Mínium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mínium
IUPAC-név triólom-tetraoxid
Más nevek vörösólom
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1314-41-6
PubChem 16685188
ChemSpider 21169908
EINECS-szám 215-235-6
RTECS szám OG5425000
SMILES
O1[Pb]O[Pb]2O[Pb]1O2
InChI
1S/4O.3Pb
StdInChIKey XMFOQHDPRMAJNU-UHFFFAOYSA-N
UNII A4G39L7HN2
UN-szám 3077
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Pb3O4
Moláris tömeg 685,60 g/mol
Megjelenés vörös kristály vagy por
Sűrűség 9,100 g/cm3
Oldhatóság (vízben) nem oldódik
Gőznyomás 10 mmHg (0 °C)
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Ólom-dioxid, Ólom(II)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standardállapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A mínium ólomásvány és pigmens, ólom-oxid. Vörös színű kristályok vagy amorf por. Két és négy vegyértékű ólmot tartalmaz, összegképlete Pb3O4, amit helyesebb PbII2 PbIVO4 vagy PbO2·2 PbO alakban írni.

A latin minium szó eredetileg cinóbert jelentett, az ólom-oxid a színhasonlóság alapján kapta a nevét.[1]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Vízben nem oldódik. Híg salétromsav elbontja:

Hevesen reagál redukálószerekkel.

550 °C-on bomlik:

Előállítása[szerkesztés]

Ólom(II)-oxid (PbO) hevítésével levegőn, lángkemencében 4–500 °C-on 18–24 órán át.

Felhasználása[szerkesztés]

Régebb nagyon elterjedt festék alapanyag volt. Manapság az ólomüveg gyártásánál használják, gyorsan száradó olajfestékekben, korrózió elleni védőbevonatokban. Mérgező, ezért óvatosan kell vele dolgozni.

Veszélyek[szerkesztés]

Tűzveszélyes. Mérgező. LD50 értékek: tengerimalac 220, egér 17700, patkány 630 mg/tskg (hasüregbe fecskendezve). Legkisebb halálos adagja: LDLo = 1 g/tskg szájon át.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 99. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. Lead tetroxide. Toxnet/ChemIDplus (Hozzáférés: 2018. szept. 14.)

Források[szerkesztés]

  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 304. o.  
  • Hans Breuer: Atlasz – Kémia. Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna. Harmadik, javított kiadás. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó Kft. 2003. 153. o. ISBN 963-9471-35-6  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1983. 3 kötet., 242. o. ISBN 963-10-3269-8  
  • N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. 1 kötet., 520–521. o. ISBN 963-19-5255-X  

További információk[szerkesztés]