„Castel Gandolfo (Olaszország)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
|||
36. sor: | 36. sor: | ||
'''Castel Gandolfo''' comune [[Olaszország]] [[Lazio]] régiójában, Roma megyében. A település egyes területei a [[Vatikán]]hoz tartoznak. A ''Castelli Romani'' (római várak) egyike az Albanói-tó (''Lago di Albano'') partján. Lakossága 7930 fő (2001). Neve a ''vár'' (castello) szóból és a ''Gandolfi'' család nevéből ered. |
'''Castel Gandolfo''' comune [[Olaszország]] [[Lazio]] régiójában, Roma megyében. A település egyes területei a [[Vatikán]]hoz tartoznak. A ''Castelli Romani'' (római várak) egyike az Albanói-tó (''Lago di Albano'') partján. Lakossága 7930 fő (2001). Neve a ''vár'' (castello) szóból és a ''Gandolfi'' család nevéből ered. |
||
==Története== |
== Története == |
||
[[Fájl:Hackert, Blick auf den Albaner See mit Castel Gandolfo, 1800.jpg|bélyegkép|250px|balra|Castel Gandolfo 1800 körül, Jakob Philipp Hackert festményén]] |
[[Fájl:Hackert, Blick auf den Albaner See mit Castel Gandolfo, 1800.jpg|bélyegkép|250px|balra|Castel Gandolfo 1800 körül, Jakob Philipp Hackert festményén]] |
||
A hagyomány szerint itt a hegygerincen állt [[Alba Longa]], amelyet [[Aineiasz]] alapított Itáliába érkezvén. [[Tullus Hostilius]], [[Ókori Róma|Róma]] harmadik királya rombolta le. A környék ettől kezdve sokáig Róma lakóinak pihenőhelyévé vált, ahol luxusvillák sora épült. |
A hagyomány szerint itt a hegygerincen állt [[Alba Longa]], amelyet [[Aineiasz]] alapított Itáliába érkezvén. [[Tullus Hostilius]], [[Ókori Róma|Róma]] harmadik királya rombolta le. A környék ettől kezdve sokáig Róma lakóinak pihenőhelyévé vált, ahol luxusvillák sora épült. |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
[[XII. Piusz pápa]] csak [[1946]]-ban tért vissza ide, és ő volt az első pápa, aki itt is halt meg, [[1958]]-ban. A Castel Gandolfót különösen kedvelő [[VI. Pál pápa]] egy iskolát és két templomot építtetett a város számára az 1970-es években. |
[[XII. Piusz pápa]] csak [[1946]]-ban tért vissza ide, és ő volt az első pápa, aki itt is halt meg, [[1958]]-ban. A Castel Gandolfót különösen kedvelő [[VI. Pál pápa]] egy iskolát és két templomot építtetett a város számára az 1970-es években. |
||
==Vatikáni terület== |
== Vatikáni terület == |
||
[[Fájl:Palais pontifical de Castel Gandolfo.JPG|bélyegkép|balra|200px|A pápai palota]] |
[[Fájl:Palais pontifical de Castel Gandolfo.JPG|bélyegkép|balra|200px|A pápai palota]] |
||
A pápai nyaraló és a hozzá tartozó területek a Vatikán felségterületéhez tartoznak, turisták számára nem látogathatók. A birtok területe jelenleg 55 hektár (a Vatikán területének ötszöröse), ebből 30-at a kertek foglalnak el, 25-ön farmgazdálkodás folyik. A palotában található [[1934]] óta a Vatikáni Obszervatórium. Hozzá tartoznak még a Villa del Moro és Villa Cybo ([[1773]] óta) is. |
A pápai nyaraló és a hozzá tartozó területek a Vatikán felségterületéhez tartoznak, turisták számára nem látogathatók. A birtok területe jelenleg 55 hektár (a Vatikán területének ötszöröse), ebből 30-at a kertek foglalnak el, 25-ön farmgazdálkodás folyik. A palotában található [[1934]] óta a Vatikáni Obszervatórium. Hozzá tartoznak még a Villa del Moro és Villa Cybo ([[1773]] óta) is. |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
1870-ben az Olasz Királyság megszállta a [[Pápai Állam]]ot, ettől kezdve a pápák nem hagyták el a Vatikán területét, így a castel gandolfoi birtok 60 évig üresen állt. Azóta ismét az önálló pápai állam része. [[1984]]-ben [[II. János Pál pápa]] a Villa Cybo melletti egykori pápai kihallgatási termet a [[Fokoláre Mozgalom]]nak ajándékozta, ma ez a mozgalom nemzetközi központja (''Centro Mariapoli''), ami az év nagy részében naponta több száz főt lát vendégül. |
1870-ben az Olasz Királyság megszállta a [[Pápai Állam]]ot, ettől kezdve a pápák nem hagyták el a Vatikán területét, így a castel gandolfoi birtok 60 évig üresen állt. Azóta ismét az önálló pápai állam része. [[1984]]-ben [[II. János Pál pápa]] a Villa Cybo melletti egykori pápai kihallgatási termet a [[Fokoláre Mozgalom]]nak ajándékozta, ma ez a mozgalom nemzetközi központja (''Centro Mariapoli''), ami az év nagy részében naponta több száz főt lát vendégül. |
||
==Nevezetességei== |
== Nevezetességei == |
||
[[Fájl:Sudika Castel Gandolfo S Tommaso.jpg|bélyegkép|balra|200px|A San Tommaso-templom]] |
[[Fájl:Sudika Castel Gandolfo S Tommaso.jpg|bélyegkép|balra|200px|A San Tommaso-templom]] |
||
[[Fájl:Castel Gandolfo BW 1.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A Piazza della Libertà]] |
[[Fájl:Castel Gandolfo BW 1.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A Piazza della Libertà]] |
||
*Fő tér (''Piazza della Libertà''): a téren álló szökőkutat [[Giovanni Lorenzo Bernini]] tervezte |
* Fő tér (''Piazza della Libertà''): a téren álló szökőkutat [[Giovanni Lorenzo Bernini]] tervezte |
||
*San Tommaso-templom: barokk templom a fő téren |
* San Tommaso-templom: barokk templom a fő téren |
||
*Pápai palota és kertek: A pápa nyári rezidenciája, és a hozzá tartozó kertek foglalják el a domb gerincét. [[Domitianus]] császár rezidenciájának romjaira Carlo Maderno, Bartolomeo Bracciolo és Domenico Castelli tervezték [[VIII. Orbán pápa]] utasítására. [[VII. Sándor pápa]] bővíttette, építésze ekkor Bernini volt. A palota a Piazza della Libertà felől közelíthető meg, gyalog. |
* Pápai palota és kertek: A pápa nyári rezidenciája, és a hozzá tartozó kertek foglalják el a domb gerincét. [[Domitianus]] császár rezidenciájának romjaira Carlo Maderno, Bartolomeo Bracciolo és Domenico Castelli tervezték [[VIII. Orbán pápa]] utasítására. [[VII. Sándor pápa]] bővíttette, építésze ekkor Bernini volt. A palota a Piazza della Libertà felől közelíthető meg, gyalog. |
||
*Panoráma: A Centro Mariapoli nagy parkolójából (''Viale S. Giovanni Battista De La Salle'') ellátni egészen a [[Tirrén-tenger]]ig. A San Tommaso templom mögötti kilátóhelyről gyönyörű a kilátás az Albanoi-tóra és a Monte Cavo-ra. |
* Panoráma: A Centro Mariapoli nagy parkolójából (''Viale S. Giovanni Battista De La Salle'') ellátni egészen a [[Tirrén-tenger]]ig. A San Tommaso templom mögötti kilátóhelyről gyönyörű a kilátás az Albanoi-tóra és a Monte Cavo-ra. |
||
==Közlekedése== |
== Közlekedése == |
||
Róma felől a Via Appia Nuováról (SS7) kell balra fordulni a 23-as kijáratnál. |
Róma felől a Via Appia Nuováról (SS7) kell balra fordulni a 23-as kijáratnál. |
||
67. sor: | 67. sor: | ||
A közelben található Roma [[Róma#Légi közlekedés|Ciampino]] repülőtere. |
A közelben található Roma [[Róma#Légi közlekedés|Ciampino]] repülőtere. |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*{{cite web|url=http://www.vaticanstate.va/EN/Monuments/webcam/index?cam=webcam6&testo=Castel%20Gandolfo|title=Webkamera a pápai kertben|publisher=Vatikán hivatalos honlap|accessdate=2010-07-01}} |
* {{cite web|url=http://www.vaticanstate.va/EN/Monuments/webcam/index?cam=webcam6&testo=Castel%20Gandolfo|title=Webkamera a pápai kertben|publisher=Vatikán hivatalos honlap|accessdate=2010-07-01}} |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
<references/> |
<references/> |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
{{ |
{{Commonskat|Castel Gandolfo}} |
||
*{{cite web|url=http://www.comuni-italiani.it/058/022/index.html|title=Castel Gandolfo|publisher=ComuniItaliani.it|language=olasz|accessdate=2010-07-01}} |
* {{cite web|url=http://www.comuni-italiani.it/058/022/index.html|title=Castel Gandolfo|publisher=ComuniItaliani.it|language=olasz|accessdate=2010-07-01}} |
||
*{{cite web|url=http://www.vaticanstate.va/EN/Monuments/Castel_Gandolfo.htm|title=Castel Gandolfo|publisher=Vatikán hivatalos honlap|language=angol|accessdate=2010-07-01}} |
* {{cite web|url=http://www.vaticanstate.va/EN/Monuments/Castel_Gandolfo.htm|title=Castel Gandolfo|publisher=Vatikán hivatalos honlap|language=angol|accessdate=2010-07-01}} |
||
*{{cite book|title=Le ville pontificie di Castel Gandolfo|first=Saverio|last=Petrillo|publisher=Ed. Musei Vaticani|year=2000|language=olasz}} |
* {{cite book|title=Le ville pontificie di Castel Gandolfo|first=Saverio|last=Petrillo|publisher=Ed. Musei Vaticani|year=2000|language=olasz}} |
||
[[Kategória:Róma megye települései]] |
[[Kategória:Róma megye települései]] |
A lap 2010. szeptember 3., 15:14-kori változata
Castel Gandolfo | |
Castel Gandolfo napkeltekor | |
Közigazgatás | |
Ország | Olaszország |
Régió | Lazio |
Megye | Róma (RM) |
Frazionék | Mole, Pavona |
Polgármester | Maurizio Colacchi (Lista Civica, 2007 óta) |
Védőszent | Szent Sebestyén |
Irányítószám | 00040 |
Körzethívószám | 06 |
Forgalmi rendszám | RM |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 8564 fő (2023. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 539,1 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 364 m |
Terület | 14,71 km² |
Időzóna | CET (UTC+01:00) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 44′ 49″, k. h. 12° 39′ 07″Koordináták: é. sz. 41° 44′ 49″, k. h. 12° 39′ 07″ | |
Elhelyezkedése Róma térképén | |
Castel Gandolfo weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Castel Gandolfo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Castel Gandolfo comune Olaszország Lazio régiójában, Roma megyében. A település egyes területei a Vatikánhoz tartoznak. A Castelli Romani (római várak) egyike az Albanói-tó (Lago di Albano) partján. Lakossága 7930 fő (2001). Neve a vár (castello) szóból és a Gandolfi család nevéből ered.
Története
A hagyomány szerint itt a hegygerincen állt Alba Longa, amelyet Aineiasz alapított Itáliába érkezvén. Tullus Hostilius, Róma harmadik királya rombolta le. A környék ettől kezdve sokáig Róma lakóinak pihenőhelyévé vált, ahol luxusvillák sora épült.
A nevét adó genovai Gandolfi család a városias település kialakulásakor, 1200 körül birtokolta. 1596-ig a Savelli család birtokolta, amikor a pápai kamara adósságuk fejében elvette a területet. V. Pál pápa helyreállíttatta a római villa vízvezetékét, így biztosította a község ellátását. VIII. Orbántól kezdve a pápák nyaralóhelye lett. 1820-ban itt készítették el az első "postaládát", egy falba vágott nyílást.
1870-ben az Olasz Királysághoz került, majd a Lateráni egyezmény keretében 1929-ben az újonnan létrehozott Vatikán állam megkapta a pápai nyaralót, a település azonban Olaszország része maradt. 1943. szeptember 8. után a település lakói a területen kívüli pápai nyaralóban találtak menedéket a megszállók elől. Az anzioi partraszállás után (1944. január) már 12 000 menekült volt a pápai nyaralóban, egészen Róma felszabadításáig (június 4.). Eközben mintegy 40 gyermek látta meg a napvilágot a pápai palotában. Bár a palota területenkívüliséget élvezett, a véletlen bombázásoknak így is több mint 500 áldozata volt.
XII. Piusz pápa csak 1946-ban tért vissza ide, és ő volt az első pápa, aki itt is halt meg, 1958-ban. A Castel Gandolfót különösen kedvelő VI. Pál pápa egy iskolát és két templomot építtetett a város számára az 1970-es években.
Vatikáni terület
A pápai nyaraló és a hozzá tartozó területek a Vatikán felségterületéhez tartoznak, turisták számára nem látogathatók. A birtok területe jelenleg 55 hektár (a Vatikán területének ötszöröse), ebből 30-at a kertek foglalnak el, 25-ön farmgazdálkodás folyik. A palotában található 1934 óta a Vatikáni Obszervatórium. Hozzá tartoznak még a Villa del Moro és Villa Cybo (1773 óta) is.
1870-ben az Olasz Királyság megszállta a Pápai Államot, ettől kezdve a pápák nem hagyták el a Vatikán területét, így a castel gandolfoi birtok 60 évig üresen állt. Azóta ismét az önálló pápai állam része. 1984-ben II. János Pál pápa a Villa Cybo melletti egykori pápai kihallgatási termet a Fokoláre Mozgalomnak ajándékozta, ma ez a mozgalom nemzetközi központja (Centro Mariapoli), ami az év nagy részében naponta több száz főt lát vendégül.
Nevezetességei
- Fő tér (Piazza della Libertà): a téren álló szökőkutat Giovanni Lorenzo Bernini tervezte
- San Tommaso-templom: barokk templom a fő téren
- Pápai palota és kertek: A pápa nyári rezidenciája, és a hozzá tartozó kertek foglalják el a domb gerincét. Domitianus császár rezidenciájának romjaira Carlo Maderno, Bartolomeo Bracciolo és Domenico Castelli tervezték VIII. Orbán pápa utasítására. VII. Sándor pápa bővíttette, építésze ekkor Bernini volt. A palota a Piazza della Libertà felől közelíthető meg, gyalog.
- Panoráma: A Centro Mariapoli nagy parkolójából (Viale S. Giovanni Battista De La Salle) ellátni egészen a Tirrén-tengerig. A San Tommaso templom mögötti kilátóhelyről gyönyörű a kilátás az Albanoi-tóra és a Monte Cavo-ra.
Közlekedése
Róma felől a Via Appia Nuováról (SS7) kell balra fordulni a 23-as kijáratnál.
Vonattal Róma Termini pályaudvaráról az Albano Laziale vonalon, busszal Anagnina pályaudvaráról a CORAL társaság járatával megközelíthető.
A közelben található Roma Ciampino repülőtere.
Külső hivatkozások
- Webkamera a pápai kertben. Vatikán hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
Jegyzetek
Forrás
- Castel Gandolfo (olasz nyelven). ComuniItaliani.it. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
- Castel Gandolfo (angol nyelven). Vatikán hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
- Petrillo, Saverio. Le ville pontificie di Castel Gandolfo (olasz nyelven). Ed. Musei Vaticani (2000)