„Gertler Viktor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Magyar –> Magyarok |
infobox |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
|||
⚫ | |||
| név = Gertler Viktor |
|||
⚫ | |||
| kép = |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| születési név = |
|||
| születés dátuma = [[1901]]. [[augusztus 24.]] |
|||
| születés helye = [[Budapest]] {{zászló|magyar}} |
|||
| halál helye = [[Budapest]] {{zászló|magyar}} |
|||
| halál dátuma = [[1969]]. [[július 5.]] {{életkor-holt|1901|8|24|1969|7|5}} |
|||
| nemzetiség = |
|||
| házastárs = |
|||
| szakma = [[filmrendező]] |
|||
| művésznév = |
|||
| becenév = |
|||
| szerepei = |
|||
| munkái = |
|||
| díjak = [[Kossuth-díj]] (1957)<br/> [[Kiváló Művész]] (1966 |
|||
| kitüntetés = |
|||
| hivatalos oldala = |
|||
| blogja = |
|||
| MySpace = |
|||
| IMDb = 0314973 |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
==Pályája== |
==Pályája== |
||
Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a [[Rákosi Szidi]] színiiskolát. A tanulmányait [[1923]]-ban fejezte be, a [[Pécsi Nemzeti Színház]]hoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. [[1927]]-ben [[Berlin]]be utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német ''UFA'' Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. [[1933]]-ban hazatért. Első játékfilmje az [[1936]]-ban készült ''Mária nővér'' című volt. A [[II. világháború]] alatt [[Brüsszel]]ben élt, a háború befejezése után tért haza. [[1945]] és [[1947]] között filmiskolát működtetett. A [[Színház- és Filmművészeti Főiskola]] tanára volt [[1948]]-tól [[1954]]-ig. |
Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a [[Rákosi Szidi]] színiiskolát. A tanulmányait [[1923]]-ban fejezte be, a [[Pécsi Nemzeti Színház]]hoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. [[1927]]-ben [[Berlin]]be utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német ''UFA'' Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. [[1933]]-ban hazatért. Első játékfilmje az [[1936]]-ban készült ''Mária nővér'' című volt. A [[II. világháború]] alatt [[Brüsszel]]ben élt, a háború befejezése után tért haza. [[1945]] és [[1947]] között filmiskolát működtetett. A [[Színház- és Filmművészeti Főiskola]] tanára volt [[1948]]-tól [[1954]]-ig. |
||
==Filmjei== |
==Filmjei== |
||
⚫ | |||
* Táncol a kongresszus (1931 - a film vágója) |
* Táncol a kongresszus (1931 - a film vágója) |
||
* Mária nővér (1936) |
* Mária nővér (1936) |
A lap 2009. október 28., 14:31-kori változata
Gertler Viktor | |
Született | 1901. augusztus 24. Budapest |
Elhunyt | 1969. július 5. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | filmrendező |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (6/9-1-146) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gertler Viktor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gertler Viktor (Budapest, 1901. augusztus 24. – Budapest, 1969. július 5.) magyar filmrendező.
Pályája
Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a Rákosi Szidi színiiskolát. A tanulmányait 1923-ban fejezte be, a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért. Első játékfilmje az 1936-ban készült Mária nővér című volt. A II. világháború alatt Brüsszelben élt, a háború befejezése után tért haza. 1945 és 1947 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.
Filmjei
- Táncol a kongresszus (1931 - a film vágója)
- Mária nővér (1936)
- Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)
- Marika (1937)
- A férfi mind őrült (1937)
- Úri világ (1938)
- A leányvári boszorkány (1938)
- Elcserélt ember (1938 - forgatókönyvíró is)
- Szabad május elseje Budapesten (1945)
- Hazugság nélkül (1945)
- Díszmagyar (1949)
- Úri muri (1949)
- Ütközet békében (1951)
- Becsület és dicsőség (1951)
- Állami áruház (1952)
- Én és a nagyapám (1954)
- A bűvös szék (1954)
- Gázolás (1955)
- Dollárpapa (1956)
- Pázmán lovag (1956)
- Láz (1957)
- Éjfélkor (1957)
- Felfelé a lejtőn (1958)
- Vörös tinta 1958)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
- Az aranyember (1962)
- Egy ember, aki nincs (1963)
- Özvegy menyasszonyok (1964)
- És akkor a pasas... (1966)
- Az utolsó kör (1968)
Díjai
- Kossuth-díj (1957)
- Kiváló Művész (1966)
Könyve
- Az én könyvem (1942 - önéletrajz)