Ólom(II)-szulfát
| Ólom(II)-szulfát | |
ólom(II)-szulfát minta | |
| IUPAC-név | ólom(II)-szulfát |
| Más nevek | anglesit |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7446-14-2 |
| PubChem | 24008 |
| ChemSpider | 22441 |
| EINECS-szám | 231-198-9 |
| InChIKey | KEQXNNJHMWSZHK-UHFFFAOYSA-L |
| UNII | C516H654O8 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | PbSO4 |
| Moláris tömeg | 303,26 g/mol |
| Megjelenés | fehér, kristályos, szilárd |
| Sűrűség | 6,2 g/cm³, 20 °C[1] |
| Olvadáspont | 1170 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 0,0425 g/l, 25°C[1] |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | rombos, barit |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R61, R62, R20/22, R33, R50/53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az ólom(II)-szulfát (PbSO4) egy szervetlen vegyület, az ólom kénsavas sója. Fehér színű, kristályos por. Vízben alig oldódik. Híg savak sem oldják, de nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldatban feloldódik. Oldja a tömény kénsav is, ekkor ólom-hidrogén-szulfáttá alakul.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ha magas hőmérsékletre hevítik, elbomlik. A bomlásának termékei: kén-trioxid és ólom(II)-oxid. Magasabb hőmérsékleten a hidrogén és a szén-monoxid redukálja.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A természetben az anglezit nevű ásványként fordul elő. Ez az ásvány rombos szerkezetű kristályokat alkot. Az anglezitet ólom és ólomvegyületek előállításának céljából bányásszák.
Ólom(II)-szulfát keletkezik az ólomakkumulátorokban is.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ólom(II)-szulfátot ólom(II)-nitrátból állítják elő híg kénsav vagy valamilyen szulfát hozzáadásával. Az előállítása nátrium-szulfáttal:
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ólom(II)-szulfátot pigmentként használják fehér festékek gyártásakor. Mérgező hatása miatt azonban nem használható belső festésre. Hátránya, hogy a levegőben található kén-hidrogén hatására ólom-szulfiddá alakul, megbarnul. Felhasználják még ólomüveg készítésére is.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret