„Ottlyk György” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A legendás kuruckirály ezredese merész katonaként volt ismert. A [[Nagyvárad|váradi]] pasa azonban - a szövetségesi kapcsolat ellenére - 1685. október 15-én Thökölyt elfogatta, akit a [[Oszmán Birodalom|törökök]] csak 1686. január 2-án engedték szabadon. A törökök ballépése végzetes volt: sok [[kuruc]] emiatt át állt a "[[labancok]]hoz", köztük Ottlyk György is. Az [[Aeneas Caprara]], császári tábornok által befolyásolt Ottlyk a [[Kassa|kassai]] várvédők egy részét a várkapitány, [[Faygel Péter]] és a Thököly pártján maradtak ellen fordította. Emiatt Faygel 1685. október 25-én kénytelen volt Kassát a császáriaknak átadni. Ottlyk [[I. Lipót]] császár-király ezredesként résztvett [[Buda]] 1686. évi visszafoglalásában. [[Antonio Caraffa]] |
A legendás kuruckirály ezredese merész katonaként volt ismert. A [[Nagyvárad|váradi]] pasa azonban - a szövetségesi kapcsolat ellenére - 1685. október 15-én Thökölyt elfogatta, akit a [[Oszmán Birodalom|törökök]] csak 1686. január 2-án engedték szabadon. A törökök ballépése végzetes volt: sok [[kuruc]] emiatt át állt a "[[labancok]]hoz", köztük Ottlyk György is. Az [[Aeneas Caprara]], császári tábornok által befolyásolt Ottlyk a [[Kassa|kassai]] várvédők egy részét a várkapitány, [[Faygel Péter]] és a Thököly pártján maradtak ellen fordította. Emiatt Faygel 1685. október 25-én kénytelen volt Kassát a császáriaknak átadni. Ottlyk [[I. Lipót]] császár-király ezredesként résztvett [[Buda]] 1686. évi visszafoglalásában. [[Antonio Caraffa]] |
||
császári tábornok ennek ellenére 1687-ben elfogta, de sikerült elkerülnie az [[eperjesi vésztörvényszék]] halálos ítéletét. |
császári tábornok ennek ellenére 1687-ben elfogta, de sikerült elkerülnie az [[eperjesi vésztörvényszék]] halálos ítéletét (felmentették). |
||
1704-ben csatlakozik |
|||
==Források== |
|||
* Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, Gondolat, Budapest, 1976. |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
* [http://mek.oszk.hu/05600/05641/ Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, I-II. kötet. Budapest, 1888-1889.] |
|||
* [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/ SZILÁGYI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE] |
|||
[[Kategória: 17. századi magyarok]] |
|||
[[Kategória: 18. századi magyarok]] |
|||
[[Kategória:Magyar történelmi személyek]] |
|||
A lap 2009. január 17., 15:44-kori változata
Ottlyk György (1656? - 1723 után?), Trencsén vármegyei kisnemesi család leszármazottja, Thököly Imre ezredese, majd II. Rákóczi Ferenc főudvarmestere.
A legendás kuruckirály ezredese merész katonaként volt ismert. A váradi pasa azonban - a szövetségesi kapcsolat ellenére - 1685. október 15-én Thökölyt elfogatta, akit a törökök csak 1686. január 2-án engedték szabadon. A törökök ballépése végzetes volt: sok kuruc emiatt át állt a "labancokhoz", köztük Ottlyk György is. Az Aeneas Caprara, császári tábornok által befolyásolt Ottlyk a kassai várvédők egy részét a várkapitány, Faygel Péter és a Thököly pártján maradtak ellen fordította. Emiatt Faygel 1685. október 25-én kénytelen volt Kassát a császáriaknak átadni. Ottlyk I. Lipót császár-király ezredesként résztvett Buda 1686. évi visszafoglalásában. Antonio Caraffa császári tábornok ennek ellenére 1687-ben elfogta, de sikerült elkerülnie az eperjesi vésztörvényszék halálos ítéletét (felmentették).
1704-ben csatlakozik
Források
- Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, Gondolat, Budapest, 1976.