„Magyarországi szlovének” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
külső kérés már volt arról, hogy törölve legyen, mivel azonban ehhez nem járulnak hozzá, ezért akkor le lesz csökkentve, de így akkor semmi |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Magyarország nemzetiségei}} |
{{Magyarország nemzetiségei}} |
||
A '''magyarországi szlovének''' (közismertebb nevükön [[vendek]]) jelenleg hat községben ([[Felsőszölnök]], [[Apátistvánfalva]], [[Alsószölnök]], [[Kétvölgy]], [[Orfalu]], [[Szakonyfalu]]) és [[Szentgotthárd]]on élnek |
A '''magyarországi szlovének''' (közismertebb nevükön [[vendek]]) jelenleg hat községben ([[Felsőszölnök]], [[Apátistvánfalva]], [[Alsószölnök]], [[Kétvölgy]], [[Orfalu]], [[Szakonyfalu]]) és [[Szentgotthárd]]on élnek. A [[Rábemente|Rábamentén]] kívül [[Szombathely]]en, [[Mosonmagyaróvár]]on, [[Budapest]]en, [[Somogy megye|Somogy megyé]]ben ([[somogyi szlovének]]) [[Tarany]]ban is élnek, becsült számuk összesen 5000 fő lehet. |
||
==Történetük== |
|||
A magyarországi szlovének körül már régóta tartja magát egy olyan elképzelés, amely a vendekben egy önálló, nem szlovén népet lát. A kérdés mára inkább politikai, semmint tudományos, hitelességét több dolog is aláásta már. Az viszont tény, hogy rendkívül jellegzetes kultúrájuk, illetve nyelvük van, amivel lényegesen különbséget lehet tenni, nem csak a magyarországi, hanem a muravidéki szlovének és Szlovénia többi részén élő szlovénok között. Miután a lakosság már évszázadok óta anyanyelvén ''slovenci''-nek mondja magát, amit számos régi dokumentum támaszt alá, így voltaképp nincs önálló vend tudat, vagy még nem alakult ki, amelyet a történelemben számos dolog befolyásolt. A szociális és politikai okok egész sora nem tette lehetővé, hogy nemzetté válhassanak. Sajátos nyelvi és kulturális közösségük a prekmurjei és vendvidéki szlovénokat a moldvai csángókhoz teszi hasonlatossá, amennyiben egy sajátos "szubidentitás" figyelhető meg körükben. A helyzetet bonyolítja, hogy ez a "szubidentitás" heterogén, s különböző identitásokhoz kapcsolódik. Manapság már teljes mértékben szlovénnek vallják magukat. A második világháború előtt nagyszámban volt megfigyelhető, hogy evangélikus vallású szlovénnak mondta magát, ezzel a vallási identitás alapján tesz egy finom cezúrát önmaga és a többi szlovén közé. A magyarosabb érzelműek szlovénul beszélő magyarnak tartják magukat még ma is, de a második világháború után a Szentgotthárd vidékeik azért vallották így magukat, hogy megmentsék magukat a kitelepítésektől, mert ezzel akkor örökre elvesztették volna szeretett szülőföldjüket. A magát magyarnak vallóak között, akiknek száma Magyarországon túlságosan is elenyésző lett mára, kiállnak a "vend nem szlovén" elmélet magyarán (asszimilálódott magyarok ill. avarok) ill. keltomán (kelta, vandál stb. eredetet vélelmezők) híveitől kezdve, az önálló szláv nyelvet és népet föltételezőkön át, a realistább, dinamikus etnogenezist valló, a szlováknak a csehtől való elkülönüléséhez hasonló, "vendesedést." Ezen elméletek ma már tudományos szempontból elavultak és hasznavehetetlenek. A magyarországi szlovének az első világháború után törekedtek kialakítani egy autonóm entitást, vagy pedig független államot, ennek még ma is vannak hívei Szlovéniában és Magyarországon egyaránt. Ők kiállnak a régi nyelv használata mellett, nem tagadják szlovén mivoltát, de több évszázados alakulása miatt a Murától nyugatra fekvő szlovénoktól terület alapján különbözteti meg. Mivel a vendet beszélők a történelmi [[Pannónia]] lakói, ezért pannonszlovénnak nevezi a nyelvet és a lakosságot. |
|||
Azok közül akik tagadják a vend-szlovén azonosságot, nem is igazi vendek, hanem magyarok. A konzervatív szellemiségű kör még mindig támogatja a trianoni revízió elképzelését ezzel, következésképp ezért vallja magát vendnek, újabban elszlovénosodott magyarnak tekinti ezt a lakosságot és véleménye szerint visszakellene magyarosítani őket. Állításaik viszont nem érdemelnek hitelt, mivel rendkívül gyenge lábakon állnak, sőt az érvek, mint a [[Mikola Sándor]] és más irredenták elméletei, több vélemény szerint is inkább történelem-hamisító jellegűek. Ez viszont csak zavart okozhat a többi effektíven szlovénban, aki félve a megkülönböztetéstől, vagy üldöztetéstől inkább az önkéntes asszimilációt választja. Ehhez hasonlóra a második világháború végén került sor. |
|||
===Középkor=== |
|||
A [[szlovének]] már a [[6. század]]ban, a magyarok előtt letelepültek az [[avarok]]kal a [[Balaton]]tól délre eső vidékekre. Jelenleg az egyetlen őslakos népcsoport a [[Kárpát-medence]] nyugati részén, amely ma is itt él. Mikor a [[Frank Birodalom|frankok]] az avarokat leverték és elfoglalták a [[Dunántúl]]t ([[Pannónia (középkor)|Pannóniá]]t), a szlovének is az ő hatalmuk alá kerültek és számukat [[Karantánia|Karantániából]] érkező szlovén népcsoportok tovább gyarapították. Elsődlegesen a Nyugat-Dunántúl (Alsó-Pannónia) földjét népesítették be, s már a [[6. század]] óta [[földművelés]]sel foglalkoztak. Ez a terület [[feudalizmus|hűbéres]] fejedelemség lett a morva [[Pribina]] vezetése alatt. |
|||
Ezekből az időkből való a [[II. freisingi nyelvemlék]], amely megőrizte a legrégibb szlovén szót, a ''mirski''-t, amely egy prédikációban maradt fenn. |
|||
Az [[Itália|Itáliából]] visszatért magyarok [[900]]-ban elfoglalták a Dunántúlt és előlük a szlovének többsége kimenekült az országból. A Balaton mentén élők beolvadtak a [[magyarok|magyarság]]ba, a [[Mura]] és [[Dráva]] mentén továbbra is élt, bár kisebb számban a szlovén lakosság. |
|||
A [[I. István magyar király|Szent István]]t követő időkben megint megemelkedett számuk a [[Német-római Birodalom]] területén levő [[Krajna]] és [[Stájerország]] területéről áttelepült szlovének révén. A Mura mellől kitelepülők később benépesítették [[Zala megye|Zala]] déli vidékeit illetve [[Somogy megye|Somogyot]] a [[16. század]]tól, és egyes csoportjaik [[Horvátország]]ba, [[Szlavónia|Szlavóniá]]ba is költöztek. |
|||
A népesség növekedésnek újabb lendületet adott az is, hogy az [[1183]]-ban alapított [[szentgotthárdi ciszterci apátság]] szerzetesei a Rába mellett elterülő nagyon ritkán lakott vidékeikre nagyszámú szlovén [[paraszt]]ot telepítettek be [[Krajna|Krajná]]ból, Stájerföldről és a horvát területekről. Az általuk alapított [[major]]okból keletkeztek azok a szlovén települések, amelyek még ma is Magyarországhoz tartoznak. |
|||
===Újkor=== |
|||
Minthogy a magyarországi szlovének a magyar királyok alattvalói voltak évszázadokig, jóformán semmi kapcsolatuk nem volt a német uralom alatt levő szlovénekkel, akiket a [[Német-római Birodalom]] uralt, s kapcsolatba kerültek [[reformáció]]val és megindultak a [[polgárság|polgári]] fejlődés útján. |
|||
A [[török hódoltság]] háborúkkal terhes korszaka Magyarországon nemcsak a magyarság létszámának megcsappanását eredményezte, hanem a szlovénekét is. A [[18. század]]ra lakóhelyük, a [[Tótság]] már csak a [[Muravidék]]re és a Rába folyó környékére korlátozódott. Szlovén betelepülés a határon túlról nem volt. A török betörések során a Rába melletti községekben is megfogyatkozott a szlovén lakosság. A településekre német lakosság érkezett, bár egyes helyeken, mint [[Apátistvánfalva|Apátistvánfalván]], a betelepülő németek idővel elszlovénosodtak. |
|||
Egyedül [[Alsószölnök]]ön volt jelentősebb szlovén betelepülés. A falut szintén sújtotta a török, sőt tatár pusztítás, és egy ideig itt is a német volt a meghatározó etnikum, később mégis a környékről áttelepült szlovének adták a lakosság nagyobb részét. |
|||
A [[18. század]] végén a [[tótság]]i papi értelmiség az itteni [[Szláv népek|szlávság]] őseit a ''windisch''-''vend'' szóból kiindulva a [[népvándorláskor]]i [[vandálok]]ig vezette vissza, ezt követően egy sor elmélet született még erről, amely mást és mást fogalmaz meg a nép eredetét illetően. |
|||
Ugyanebben az évszázadban az evangélikus [[Küzmics István]] ([[1723]]-[[1779]]) [[surd]]i pap lefordítja az evangélikus [[Újszövetség]]et, kortársa és egyben névrokona a nála tizenegy évvel fiatalabb [[Küzmics Miklós]] ([[1734]]-[[1804]]) a katolikus változatát [[Vend nyelv|vend]]re, amelyek alapjai lettek egy másik sztenderd szlovén nyelvnek. |
|||
[[Kossics József]] ([[1788]]-[[1867]]) [[felsőszölnök]]i plébános írásaiban nevezi először [[szlovének]]nek őket, minthogy anyanyelvükön önmagukat ''slovenci''nek mondják, de továbbra is a vandálok ''(vandalusok)'' utódainak tartja őket. [[Bitnitz Lajos]] ezeket az ismereteket és további alapos kutatásokat fölhasználva igazolta először szlovén mivoltukat. |
|||
[[Kép:Szentgotthárdi-muraszombati járás.jpg|thumb|right|320px|A szentgotthárdi-muraszombati járás térképe a [[19. század]] végéről. A járás lakosságának tulnyomó többsége [[Szlovénia|szlovén]] nemzetiségű volt.]] |
|||
A ''vend'' elnevezés is csak a [[19. század]]ban vált használatossá, a vidéket pedig csak a század közepétől hívják [[Vendvidék]]nek, ugyanakkor a ''tót'' kifejezés egészen a [[20. század]]ig fennmaradt. A magyarországi szlovének egyik részének másik magyar elnevezése a ''[[bömhécek|bömhéc]]''. |
|||
Az hogy a magyarországi szlovéneket vendeknek nevezték, politikai számításokból kifolyólag tették, az [[illírizmus]] és a [[pánszlávizmus]] megállítására és korántsem mellékesen a nemzetiség [[asszimiláció (szociológia)|asszimilálása]] végett. |
|||
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] idején és az azt megelőző időkben volt napirenden a ''„[[vend kérdés]]”'', ahol két ellentétes tábort szokás emlegetni: az egyik a szlovén, a másik ennek ellenkezőjét képviselte. |
|||
A [[római katolikus egyház|katolikus]] lelkészek és híveik a szabadságharc alatt a szintén katolikus [[Habsburg-család|Habsburgokat]] támogatták, az [[lutheranizmus|evangélikus]]ok [[Kardos János]] ([[1801]]-[[1873]]) [[őrihodos]]i lelkész vezetésével [[Kossuth Lajos]] oldalán álltak, pusztán csak azért, hogy megtarthassák evangélikus vallásukat a katolikusokkal szemben. |
|||
A szabadságharc alatt a szlovénség nem vett részt a magyarellenes nemzetiségi felkelésekben. A honvédseregben sorozás útján, vagy a német nemzetiségűek helyetteseként küzdöttek szlovének az [[Ausztria|osztrákok]] és a [[horvátok]] ellen, Lendvában pedig szlovénekből nemzetőrség is verbuválódott. A háború alatt és után az osztrákok is sokat besoroztak erőszakkal a császári seregekbe. |
|||
Az neoabszolutizmus éveiben a vita elhalkult, majd a [[kiegyezés]] után vették elő, mikor a magyar politikai vezetés a nmezetiségek teljes beolvasztására törekedett. |
|||
A magyar politikusok követelték a szlovénektől, hogy vallják magukat vendeknek és vendszlovéneknek, és megkezdték a muramenti községek szláv eredetű neveinek is a magyarosítását. Kezdetben oktathattak vend nyelven és születtek ezen a nyelven könyvek, folyóiratok stb., de [[1907]]-től bevezették a [[magyar nyelv]]ű oktatást [[Apponyi Albert]] révén, a tanintézményekben, ami így tökéletes asszimiláló hely lett. |
|||
A magyarosítások serkentették elsősorban a katolikus szellemű értelmiségi mozgalmakat az ellenállásra. A század végén már kialakulóban volt az autonómia követelése is, s a magyarországi szlovének egy része kísérletet tett az teljes függetlenség megszerzésére. [[1918]]-ben van olyan terv, hogy [[Szlovenszka krajina]] néven autonóm entitást alakítanak ki a szlovénlakta vasi és zalai régiókban, amelynek lehetősége lett volna egyoldalúan kimondani a függetlenségét, viszont a szlovéneket vezető [[Klekl József (politikus)|Klekl József]] úgy látta, hogy kézenfekvőbb megoldás lenne csatlakoztatni a területet Jugoszláviához. |
|||
===A két világháború között=== |
|||
Az idő múlásával a tudósok sorra fogadták el e nemzetiség szlovén származását, közülük kimagasló egyéniségek, mint [[Pável Ágoston|dr. Pável Ágoston]] (1886-1946). Alapvető változtatások mégsem történtek. |
|||
[[Fájl:Pável Ágoston 1930 körül.jpg|thumb|left|225px|[[Pável Ágoston|Dr. Pável Ágoston]] 1930 körül. A túdós-író máig a legnagyobb hatású személyiség a magyarországi szlovénekkel foglalkozó tudományban. Műveiben nagyon meggyőzően igazolja a vendek szlovén származását.]] |
|||
A [[trianoni békeszerződés]] után kelt életre újra a "vend nem szlovén" teória. A [[szélsőjobboldal]]i és [[területi revízió|revizionista]] történészek hozzák újból elő és ehhez támogatásul a magyar revíziós politika. [[Mikola Sándor]] egyetemi professzor dolgozott ki egy olyan elméletet (mindenféle alapos bizonyítás nélkül!), amely azt mondja ki, hogy a magyarországi vendek a [[kelták]] leszármazottai. A vendkérdés nyomós érvként szolgált a Trianon előtti határok visszaállításáért küzdőknek ahhoz is, hogy a Muravidéket visszacsatoltassák Magyarországhoz, mert akkor lakóikat érdekeik nem Szlovénia népéhez kötik. |
|||
Amellett tény, hogy a [[délszlávok|délszláv]] egységet hirdető [[Jugoszlávia|jugoszláv]] vezetők és híveik igyekeztek a magyarországi szlovéneket a magyarok ellen agitálni, de azok nem rokonszenveztek velük, ám csak azért nem, mert náluknál sokkalta jobban féltek a magyar hatósági szervektől! |
|||
===1945-től=== |
|||
A [[II. világháború]]t követően elfogadták az etnikum szlovén származását. |
|||
A határ közelsége miatt a terület nagyon sokáig elzárt volt a külvilágtól, a hazafelé tartókat állandóan igazoltatták. |
|||
A [[rendszerváltás]] után megalakult a [[Magyarországi Szlovének Önkormányzata]], de [[1992]]-ben megszerveződött annak ellentábora a [[Vend Szövetség]] is, amely a helyiek nem szlovén mivoltát hivatott újból bebizonyítani. A szervezet azóta megszűnt, de jelenleg is vannak olyan egyének akik (ráadásul magyarok) minden eszközt megragadva próbálják céljukat elérni, de az általuk felhozott (jobbára revizíós) dokumentumok teljesmértékben megcáfolhatók, sőt néha hamisak. |
|||
Az egészből azt a következtetést lehet levonni, hogy a vendek eredetét illető kérdés nem bír tudományos jelleggel, sokkalta inkább önös politikai érdekeket szolgál ki. |
|||
Napjainkban is találunk könyvekben, iratokban és az interneten effajta félrevezető adatokat a szlovénekről, amelyek tévesen informálják az embereket és gyakorta rossz véleményeket alakítanak ki a vendekről. |
|||
A [[Szlovén Nemzeti Párt]] ''(SNS)'' szerint a magyarok rosszul bánnak a szlovén kisebbséggel, ezért több jogot követelnek számukra. A párt azonkívül szeretné egyesíteni a magyarországi szlovéneket az anyaországgal, viszont a szlovén szervezetek elzárkóznak tőle. |
|||
==Lakóhelyük, életkörülményeik== |
|||
A magyarországi szlovének lakóhelye a 94 km² területű [[Vendvidék]], melyen ma szűkebb értelemben közvetlenül a [[Rába]] folyó mellett elterülő dombos tájegységet értik. |
|||
A magyarországi szlovén községek [[gazdaság]]i központja [[Szentgotthárd]]. Az egykor volt dohánygyár, óragyár, kaszagyár, téglagyár, selyemgyár rengeteg szlovénnek adott munkát. Miután legtöbbjük bezárt, a helyiek munkaviszonya is megszűnt. Képzettség híján csak néhány embernek sikerült az új gyárakban elhelyezkednie. A magyarországi szlovének többsége ma is [[mezőgazdaság]]gal foglalkozik. Nagy az alulképzettség, sokan küszködnek megélhetési gondokkal. |
|||
Ma egyre fogyatkozik a szlovén népesség száma. Ennek oka, hogy a gyerekek nem tanulják [[anyanyelv]]üket, egymás közt inkább [[magyar nyelv|magyarul]] társalognak és az iskolában is a [[szlovén nyelv|szlovén irodalmi nyelvet]] oktatják amelyet nehezen sajátítanak el. Hiányzik amellett a [[nemzetiség]]i tudatuk is, olykor nem merik felvállalni, félve attól, hogy a környezetük kitaszítja őket [[etnikum]]uk miatt, máskor egyáltalán nem is akarják, ennek meg oka lehet a mai [[média (kommunikáció)|tömegmédia]] és [[digitális]] világ, amely nagyban elvonja a gyerekek figyelmét ettől. Amellett a fiatalok kitelepülnek a jobb megélhetés reményében városokba, vagy külföldre. |
|||
Belső Somogy területén egykor egy tucatnál is több szlovén falu létezett, a [[20. század]]ban már csak Háromfa, Agarév, Tarany és Kónyi településeken éltek szlovének. Jelenleg Taranyban van kevesebb mint 40 ember, aki beszél vendül. |
|||
==Kultúra== |
|||
===Nyelv=== |
|||
{{Bővebben|Vend nyelv}} |
|||
A magyarországi szlovének a [[vend nyelv]]et beszélik, amely elszigeteltsége révén nagyon archaikus, ősi [[Szláv nyelvek|szláv]] elemeket is megőrzött, és nagy hasonlóságot mutat a [[horvát nyelv|horvát]] [[kaj nyelvjárás|kaj]] ágával. Bár nyelvük archaizálódott és átalakult a magyarokkal való több mint egy évezredes együttélés során, de azért még mindig nagyon hasonlít a szlovén [[szlovén nyelv|irodalmi nyelv]]re. A vend a 18.-19. században saját irodalmi nyelvet alakított ki, aminek megőrzését Szlovéniában is egyaránt fontosnak tartják. |
|||
===Néphagyományok=== |
|||
A vendek [[kultúra|kultúrája]] nagyon színes, nagyon sok eleme [[magyarok|magyar]], illetve [[németek|német]] eredetre vall, de vannak önálló motívumok is. A magyar [[néphagyomány]]okhoz hasonlóan járnak [[betlehemezés|betlehemesek]], [[vend mikulásjárás|mikulás]]ok, [[lucázás|lucázók]] stb. A vendek legismertebb saját hagyománya a [[vend rönkhúzás|rönkhúzás]]. |
|||
[[Vend népmesék|Népmeséikre]] a magyarok hatottak, akárcsak a [[szlovénia]]i mesékre is, hisz ott például megjelenik [[Mátyás király]] is. A vend mesékben Mátyás király ugyan nem szerepel, de elbeszélésmódjuk, tartalmuk és befejezésük a magyar népmesékhez áll közel. |
|||
[[Néptánc]]aik a [[Stájerország|stájer]] hagyományokat tükrözik. Német az ''ájnccvajdraj'', míg a ''Rozinka'' és ''Rejzka'' táncokat a stájervidéki szlovének is táncolják. Új típusú a ''polka'' és ''volcer''. |
|||
[[Népdal]]aik szintén a szlovéniai [[Prelikja]] tájegységgel mutatnak rokonságot. |
|||
[[Szentgotthárd]]on, a szintén szlovén alapítású [[Lipa étterem]]ben működik a [[Szlovén Információs és Kulturális Központ]], itt székel a Radio Monoster és a [[Porabje]] (Rábavidék) újság szerkesztősége is. |
|||
===Magyarországi szlovének családnevei=== |
|||
A szlovének közt a sok évszázados zártság révén nagyon sok az azonos családnevű. A [[Vendvidék]]en ismert vezetéknevek kb. 90%-a nagyon régi az anyakönyvek és hajdani [[feudalizmus|feudális]] iratok tanúsága szerint. Egyesek a [[14. század]]ban is feltűnnek, pontosabban azok elődei, amelyek hangzásából következtethetünk az azonosságra. |
|||
A nevek gyakorisága a történelem folyamán különbözőképp alkakult: a korábban még nagyon gyakori famíliák létszáma az idők folyamán, különösen a török hódoltság alatt, mely együtt járt az emberrablásokkal és gyilkosságokkal, drasztikusan csökkent, míg másoké a török idők végezte után megnőtt. |
|||
Sok családnév ejtése és írása különféleképpen változott: egyes neveknek legalább hat-hét különféle módosulata is ismert. Ennek oka, hogy a családok másképp és másképp ejtették neveiket – olykor minden generáció különböző módon –, sőt a plébániákon a múlt századokban rengeteg német vagy német származású jegyző dolgozott, akik sokszor félreértették, elírták a szláv családneveket. Ugyanakkor a papok közt is sok volt a más nemzetiségű (németek, magyarok, horvátok). |
|||
====Szlovén családnevek névsora==== |
|||
Egyes családok (például ''Trájber'') voltaképp német eredetűek, de a szlovénokkal való érintekezés folytán elszlovénosodtak, s nagyon gyakori famíliákká váltak a magyarországi szlovénok között. Ezeket a neveket csillag jelöli, a leggyakoribb nevek vastagon szedettek, s egyes változataik is szerepelnek. |
|||
Néhány családnév megtalálható [[Zala megye|Zala megyében]] is, többségük közel a szlovén határmenti falvakban, amelyek arra tősgyökeres családok, de már magyarul beszélők. |
|||
Egyes ritka családnevek a szlovéniai [[Muravidék]]en ''(Prekmurje)'' módfelett nagyszámban fordulnak elő. |
|||
'''Magyarországi szlovén nevek névsora, alfabetikus sorrendben:''' |
|||
* '''Bajzek''' |
|||
* Balajcz, Balaicz |
|||
* Barabás |
|||
* Barbarics |
|||
* Barbér |
|||
* Bartakovics |
|||
* '''Bedi''' |
|||
* '''Bedics''' |
|||
* Bokán |
|||
* Borovnyák, Borovnják |
|||
* Bucsek |
|||
* Császár |
|||
* Cser |
|||
* Cserpnyák, Csrpnyák, Csernyák |
|||
* Csicsek |
|||
* Csrenkó, Csrnkó |
|||
* '''Csuk''' |
|||
* '''Domiter''' |
|||
* Domján, Dobján |
|||
* '''Doncsecz, Dancsecz, Doncsecs, Dancsecs, Doncsesz, Dancsesz''' |
|||
* Drávecz |
|||
* Embersics |
|||
* Farics |
|||
* Forján |
|||
* Gaál |
|||
* Gáspár |
|||
* '''Gécsek, Gyécsek''' |
|||
* Gmeidl, Gmeindl* |
|||
* Grábecz |
|||
* Grebenár* |
|||
* Hanzsek |
|||
* Hodács |
|||
* '''Holecz''' |
|||
* Hompasz |
|||
* Hujber |
|||
* Kalmár, Kalamár |
|||
* Kercsmár, Krcsmár |
|||
* Kerécz |
|||
* '''Kern'''* |
|||
* Kljuber |
|||
* Koczján |
|||
* Konkolics |
|||
* Koprisanecz |
|||
* Korosecz |
|||
* Korpics |
|||
* Koszár, Kozár |
|||
* Koszednár |
|||
* Kovács |
|||
* '''Kozó''' |
|||
* Krajczár |
|||
* Krányecz |
|||
* Küplen |
|||
* Kürnyek, Kürnjek |
|||
* Küzmics |
|||
* Labricz, Labritz, Librecz, Libretz* |
|||
* Lázár |
|||
* Lovenyák, Lovenják |
|||
* Majczán |
|||
* Mankos |
|||
* '''Merkli, Merklin, Merkl, Mrkl, Mrkli, Markli'''* |
|||
* Mesics |
|||
* Moldován |
|||
* Monek |
|||
* '''Mukics''' |
|||
* '''Oreovecz, Orovecz''' |
|||
* Pável |
|||
* Pavlics |
|||
* Pojbics |
|||
* Repnyák |
|||
* '''Rogán''' |
|||
* '''Ropos, Rapos''' |
|||
* Rüsics, Rusics |
|||
* Serfecz |
|||
* Simon |
|||
* '''Skapper, Skaper'''* |
|||
* Skerlák, Skrlák |
|||
* Slebics, Zslebics |
|||
* Slemmer* |
|||
* Sömenek, Sömönek |
|||
* Sulics |
|||
* Szkledár |
|||
* Szukics |
|||
* Szupper* |
|||
* '''Szvétecz''' |
|||
*Talabér |
|||
* Tek |
|||
* Terplán, Trplán |
|||
* '''Trájber, Trajbár, Treiber'''* |
|||
* Vogrincsics |
|||
* Zámodics |
|||
* Zankócs |
|||
* '''Závecz, Zavecz''' |
|||
* '''Zétek''' |
|||
* Zrim |
|||
* Zrinszki |
|||
* Zsámpár |
|||
== Lásd még == |
|||
* [[Vendek]] |
|||
* [[Bömhécek]] |
|||
* [[Somogyi szlovének]] |
|||
* [[A Vendvidék népi táplálkozása]] |
|||
* [[Vendvidéki Köztársaság]] |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
*Kozár Mária: A magyarországi szlovének, [[Változó Világ]] 56., Budapest 2004. |
|||
*Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Szentgotthárd-Monoster 1996. |
|||
* M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének asszimilációja az 1980-as évektől napjainkig, Kisebbségkutatás, 2005/2 szám [http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2005_02/cikk.php?id=1257] |
|||
[[Kategória:Magyarországi szlovén nemzetiség| ]] |
[[Kategória:Magyarországi szlovén nemzetiség| ]] |
A lap 2010. július 17., 17:27-kori változata
Magyarország nemzetiségei |
---|
bolgárok |
A magyarországi nemzetiségek története |
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu) és Szentgotthárdon élnek. A Rábamentén kívül Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy megyében (somogyi szlovének) Taranyban is élnek, becsült számuk összesen 5000 fő lehet.