Fogaras ostroma (1541)

Fogaras ostroma 1541. június 19. és július 20. között zajlott. Az I. Ferdinánd párti Maylád István az erdélyi szászok egyik városát a török-moldvai sereg ellen védte, amely végül elfoglalta a várat.

Majláth István először Szapolyai János oldalán állt és 1534 havasalföldi és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a váradi püspököt is meggyilkoló Lodovico Grittivel leszámolt Medgyesen. Hanem amikor Balassa Imrét melléje társvajdának tette Szapolyai Erdély élére, ő szembefordult a királlyal és Thurzó Elekkel, valamint sógorával Nádasdy Tamással egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, ezzel Szapolyai pozícióját akarta aláásni.

Miközben a Habsburgok Budát ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. I. Szulejmán Isztambulból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen IV. Péter moldvai uralkodót és a nikápolyi szandszákbéget Ahmedet küldte.
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcok folytak Majláth embereivel.
Egy hónapos ostrom után július 20-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatja, hogy Erdély kormányzását a szultán kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadják, majd a bég parancsot ad a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.

Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek hűséget fogadnak a csecsemő János Zsigmondnak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadják az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kapnak a szultántól állammá vállni Izabella királyné vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.

Majláthot a Héttoronyba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak Török Bálint és Móré László is.

Források

• 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon
• Magyarország hadtörténete 1. Főszerk.: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 1984. ISBN 963-326-320-4