„Rajon” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2006. július 26., 16:20-kori változata

A rajon a területi közigazgatás járási (NUTS-4-es) szintjének elnevezése a volt Szovjetunióban. Rajonnak nevezik a nagyobb városok kerületeit is.

A szó eredete

A francia rayon szóból ered, amelynek jelentése: sugár, kerület (különösen egy erőd kerülete).

Története

A rajonokat az 1924-1927 közötti átfogó közigazgatási reform során alakították ki, a cári közigazgatás járásai (ujezd) helyett. Számuk azóta sokszor változott (Az 1950-1980-as években fõként a kisebb járások összevonása volt jellemző). A legtöbb szovjet utódállamban ma is létező közigazgatási szint, Lettországban és Azerbajdzsánban (ahol nem hoztak létre területi - oblaszty - szintű egységeket) a fő szint maradt. A területek közvetlen igazgatása alatt álló városokat járási jogú városoknak nevezzük. Észtországban, Litvániában, Grúziában és Örményországban a rajonokat a közigazgatási reformok során megszüntették.

A volt szovjet tagállamokban

Járások és járási jogú városok száma összesen a volt szovjet tagállamokban:

Források

http://www.statoids.com

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+A '''rajon''' a területi [[közigazgatás]] [[járás]]i (NUTS-4-es) szintjének elnevezése a volt Szovjetunióban.
-A '''rajon''' a területi közigazgatás járási (NUTS-4-es) szintjének elnevezése a volt Szovjetunióban. A rajonokat az [[1924]]-[[1927]] közötti átfogó közigazgatási reform során alakították ki, a cári közigazgatás járásai (ujezd) helyett. Számuk azóta sokszor változott (Az 1950-1980-as években fõként a kisebb járások összevonása volt jellemző). A legtöbb szovjet utódállamban ma is létező közigazgatási szint, [[Lettország]]ban és [[Azerbajdzsán]]ban (ahol nem hoztak létre területi - oblaszty - szintű egységeket) a fő szint maradt. A területek közvetlen igazgatása alatt álló városokat járási jogú városoknak nevezzük.
+Rajonnak nevezik a nagyobb városok kerületeit is.
-Rajonnak nevezik a nagyobb városok kerületeit is.
+==A szó eredete==
+A [[francia nyelv|francia]] '''rayon''' szóból ered, amelynek jelentése: ''sugár'', ''kerület'' (különösen egy erőd kerülete).
+==Története==
+A rajonokat az [[1924]]-[[1927]] közötti átfogó közigazgatási reform során alakították ki, a cári közigazgatás járásai (ujezd) helyett. Számuk azóta sokszor változott (Az 1950-1980-as években fõként a kisebb járások összevonása volt jellemző). A legtöbb szovjet utódállamban ma is létező közigazgatási szint, [[Lettország]]ban és [[Azerbajdzsán]]ban (ahol nem hoztak létre területi - oblaszty - szintű egységeket) a fő szint maradt. A területek közvetlen igazgatása alatt álló városokat járási jogú városoknak nevezzük.
+[[Észtország]]ban, [[Litvánia|Litvániában]], [[Grúzia|Grúziában]] és [[Örményország]]ban a rajonokat a közigazgatási reformok során megszüntették.
+==A volt szovjet tagállamokban==
 Járások és járási jogú városok száma összesen a volt szovjet tagállamokban:
@@ 16. sor: / 27. sor: @@
 *[[Üzbegisztán]]:       227
-[[Észtország]]ban, [[Litvánia|Litvániában]], [[Grúzia|Grúziában]] és [[Örményország]]ban a rajonokat a közigazgatási reformok során megszüntették.
 ==Források==