„Kutas István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élsport: magánvélemény kiszedve |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
==Élsport== |
==Élsport== |
||
A sportágak területén az egyre meghökkentőbb megtorpanások rákényszerítették a vezetőket a szakmai felkészülés átfogó megújítására. Kutas István nyomására a szakszövetségekben, a sportági ismeretterjesztés szaklapjaiban, a Testnevelési Tudományos Kutató Intézetben (TTK), a [[Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar|TF]]-en és a [[Sportkórház]]ban új edzéselméleti programokat dolgoztak ki, amelyekben főként az erő és az állóképesség fejlesztésére helyezték a fő hangsúlyt. A különböző sportágakban kísérletezni kezdtek a cirkuit, az intervall és a fartlekt metodikákkal. Az edzőtáborokban megjelentek – a korábban tiltott – súlyzó-, erőfejlesztő- és ritmuskészülékekkel. A labdarúgás kivételével |
A sportágak területén az egyre meghökkentőbb megtorpanások rákényszerítették a vezetőket a szakmai felkészülés átfogó megújítására. Kutas István nyomására a szakszövetségekben, a sportági ismeretterjesztés szaklapjaiban, a Testnevelési Tudományos Kutató Intézetben (TTK), a [[Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar|TF]]-en és a [[Sportkórház]]ban új edzéselméleti programokat dolgoztak ki, amelyekben főként az erő és az állóképesség fejlesztésére helyezték a fő hangsúlyt. A különböző sportágakban kísérletezni kezdtek a cirkuit, az intervall és a fartlekt metodikákkal. Az edzőtáborokban megjelentek – a korábban tiltott – súlyzó-, erőfejlesztő- és ritmuskészülékekkel. A labdarúgás kivételével elfogadottá vált az úgynevezett 12 perces Cooper-teszt. |
||
==MLSZ elnök== |
==MLSZ elnök== |
||
A lap 2009. szeptember 15., 08:45-kori változata
Kutas István (1920.) magyar sportvezető, sportújságíró.
Életpályája
1936–1941 között az MTE-ben atletizált és kézilabdázott. 1945 után a XIV. kerületi MADISZ, később az MKP sportosztályán a budapesti alosztály titkára, majd a Sport című lap felelős szerkesztője. 1949 júniusában az OTSH nevelési főosztályára került, majd az OTSB Sportoktatási Hivatalának vezetője lett. 1957. áprilistól 1958-ig a Képes Sport felelős szerkesztője. 1958–1962 között a Népsport főszerkesztője, ezután 1966 márciusig az MTST, illetve az MTSH elnökhelyettese. Az után, 1983-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Képes Sport főszerkesztője.
Élsport
A sportágak területén az egyre meghökkentőbb megtorpanások rákényszerítették a vezetőket a szakmai felkészülés átfogó megújítására. Kutas István nyomására a szakszövetségekben, a sportági ismeretterjesztés szaklapjaiban, a Testnevelési Tudományos Kutató Intézetben (TTK), a TF-en és a Sportkórházban új edzéselméleti programokat dolgoztak ki, amelyekben főként az erő és az állóképesség fejlesztésére helyezték a fő hangsúlyt. A különböző sportágakban kísérletezni kezdtek a cirkuit, az intervall és a fartlekt metodikákkal. Az edzőtáborokban megjelentek – a korábban tiltott – súlyzó-, erőfejlesztő- és ritmuskészülékekkel. A labdarúgás kivételével elfogadottá vált az úgynevezett 12 perces Cooper-teszt.
MLSZ elnök
1974 márciustól 1978 végéig a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökeként tevékenykedett.
Források
- Sport-lexikon A-K - 1985. Sport - ISBN 963 253 415 8
- Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
