„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a jav. |
a jav. |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatja, hogy Erdély kormányzását a szultán kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadják, majd a bég parancsot ad a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt. |
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatja, hogy Erdély kormányzását a szultán kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadják, majd a bég parancsot ad a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt. |
||
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek hűséget |
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek hűséget fogadtak a csecsemő [[János Zsigmond]]nak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni [[Izabella királyné]] vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból. |
||
Mayládot a [[Héttorony]]ba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak [[Török Bálint]] és [[Móré László]] is. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2009. július 21., 14:25-kori változata
Sablon:Katonai konfliktus infodoboz
Fogaras ostroma 1541. június 19. és július 20. között zajlott. Az I. Ferdinánd párti Maylád István az erdélyi szászok egyik városát a török-moldvai sereg ellen védte, amely végül elfoglalta a várat.
Majláth István először Szapolyai János oldalán állt és 1534 havasalföldi és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a váradi püspököt is meggyilkoló Lodovico Grittivel leszámolt Medgyesen. Hanem amikor Balassa Imrét melléje társvajdának tette Szapolyai Erdély élére, ő szembefordult a királlyal és Thurzó Elekkel, valamint sógorával Nádasdy Tamással egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, ezzel Szapolyai pozícióját akarta aláásni.
Miközben a Habsburgok Budát ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. I. Szulejmán Isztambulból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen IV. Péter moldvai uralkodót és a nikápolyi szandszákbéget Ahmedet küldte.
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcok folytak Majláth embereivel.
Egy hónapos ostrom után július 20-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatja, hogy Erdély kormányzását a szultán kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadják, majd a bég parancsot ad a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek hűséget fogadtak a csecsemő János Zsigmondnak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni Izabella királyné vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.
Mayládot a Héttoronyba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak Török Bálint és Móré László is.
Források
- 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon
- Magyarország hadtörténete 1. Főszerk.: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 1984. ISBN 963-326-320-4