„Kizsákmányolás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: Felesleges. |
Reas (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kizsákmányolás''' fogalma több, egymástól lényegesen eltérő |
A '''kizsákmányolás''' fogalma több, egymástól lényegesen eltérő értelemben használatos.{{refhely|Értelmező}} Általános értelemben vett jelentése valamely erőforrás túlzott mértékben történő igénybevétele. Ilyen értelemben beszélünk a természeti erőforrások kizsákmányolásáról. Társadalmi téren a kizsákmányolás fogalma alávetett emberek által termelt értékek ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása értelmében használatos. A szó jelentése ebben az összefüggésben erősen pejoratív, erkölcsileg elítélendő, a kegyetlen kiszipolyozással egyenértékű. |
||
A [[Marxizmus|marxista közgazdaságtan]], ami a szó elterjedéséhez túlnyomórészt járult hozzá, ezt a fogalmat semlegesebb értelemben használja és minden magántulajdonon alapuló gazdasági rendszer természetes részének tartja. Ebből a szempontból a kizsákmányolás az idegen munka terméke egy részének elsajátítása a termelőeszközök magántulajdona révén. A dolgozók megkapják munkájuk eredményéből a saját létfenntartásukhoz szükséges részt, az e feletti többletterméket a munkaeszközök tulajdonosa tartja meg magának. |
A [[Marxizmus|marxista közgazdaságtan]], ami a szó elterjedéséhez túlnyomórészt járult hozzá, ezt a fogalmat semlegesebb értelemben használja és minden magántulajdonon alapuló gazdasági rendszer természetes részének tartja. Ebből a szempontból a kizsákmányolás az idegen munka terméke egy részének elsajátítása a termelőeszközök magántulajdona révén. A dolgozók megkapják munkájuk eredményéből a saját létfenntartásukhoz szükséges részt, az e feletti többletterméket a munkaeszközök tulajdonosa tartja meg magának. |
||
==Etimológia== |
== Etimológia == |
||
A zsákmány, zsákmányolás a középkorig a vadászzsákmányt, és a hadizsákmányt jelentette. Az [[utópista szocializmus]] filozófusai kezdték alkalmazni a kifejezést a [[proletariátus]] által termelt értékeknek a termelőerők tulajdonosai által történő elsajátítására. Ezt az értelmezést fejlesztette tovább [[Karl Marx]] és [[Friedrich Engels]] a saját közgazdasági elméletükben. |
A zsákmány, zsákmányolás a középkorig a vadászzsákmányt, és a hadizsákmányt jelentette. Az [[utópista szocializmus]] filozófusai kezdték alkalmazni a kifejezést a [[proletariátus]] által termelt értékeknek a termelőerők tulajdonosai által történő elsajátítására. Ezt az értelmezést fejlesztette tovább [[Karl Marx]] és [[Friedrich Engels]] a saját közgazdasági elméletükben. |
||
==Marxista elmélet== |
== Marxista elmélet == |
||
Marx kizsákmányolás-elmélete a [[marxista közgazdaságtan]] egyik fő eleme, néhány társadalomkutató szerint egyenesen a marxizmus sarokköve. Marx a [[skót felvilágosodás]] gondolkodóinak tulajdonította a materialista történelemszemlélet kezdeményezését.<ref>Andrew Reeve, ''Modern Theories of Exploitation''"</ref> [[A gothai program kritikája]] című művében Marx rögzítette azokat az elveket, amelyek szerint a javak elosztásának a [[szocializmus]]ban és a [[kommunizmus]]ban történnie kell, azaz a munka szerint elosztás illetve a szükségletek szerinti elosztás elveit. |
Marx kizsákmányolás-elmélete a [[marxista közgazdaságtan]] egyik fő eleme, néhány társadalomkutató szerint egyenesen a marxizmus sarokköve. Marx a [[skót felvilágosodás]] gondolkodóinak tulajdonította a materialista történelemszemlélet kezdeményezését.<ref>Andrew Reeve, ''Modern Theories of Exploitation''"</ref> [[A gothai program kritikája]] című művében Marx rögzítette azokat az elveket, amelyek szerint a javak elosztásának a [[szocializmus]]ban és a [[kommunizmus]]ban történnie kell, azaz a munka szerint elosztás illetve a szükségletek szerinti elosztás elveit. |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
Nemzetgazdasági szinten a kizsákmányolás abban jelenik meg, hogy az egész gazdaság által létrehozott új javak értéke, a [[nettó nemzeti termék]] ([[Bruttó hazai termék|GDP]] mínusz amortizáció) nem az elvégzett munka arányában kerül felosztásra a társadalom tagjai között, hanem a tőketulajdonosok jóval nagyobb mértékben részesülnek abból, mint a dolgozók. E felosztás alapján határozható meg a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak köre.<ref name="John E. Roemer 1985, pg 30-65">John E. Roemer, 'Should Marxists be Interested in Exploitation', ''Philosophy & Public Affairs'', Vol. 14, No. 1, 1985, pg 30-65</ref> |
Nemzetgazdasági szinten a kizsákmányolás abban jelenik meg, hogy az egész gazdaság által létrehozott új javak értéke, a [[nettó nemzeti termék]] ([[Bruttó hazai termék|GDP]] mínusz amortizáció) nem az elvégzett munka arányában kerül felosztásra a társadalom tagjai között, hanem a tőketulajdonosok jóval nagyobb mértékben részesülnek abból, mint a dolgozók. E felosztás alapján határozható meg a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak köre.<ref name="John E. Roemer 1985, pg 30-65">John E. Roemer, 'Should Marxists be Interested in Exploitation', ''Philosophy & Public Affairs'', Vol. 14, No. 1, 1985, pg 30-65</ref> |
||
===A többletmunka és a munkaérték-elmélet=== |
=== A többletmunka és a munkaérték-elmélet === |
||
A [[Karl Marx|Marx]] által ''[[A tőke]]'' című művében kifejtett elmélet szerint a munkaadók sajátítják ki a munkások által elvégzett munka eredményének azt a részét, ami a munkás létfenntartásához szükséges rész (szükséges munka) felett van, azaz a többletmunkát. Ez korábban, a rabszolgatartó és a feudális társadalmakban is így volt, de a kapitalizmusban ehhez nem szükséges a munkás megfosztása a személyes szabadságától, elég a gazdasági kényszer.<ref name="ReferenceA">"Exploitation", ''Encyclopedia of Power'', SAGE Publications, Inc.</ref> A többletmunka megfelel a tőkés profitjának, ennek egy részét a tőkés személyes fogyasztására költi, más részét befekteti tőkéjének bővített újratermelése érdekében.{{refhely|A tőke|199-204. o.}} |
A [[Karl Marx|Marx]] által ''[[A tőke]]'' című művében kifejtett elmélet szerint a munkaadók sajátítják ki a munkások által elvégzett munka eredményének azt a részét, ami a munkás létfenntartásához szükséges rész (szükséges munka) felett van, azaz a többletmunkát. Ez korábban, a rabszolgatartó és a feudális társadalmakban is így volt, de a kapitalizmusban ehhez nem szükséges a munkás megfosztása a személyes szabadságától, elég a gazdasági kényszer.<ref name="ReferenceA">"Exploitation", ''Encyclopedia of Power'', SAGE Publications, Inc.</ref> A többletmunka megfelel a tőkés profitjának, ennek egy részét a tőkés személyes fogyasztására költi, más részét befekteti tőkéjének bővített újratermelése érdekében.{{refhely|A tőke|199-204. o.}} |
||
====A kizsákmányolás foka==== |
==== A kizsákmányolás foka ==== |
||
A többletmunka és a szükséges munka közötti arány a marxi elméletben kizsákmányolás foka. Ez független a munkások tényleges helyzetétől. Lehetséges, hogy például az Angliában maguknak már jobb béreket kiharcolt munkások kizsákmányolásának foka magasabb, mint nyomorgó indiai társaiké, ha az angol munkások által előállított többlettermék lényegesen magasabb a szükséges munkához (=fizetéseikhez) képest, mint amit az indiai munkások elő tudnak állítani. Képletben: |
A többletmunka és a szükséges munka közötti arány a marxi elméletben a kizsákmányolás foka. Ez független a munkások tényleges helyzetétől. Lehetséges, hogy például az Angliában maguknak már jobb béreket kiharcolt munkások kizsákmányolásának foka magasabb, mint nyomorgó indiai társaiké, ha az angol munkások által előállított többlettermék lényegesen magasabb a szükséges munkához (=fizetéseikhez) képest, mint amit az indiai munkások elő tudnak állítani. Képletben: |
||
<math>\text{Értéktöbblet-ráta; a munkaerő kizsákmányolásának foka}=\frac{\text{Értéktöbblet (m)}}{\text{változó tőke (v)}} =\frac{\text{többletmunka}}{\mbox{szükséges munka}}</math> |
<math>\text{Értéktöbblet-ráta; a munkaerő kizsákmányolásának foka}=\frac{\text{Értéktöbblet (m)}}{\text{változó tőke (v)}} =\frac{\text{többletmunka}}{\mbox{szükséges munka}}</math> |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
A képletből az is kitűnik, hogy a kizsákmányolás foka akkor is növekedhet, ha a bérek (szükséges munka) növekszenek, például a munkaidő meghosszabbítása vagy a munka intenzitásának vagy [[termelékenység]]ének{{Wd|Q2111958}} növekedése esetén. A tőkés törekvése a munkaidő növelésére, a kizsákmányolás lehetőség szerinti fokozására törvényszerű, a piaci verseny követelményeiből fakad. Ha meg akarja őrizni tőkés mivoltát, azaz nem akar elbukni a konkurenciaharcban, igyekeznie kell növelni profitrátáját. Másrészt a kizsákmányolás fenntartása azért is fontos, mert ha a munkás a (az adott kor és nemzetgazdaság szintjén álló) létfenntartásánál több bérhez jutna, akkor megtakarításai révén kiléphetne a bérmunkás létből, és ez a tőkések számára a rendelkezésre álló munkaerő elvesztését jelentené. |
A képletből az is kitűnik, hogy a kizsákmányolás foka akkor is növekedhet, ha a bérek (szükséges munka) növekszenek, például a munkaidő meghosszabbítása vagy a munka intenzitásának vagy [[termelékenység]]ének{{Wd|Q2111958}} növekedése esetén. A tőkés törekvése a munkaidő növelésére, a kizsákmányolás lehetőség szerinti fokozására törvényszerű, a piaci verseny követelményeiből fakad. Ha meg akarja őrizni tőkés mivoltát, azaz nem akar elbukni a konkurenciaharcban, igyekeznie kell növelni profitrátáját. Másrészt a kizsákmányolás fenntartása azért is fontos, mert ha a munkás a (az adott kor és nemzetgazdaság szintjén álló) létfenntartásánál több bérhez jutna, akkor megtakarításai révén kiléphetne a bérmunkás létből, és ez a tőkések számára a rendelkezésre álló munkaerő elvesztését jelentené. |
||
===A marxista elmélet kritikája=== |
=== A marxista elmélet kritikája=== |
||
A polgári közgazdaságtan legfőképpen azt veti fel Marx elméletével szemben, hogy az nem foglalkozik a tőketulajdonosok érdemi hozzájárulásával a termelési folyamathoz. Szerintük feltétlen figyelembe kell venni, hogy a tőkés beruházásával kockázatot vállal, és ennek fejében joga van méltányos profithoz, ezen kívül pedig az igazgatási tevékenysége fejében is fizetség jár a számára. |
A polgári közgazdaságtan legfőképpen azt veti fel Marx elméletével szemben, hogy az nem foglalkozik a tőketulajdonosok érdemi hozzájárulásával a termelési folyamathoz. Szerintük feltétlen figyelembe kell venni, hogy a tőkés beruházásával kockázatot vállal, és ennek fejében joga van méltányos profithoz, ezen kívül pedig az igazgatási tevékenysége fejében is fizetség jár a számára. |
||
==A kizsákmányolás más formái== |
== A kizsákmányolás más formái == |
||
A fogalom a [[munkaérték-elmélet]] terén kívül, más összefüggésekben is használatos. Ilyenek a más – nem kapitalista – [[termelési mód]]{{Wd|Q1548084}} szerint működő történelmi, például az antik rabszolgatartó, vagy a feudális rendszerekre jellemző, szintén a munka kizsákmányolásán alapuló formák. |
A fogalom a [[munkaérték-elmélet]] terén kívül, más összefüggésekben is használatos. Ilyenek a más – nem kapitalista – [[termelési mód]]{{Wd|Q1548084}} szerint működő történelmi, például az antik rabszolgatartó, vagy a feudális rendszerekre jellemző, szintén a munka kizsákmányolásán alapuló formák. |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
==Fordítás== |
== Fordítás == |
||
*{{fordítás|de|Ausbeutung|183837412}} |
*{{fordítás|de|Ausbeutung|183837412}} |
||
*{{fordítás|en|Exploitation of labour|869523341}} |
*{{fordítás|en|Exploitation of labour|869523341}} |
A lap 2022. július 2., 22:17-kori változata
A kizsákmányolás fogalma több, egymástól lényegesen eltérő értelemben használatos.[1] Általános értelemben vett jelentése valamely erőforrás túlzott mértékben történő igénybevétele. Ilyen értelemben beszélünk a természeti erőforrások kizsákmányolásáról. Társadalmi téren a kizsákmányolás fogalma alávetett emberek által termelt értékek ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása értelmében használatos. A szó jelentése ebben az összefüggésben erősen pejoratív, erkölcsileg elítélendő, a kegyetlen kiszipolyozással egyenértékű.
A marxista közgazdaságtan, ami a szó elterjedéséhez túlnyomórészt járult hozzá, ezt a fogalmat semlegesebb értelemben használja és minden magántulajdonon alapuló gazdasági rendszer természetes részének tartja. Ebből a szempontból a kizsákmányolás az idegen munka terméke egy részének elsajátítása a termelőeszközök magántulajdona révén. A dolgozók megkapják munkájuk eredményéből a saját létfenntartásukhoz szükséges részt, az e feletti többletterméket a munkaeszközök tulajdonosa tartja meg magának.
Etimológia
A zsákmány, zsákmányolás a középkorig a vadászzsákmányt, és a hadizsákmányt jelentette. Az utópista szocializmus filozófusai kezdték alkalmazni a kifejezést a proletariátus által termelt értékeknek a termelőerők tulajdonosai által történő elsajátítására. Ezt az értelmezést fejlesztette tovább Karl Marx és Friedrich Engels a saját közgazdasági elméletükben.
Marxista elmélet
Marx kizsákmányolás-elmélete a marxista közgazdaságtan egyik fő eleme, néhány társadalomkutató szerint egyenesen a marxizmus sarokköve. Marx a skót felvilágosodás gondolkodóinak tulajdonította a materialista történelemszemlélet kezdeményezését.[2] A gothai program kritikája című művében Marx rögzítette azokat az elveket, amelyek szerint a javak elosztásának a szocializmusban és a kommunizmusban történnie kell, azaz a munka szerint elosztás illetve a szükségletek szerinti elosztás elveit.
A kizsákmányolás Marx szerint az, amikor ezek az elvek nem érvényesülnek, amikor a dolgozók nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez az elvégzett munkájuk, illetve a szükségleteik szerint.[3]
Nemzetgazdasági szinten a kizsákmányolás abban jelenik meg, hogy az egész gazdaság által létrehozott új javak értéke, a nettó nemzeti termék (GDP mínusz amortizáció) nem az elvégzett munka arányában kerül felosztásra a társadalom tagjai között, hanem a tőketulajdonosok jóval nagyobb mértékben részesülnek abból, mint a dolgozók. E felosztás alapján határozható meg a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak köre.[4]
A többletmunka és a munkaérték-elmélet
A Marx által A tőke című művében kifejtett elmélet szerint a munkaadók sajátítják ki a munkások által elvégzett munka eredményének azt a részét, ami a munkás létfenntartásához szükséges rész (szükséges munka) felett van, azaz a többletmunkát. Ez korábban, a rabszolgatartó és a feudális társadalmakban is így volt, de a kapitalizmusban ehhez nem szükséges a munkás megfosztása a személyes szabadságától, elég a gazdasági kényszer.[5] A többletmunka megfelel a tőkés profitjának, ennek egy részét a tőkés személyes fogyasztására költi, más részét befekteti tőkéjének bővített újratermelése érdekében.[6]
A kizsákmányolás foka
A többletmunka és a szükséges munka közötti arány a marxi elméletben a kizsákmányolás foka. Ez független a munkások tényleges helyzetétől. Lehetséges, hogy például az Angliában maguknak már jobb béreket kiharcolt munkások kizsákmányolásának foka magasabb, mint nyomorgó indiai társaiké, ha az angol munkások által előállított többlettermék lényegesen magasabb a szükséges munkához (=fizetéseikhez) képest, mint amit az indiai munkások elő tudnak állítani. Képletben:
A képletből az is kitűnik, hogy a kizsákmányolás foka akkor is növekedhet, ha a bérek (szükséges munka) növekszenek, például a munkaidő meghosszabbítása vagy a munka intenzitásának vagy termelékenységének növekedése esetén. A tőkés törekvése a munkaidő növelésére, a kizsákmányolás lehetőség szerinti fokozására törvényszerű, a piaci verseny követelményeiből fakad. Ha meg akarja őrizni tőkés mivoltát, azaz nem akar elbukni a konkurenciaharcban, igyekeznie kell növelni profitrátáját. Másrészt a kizsákmányolás fenntartása azért is fontos, mert ha a munkás a (az adott kor és nemzetgazdaság szintjén álló) létfenntartásánál több bérhez jutna, akkor megtakarításai révén kiléphetne a bérmunkás létből, és ez a tőkések számára a rendelkezésre álló munkaerő elvesztését jelentené.
A marxista elmélet kritikája
A polgári közgazdaságtan legfőképpen azt veti fel Marx elméletével szemben, hogy az nem foglalkozik a tőketulajdonosok érdemi hozzájárulásával a termelési folyamathoz. Szerintük feltétlen figyelembe kell venni, hogy a tőkés beruházásával kockázatot vállal, és ennek fejében joga van méltányos profithoz, ezen kívül pedig az igazgatási tevékenysége fejében is fizetség jár a számára.
A kizsákmányolás más formái
A fogalom a munkaérték-elmélet terén kívül, más összefüggésekben is használatos. Ilyenek a más – nem kapitalista – termelési mód szerint működő történelmi, például az antik rabszolgatartó, vagy a feudális rendszerekre jellemző, szintén a munka kizsákmányolásán alapuló formák.
Használatos továbbá a szó más összefüggésekben is, mint a szexuális kizsákmányolás, a kényszerprostitúció, a gyermekpornográfia és a rablógazdálkodás a természeti erőforrásokkal.
Jegyzetek
- ↑ Értelmező
- ↑ Andrew Reeve, Modern Theories of Exploitation"
- ↑ Jon Elster, "Exploring Exploitation", The Journal of Peace Research, Vol. 15, No. 1, pp. 3-17
- ↑ John E. Roemer, 'Should Marxists be Interested in Exploitation', Philosophy & Public Affairs, Vol. 14, No. 1, 1985, pg 30-65
- ↑ "Exploitation", Encyclopedia of Power, SAGE Publications, Inc.
- ↑ A tőke 199-204. o.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ausbeutung című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Exploitation of labour című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Arcanum – A magyar nyelv értelmező szótára
- ↑ Értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Budapest: Akadémiai. 1987.
- A kislexikon.hu szócikke [Tiltott forrás?]
- ↑ A tőke: Marx: A tőke I: A politikai gazdaságtan bírálata. Budapest: Kossuth. 1978. ISBN 963 09 0962 6