológia-ipar.
- Aeromikrobiológia: a légi mikroorganizmusok vizsgálata.