„Nagy Géza (régész)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) a jav |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Nagy Géza''' ([[Gárdony]], [[1855]] [[augusztus 4.]] – [[Budapest]], [[1915]] [[február 3.]]) múzeumigazgató őr, [[régész]], [[etnográfus]], az [[MTA]] levelező tagja (1901). |
'''Nagy Géza''' ([[Gárdony]], [[1855]]. [[augusztus 4.]] – [[Budapest]], [[1915]]. [[február 3.]]) magyar múzeumigazgató őr, [[régész]], [[etnográfus]], az [[MTA]] levelező tagja (1901). |
||
Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fia. Középiskoláit [[Gyönk]]ön és [[Pest]]en a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte. |
Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fia. Középiskoláit [[Gyönk]]ön és [[Pest]]en a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte. |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
[[1881]]-től [[1889]]-ig a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Nemzeti Múzeum]] őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. [[1902]]-ben igazgató őre lett és a [[hadtörténeti gyűjtemény]]t rendezte, melyről katalógust szerkesztett. |
[[1881]]-től [[1889]]-ig a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Nemzeti Múzeum]] őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. [[1902]]-ben igazgató őre lett és a [[hadtörténeti gyűjtemény]]t rendezte, melyről katalógust szerkesztett. |
||
[[1892]]. december 4 |
[[1892]]. december 4-én feleségül vette Csetneki Jelenik Elek özvegyét, Zaphiry Helént, [[Liszt Ferenc]] egyik legkiválóbb tanítványát. Az [[1896]]-os [[millennium]]i kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a [[Matlekovics]] S. által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az [[MTA]] [[1901]] május 10.-én választotta levelező tagjai sorába. |
||
Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. [[1913]]-tól szerkesztette az [[Archaeológiai Értesítő]]t. Ezenkívül szerkesztette a [[Nemere]] című hetilapot [[1883]]-ban és a [[Székely Nemzeti Múzeum Értesítője|Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét]] [[1890]]-[[1891]]-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny. |
Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. [[1913]]-tól szerkesztette az [[Archaeológiai Értesítő]]t. Ezenkívül szerkesztette a [[Nemere]] című hetilapot [[1883]]-ban és a [[Székely Nemzeti Múzeum Értesítője|Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét]] [[1890]]-[[1891]]-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny. |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
{{csonk-társ-kut}} |
{{csonk-társ-kut}} |
||
{{DEFAULTSORT:Nagy Geza}} |
|||
[[Kategória:Magyar régészek]] |
[[Kategória:Magyar régészek]] |
A lap 2008. november 29., 22:06-kori változata
Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.) magyar múzeumigazgató őr, régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).
Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fia. Középiskoláit Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.
Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a MNM régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.
1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, melyről katalógust szerkesztett.
1892. december 4-én feleségül vette Csetneki Jelenik Elek özvegyét, Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát. Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovics S. által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901 május 10.-én választotta levelező tagjai sorába.
Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeológiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.
Művei
- 1883-1886 Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Székely Nemzeti Múzeum Értesítője.
- 1884 Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy. (Különlenyomat a Székely Nemzetből: Emese álma c.).
- 1895 A szkíták nemzetisége. Budapest. (Néprajzi Füzetek 3. Különnyomat az Ethnographiából 1894. «Egy pár szó a szkithákról» c.)
- Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.).
- 1900 A magyar viseletek története, Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta… Bpest, 1900. 40 szines és 71 fekete táblával. (Ism. Arch. Értesítő 1900-1901).
- 1904 Budapest és vidéke az őskorban. Budapest.
- A székely nemzeti múzeum ismertetése
- Az emberiség statisztikája
- Az Aghaz nem és Koroniza ág
- A homárka név eredete
- Szláv nyomok Háromszéken
- Daczó Ferencz sírkőfelirata
Irodalom
- Akad. Ért. XXVI.
- M. Könyvészet 1895., 1897.
- Pallas Nagy Lexikona XII, 913; XVIII, 309.
- Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.
Külső hivatkozások
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [1]