„Kontyvirágfélék” változatai közötti eltérés

Kontyvirágfélék
	Foltos kontyvirág (Arum maculatum)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Hídőrvirágúak (Alismatales);
Család:	Kontyvirágfélék (Araceae); Juss.
Alcsaládok
	Monsteroideae; Lasioideae; Philodendroideae; Colocasioideae; Aroideae; Pistioideae; Békalencsefélék (Lemnaceae);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kontyvirágfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyvirágfélék témájú médiaállományokat és Kontyvirágfélék témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. március 30., 16:24-kori változata

A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja. Régebbi rendszerekben a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé helyezték őket, a pálmák és a villáspálmafélék mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – konvergencia). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös morfológiai sajátosságaikat itt röviden összegezzük.

Erőteljes gyöktörzs (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
Nagy részük tőlevélrózsás növény, de ismeretesek cserje, sőt fa alakúak is.
Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket (trachea).
A levelek a kétszikűekére (Magnoliopsida) emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és konvergens a kétszikűek levélerezetével.
Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a rovarok csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a megporzást elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
A növény hajtásában mindenütt rafidkristály (kalcium-oxalát) található a sejtekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.

A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 fajt foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a foltos kontyvirág (Arum maculatum), mely a dunántúli üde erdőkben gyakorinak mondható és a keleti kontyvirág (Arum orientale).

Az elefántfül-kontyvirág *(Alocasia macrorhiza)* levelei hatalmasra nőnek, a trópusok növenyei. Nálunk kedvelt dísznövények.

Képek

Az Amorphophallus titanum a trópusokon él, és hatalmas virágot nőveszt
A kála (Zantedeschia) kedvelt kerti virág.

Forrás és ajánlott irodalom

Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II., Gondolat Kiadó, Bp., 1976
Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007
Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
Hortobágy Tibor (szerk.): Növénytan 2., Növényrendszertan és növényföldrajz, Tankönyvkiadó, Bp., 1973
Andreánszky Gábor: Ősnövénytan, Akadémiai Kiadó, Bp., 1954
Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1965

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 | subdivision_ranks = Alcsaládok
 | subdivision =
-*''[[Monsteroideae]]''
+* ''[[Monsteroideae]]''
-*''[[Lasioideae]]''
+* ''[[Lasioideae]]''
-*''[[Philodendroideae]]''
+* ''[[Philodendroideae]]''
-*''[[Colocasioideae]]''
+* ''[[Colocasioideae]]''
-*''[[Aroideae]]''
+* ''[[Aroideae]]''
-*''[[Pistioideae]]''
+* ''[[Pistioideae]]''
-*[[Békalencsefélék]] ''(Lemnaceae)''
+* [[Békalencsefélék]] ''(Lemnaceae)''
 | wikispecies = Araceae
 | wikicommons = Category:Araceae
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 A '''kontyvirágfélék''' ''(Araceae)'' a [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' egyik családja. Régebbi rendszerekben a [[torzsavirágzatúak]] ''(Spadiciflorae)'' közé helyezték őket, a [[pálmavirágúak|pálmák]] és a [[villáspálmafélék]] mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – [[Konvergens evolúció|konvergencia]]). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös [[morfológia]]i sajátosságaikat itt röviden összegezzük.
-*Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
+* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
-*Nagy részük [[tőrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]], sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is.
+* Nagy részük [[tőrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]], sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is.
-*Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket ''(trachea)''.
+* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket ''(trachea)''.
-*A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével.
+* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével.
-*Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
+* Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
-*A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
+* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
 A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a [[foltos kontyvirág]] ''(Arum maculatum),'' mely a [[dunántúl]]i üde [[erdő]]kben gyakorinak mondható és a [[keleti kontyvirág]] ''(Arum orientale)''.
@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 == Forrás és ajánlott irodalom ==
-*Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II., Gondolat Kiadó, Bp., 1976
+* Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II., Gondolat Kiadó, Bp., 1976
-*Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
+* Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
-*Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007
+* Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007
-*Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
+* Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
-*Hortobágy Tibor (szerk.): Növénytan 2., Növényrendszertan és növényföldrajz, Tankönyvkiadó, Bp., 1973
+* Hortobágy Tibor (szerk.): Növénytan 2., Növényrendszertan és növényföldrajz, Tankönyvkiadó, Bp., 1973
-*Andreánszky Gábor: Ősnövénytan, Akadémiai Kiadó, Bp., 1954
+* Andreánszky Gábor: Ősnövénytan, Akadémiai Kiadó, Bp., 1954
-*Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1965
+* Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1965
 {{DEFAULTSORT:Kontyviragfelek}}
 [[Kategória:Növénycsaládok]]
 [[Kategória:Hídőrvirágúak]]
@@ 62. sor: / 63. sor: @@
 [[eo:Arumacoj]]
 [[es:Araceae]]
+[[eu:Araceae]]
 [[fa:گل‌شیپوریان]]
 [[fi:Vehkakasvit]]