„Hasáb” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: el:Πρίσμα |
a Bot: következő módosítása: el:Πρίσμα (γεωμετρία); kozmetikai változtatások |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
* Az egyenes hasáb oldalfelszíne az alapsokszög kerületének és a hasáb magasságának a szorzata. (ferde hasábra nem igaz). |
* Az egyenes hasáb oldalfelszíne az alapsokszög kerületének és a hasáb magasságának a szorzata. (ferde hasábra nem igaz). |
||
* A hasáb teljes felszíne egyenlő az alapterület kétszeresének és az oldalfelszínnek (más néven a palástnak) az összegével. |
* A hasáb teljes felszíne egyenlő az alapterület kétszeresének és az oldalfelszínnek (más néven a palástnak) az összegével. |
||
==Lásd még== |
== Lásd még == |
||
[[Cavalieri-elv]] |
[[Cavalieri-elv]] |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* ''Matematikai kisenciklopédia'' (Gondolat, 1968) |
* ''Matematikai kisenciklopédia'' (Gondolat, 1968) |
||
==Külső link== |
== Külső link == |
||
*[http://www.c3.hu/perspektiva/adatbazis/abrah.php3?MUID=69 Háromszög és négyzet alapú hasábok síkmetszetei] |
* [http://www.c3.hu/perspektiva/adatbazis/abrah.php3?MUID=69 Háromszög és négyzet alapú hasábok síkmetszetei] |
||
{{csonk-matematika}} |
{{csonk-matematika}} |
||
| 47. sor: | 47. sor: | ||
[[cs:Hranol]] |
[[cs:Hranol]] |
||
[[de:Prisma (Geometrie)]] |
[[de:Prisma (Geometrie)]] |
||
[[el:Πρίσμα]] |
[[el:Πρίσμα (γεωμετρία)]] |
||
[[eo:Prismo]] |
[[eo:Prismo]] |
||
[[es:Prisma (geometría)]] |
[[es:Prisma (geometría)]] |
||
A lap 2010. április 12., 01:03-kori változata
A hasáb olyan poliéder, amelynek két párhuzamos lapja egymással egybevágó sokszög, a többi lapja pedig paralelogramma. Úgy is felfogható, hogy a hasáb az alapsokszög párhuzamos eltolása során keletkezik, ha az eltolást egy olyan egyenes mentén végezzük, amely nem a sokszög síkjában fekszik. Ha a párhuzamos eltolás az alapsokszög síkjára merőleges egyenes mentén történik, akkor a hasáb egyenes hasáb lesz, más esetben pedig ferde hasáb. Az egyenes hasáb oldallapjai téglalapok, duális teste bipiramis. A duális test az a test, aminek csúcsai az eredeti test lapközéppontjai, és aminek élei az eredeti test szomszédos lapjainak középpontjait kötik össze.
Részei
- alapélek: az alaplapokat határoló élek
- alaplapok: két egybevágó és egymással párhuzamos sokszög
- alkotók: az alaplapok egymással megfelelő pontjait összekötésével kapott szakaszok, amelyek az oldallapon haladnak
- csúcsok: az élek végpontjai
- magasság: az alaplapok távolsága, ami azonos az oldalélek hosszával
- oldalélek: az oldallapok élei, amelyek azonos magasságúak
- oldallapok: az alaplapon kívül többi lap
- palást: az oldallapokból álló felület
Átlók
- lapátló: egy lap síkjában áthaladó átló
- testátló: térben áthaladó átló
Sajátos esetek
- Paralelepipedon: olyan hasáb, amelynek az alapja is paralelogramma.
- Téglatest: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja téglalap
- Kocka: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja négyzet, és a magassága egyenlő az alapnégyzet oldalával.
- Prizma: olyan egyenes hasáb, amelynek alapja háromszög. Az optikában használatos prizmák esetén az alapháromszög egyenlő szárú.
Összefüggések
- A hasáb térfogata az alapsokszög területének és a hasáb magasságának a szorzata.
- Az egyenes hasáb oldalfelszíne az alapsokszög kerületének és a hasáb magasságának a szorzata. (ferde hasábra nem igaz).
- A hasáb teljes felszíne egyenlő az alapterület kétszeresének és az oldalfelszínnek (más néven a palástnak) az összegével.
Lásd még
Forrás
- Matematikai kisenciklopédia (Gondolat, 1968)
Külső link
|
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |