„Nagysáró” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kozmetikai javítások
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra
3. sor: 3. sor:


==Fekvése==
==Fekvése==
[[Léva|Lévától]] 14 km-re délre, a [[Garam]] jobb partján fekszik.
[[Léva|Lévától]] 14&nbsp;km-re délre, a [[Garam]] jobb partján fekszik.


==Története==
==Története==
25. sor: 25. sor:
*[http://www.e-obce.sk/obec/sarovce/sarovce.html E-obce.sk]
*[http://www.e-obce.sk/obec/sarovce/sarovce.html E-obce.sk]


==Források==
==Források==
{{források}}
<references/>


[[Kategória:Szlovákia települései|Nagysaro]]
[[Kategória:Szlovákia települései|Nagysaro]]

A lap 2009. május 27., 18:04-kori változata

Nagysáró, (szlovákul Veľké Šarovce) Sáró településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben Sáró 1621 lakosából 746 magyar, 616 szlovák és 212 cigány volt.

Fekvése

Lévától 14 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.

Története

Sáró települést 1245-ben villa Saro néven említik először. 1266-ban templom és két malom állt a faluban. 1506-ban a lévai uradalom része, későbbi birtokosai a Révay, Beniczky, Hunyady családok voltak. 1534-ben 12 adózó portája volt. 1601-ben 52 ház, iskola és malom állt a településen. 1720-ban 20 adózó portája volt. 1828-ban 107 házában 598 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelõjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék." [1]

Fényes Elek szerint "Sáró, (Nagy), magyar falu, Bars vgyében, az elébbeni helység mellett, 300 kath., 230 ref., 12 evang. lak. F. u. többen. Határa mind a két Sárónak bõ termékenységü, de árviz járja. Legelõje, szénája sok, erdeje kevés." [2]

1910-ben 1007, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Nevezetességei

A Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332-ben épült. 1778-ban bővítették, 1847-ben klasszicista stílusban építették át.

Külső hivatkozások

Források