„Lija” változatai közötti eltérés

	Ħal Lija
	A falu névtáblája a címerrel
; Ħal Lija címere	; Ħal Lija zászlaja
	Mottó: Suave fructo rubeo
	Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Dr. Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006 óta)
Irányítószám	LJA
Ünnep	Urunk színeváltozása (augusztus 6)
	Népesség
Teljes népesség	3070 fő (2014. márc. 31.)
Népsűrűség	2526,36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	40-50 m
Terület	1,1 km²
Időzóna	EET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″
	Ħal Lija weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Lija témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. május 24., 08:48-kori változata

Ħal Lija Málta egyik helyi tanácsa Birkirkara mellett. Lakossága 2779 fő. Attarddal és Balzannal együtt alkotják Málta Három Falvát.

Története

Az 1967-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az őskorban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu 1594-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó Ħal-Bordi and Ħal Mann községeket. 1694-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A megszálló franciák egyik szállása volt a település határában álló Villa Preziosi. 1837-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. 1919-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a Villa Gourgion Depiro falai között ült össze. A 20. században a máltai tüzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők 1980-ban Monacóban 1. díjat nyertek. 1993 óta Málta egyik helyi tanácsa.

Nevezetességei

Belvedere

Máltai nevén It-Torri ta' Ħal Lija. A robusztus kilátó 1857-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet 1996-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható.

Egyéb nevezetességei

A plébániatemplom múzeuma
A régi malom: a tanács engedélyével látogatható
Ħal Mann régi temetője

Ünnepnapjai

Július 6: Jum Ħal-Lija: a tanács által rendezett egy hetes programsorozat
Augusztus 6: Urunk színeváltozása: a falu búcsúnapja. Előző este felvonulás, koncertek
Szeptember utolsó hétvégéje: Szent Mihály ünnepe: a szezon utolsó tüzijátéka
Citrus Fesztivál: 2003 óta évente rendezik meg

Önkormányzata

Ħal Lija irányításáért a hattagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 6. tanács 2009-ben lépett hivatalba.

Polgármesterei:

Joseph Mangion (1994-1997)
Magda Magri Naudi (1997-2000)
Joseph Mangion (2000-2003)
Magda Magri Naudi (2003-2006)
Dr. Ian Castaldi Paris (2006-)

Kultúra

Band clubja a San Pio X Band Club. A Gallery G festészeti kiállítások helyszíne.

Sport

Sportegyesületei:

Boccia: Lija Boċċi Club
Labdarúgás: Lija Athletics Football Club
Tenisz: Lija Tennis Club

Közlekedése

Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja.

Autóbuszjáratai:^[3]

Valletta felől: 73 (végállomás), 40 (Ta' Qali felé), 43 (Mellieħa), 44 (Għadira Bay), 45 (Ċirkewwa), 49, 59, 159, 499 Buġibba), 52 (Mġarr), 54 (Naxxar), 55 (Għargħur), 56, 153 (Mosta)
Egyéb: 560 (Għargħur körjárat), 580 (Buġibba körjárat)

Hivatkozások

Lija plébániája (angol nyelven)
Lija Athletic FC (angol nyelven)
Lija (angol nyelven). PocketMalta. (Hozzáférés: 2010. április 13.)

Forrás

Lija Local Council (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 13.)
Local councils: Lija (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. május 24.)

Jegyzetek

↑ Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek
↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
↑ Summer bus routes (angol nyelven). ATP. (Hozzáférés: 2010. április 13.)

Sablon:Málta helyi tanácsai

[1] Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek

[a95ad3bb2b258ed48eab2021c9088002c6dd3458-2] ttp://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ

[3] Summer bus routes (angol nyelven). ATP. (Hozzáférés: 2010. április 13.)

[1]

[2]

[3]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 |címer               =
 |zászló              =
-|mottó               = Suave fructu rubeo<ref>Jelentése: Ízletes gyümölcsökkel virulok</ref>
+|mottó               = Suave fructo rubeo<ref>Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek</ref>
 |becenév             =
 |rang                = Helyi tanács
@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 |alapítás éve        =
 |alapítás éve forrás =
-|polgármester        = Ian Castaldi Paris ([[Nemzeti Párt (Málta)|Nemzeti Párt]])
+|polgármester        = Dr. Ian Castaldi Paris ([[Nemzeti Párt (Málta)|Nemzeti Párt]], [[2006]] óta)
 |irányítószám        = LJA
 |testvértelepülései  =
@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 |népsűrűség          = 2526,36
 |népsűrűség forrás   =
-|tengerszint feletti magasság =
+|tengerszint feletti magasság = 40-50
 |terület             = 1,1
 |szélességi fok      = 35
@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 ==Története==
-Az [[1967]]-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az [[őskor]]ban lakott volt a terület. A falu [[1594]]-ben vált függetlenné Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó ''Ħal-Bordi'' and ''Ħal Mann'' községeket. [[1694]]-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A [[Málta történelme#Francia megszállás és felkelés (1798 - 1800)|megszálló]] franciák egyik szállása volt a település határában álló ''Villa Preziosi''. [[1837]]-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. [[1919]]-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a ''Villa Gourgion Depiro'' falai között ült össze. A 20. században a máltai tüzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők [[1980]]-ban [[Monaco|Monacóban]] 1. díjat nyertek. [[1993]] óta Málta egyik helyi tanácsa.
+Az [[1967]]-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az [[őskor]]ban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu [[1594]]-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó ''Ħal-Bordi'' and ''Ħal Mann'' községeket. [[1694]]-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A [[Málta történelme#Francia megszállás és felkelés (1798 - 1800)|megszálló]] franciák egyik szállása volt a település határában álló ''Villa Preziosi''. [[1837]]-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. [[1919]]-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a ''Villa Gourgion Depiro'' falai között ült össze. A 20. században a máltai tüzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők [[1980]]-ban [[Monaco|Monacóban]] 1. díjat nyertek. [[1993]] óta Málta egyik helyi tanácsa.
 ==Nevezetességei==
@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 *Szeptember utolsó hétvégéje: ''[[Szent Mihály]] ünnepe'': a szezon utolsó tüzijátéka
 *''Citrus Fesztivál'': 2003 óta évente rendezik meg
+==Önkormányzata==
+Ħal Lija irányításáért a hattagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 6. tanács [[2009]]-ben lépett hivatalba.
+Polgármesterei:
+*Joseph Mangion (1994-1997)
+*Magda Magri Naudi (1997-2000)
+*Joseph Mangion (2000-2003)
+*Magda Magri Naudi (2003-2006)
+*Dr. Ian Castaldi Paris (2006-)
+==Kultúra==
+''Band club''ja a ''San Pio X Band Club''. A ''Gallery G'' festészeti kiállítások helyszíne.
+==Sport==
+Sportegyesületei:
+*Boccia: ''Lija Boċċi Club''
+*Labdarúgás: ''Lija Athletics Football Club''
+*Tenisz: ''Lija Tennis Club''
 ==Közlekedése==
@@ 69. sor: / 88. sor: @@
 ==Forrás==
 *{{cite web|url=http://www.lija.gov.mt|title=Lija Local Council|language=angol|accessdate=2010-04-13}}
+*{{cite web|url=http://lc.gov.mt/Page.aspx?catid=16&pid=184&lid=1|title=Local councils: Lija|publisher=Department for Local Government|language=máltai és angol|accessdate=2010-05-24}}
 ==Jegyzetek==