„Ólom-dioxid” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
36. sor: | 36. sor: | ||
:<math>\mathrm{PbO_2 + 2 \ KOH \rightarrow K_2PbO_3 + H_2O}</math> |
:<math>\mathrm{PbO_2 + 2 \ KOH \rightarrow K_2PbO_3 + H_2O}</math> |
||
Erős [[oxidálószer]]. Ha [[kén]]nel vagy sárga [[ |
Erős [[oxidálószer]]. Ha [[kén]]nel vagy sárga [[foszfor]]ral enyhén összedörzsölik, azokat lángra lobbantja. [[Jód]]ot tesz szabaddá a [[kálium-jodid]] oldatából. A sósavból klórt fejleszt. |
||
:<math>\mathrm{PbO_2 + 4 \ HCl \rightarrow PbCl_2 + 2 \ H_2O + Cl_2}</math> |
:<math>\mathrm{PbO_2 + 4 \ HCl \rightarrow PbCl_2 + 2 \ H_2O + Cl_2}</math> |
A lap 2009. augusztus 29., 16:55-kori változata
Ólom-dioxid | |
Ólom-dioxid minta | |
IUPAC-név | Ólom(IV)-oxid |
Más nevek | Plumbi-oxid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1309-60-0 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | PbO2 |
Moláris tömeg | 239,2 g/mol |
Megjelenés | Sötétbarna por |
Sűrűség | 9,4 g/cm³[1] |
Olvadáspont | 290 °C fölött bomlik[1] |
Forráspont | (nincs) |
Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan[1], 0,14 mg/l (25 °C)[2] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
R mondatok | R61, R20/22, R33, R50/53, R62[1] |
S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ólom-dioxid vagy ólom(IV)-oxid egy szervetlen vegyület, az ólom egyik oxidja. Képlete PbO2. Sötétbarna színű por, vízben gyakorlatilag nem oldódik. Erős oxidálószer. Megtalálható az ólomakkumulátorokban, annak pozitív elektródját alkotja.
Kémiai tulajdonságai
Hevítés hatására ólom-oxiddá alakul és oxigén fejlődik.
Amfoter vegyület. Lúgokban jobban oldódik, mint savakban. Lúgok hatására az ortoólomsav (H4PbO4) sóivá, ortoplumbátokká, vagy a metaólomsav (H2PbO3) sóivá, metaplumbátokká alakul.
Erős oxidálószer. Ha kénnel vagy sárga foszforral enyhén összedörzsölik, azokat lángra lobbantja. Jódot tesz szabaddá a kálium-jodid oldatából. A sósavból klórt fejleszt.
Reakcióba lép a klórra lés a brómmal, ekkor oxigén fejlődik. Ha kén-dioxiddal vagy nitrogén-dioxiddal reagál, sók képződnek.
Előfordulása
A természetben megtalálható kis mennyiségben ásványként. Az ásvány neve plattnerit.
Előállítása
Az ólom(IV)-oxidot míniumból állítják elő híg salétromsavval.
Előállítható ólomból vagy ólom-oxidból is elektrolízissel, anódos oxidációval.
Felhasználása
Felhasználják tűzijátékok készítésére. Oxidálószerként szolgál festékek előállításakor. A gyufa meggyújtásához szükséges, a gyufásdoboz oldalán található keverék is tartalmaz ólom-dioxidot. Alkalmazzák ólomakkumulátorok készítéséhez is, ezeknek a pozitív elektródját alkotja. Ha az ólomakkumulátort kisütik, az ólom-dioxid ólom(II)-szulfáttá alakul.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor: Endre: Szervetlen kémia I.
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások
- ↑ a b c d e f Az ólom-dioxid biztonsági adatlapja (Merck) (németül)
- ↑ Az ólom-dioxid (BGIA GESTIS) (németül)