Szerkesztő:Pharmattila/próbalap

CÍM: Szalvinorin A

A szalvinorin A Dél-Mexikóban őshonos látnokzsálya (Salvia divinorum) erősen hallucinogén hatású pszichoaktív hatóanyaga.

xxxx

A definíciót hagyjuk a végére Még azt sem tudom, hogy miről szól a cikk.

A látnokok virága – történeti háttér

A Dél-Mexikóban őshonos, 1 métert meghaladó magas kórójú, lágyszárú, 2 centiméteres kék virággal rendelkező Salvia divinorumot, a „látnokok virágát” 1939-ben dokumentálták először, de – botanikai szempontból meglehetősen későn – csak 1962-ben írták le. 1962-ben két etnofarmakológus, Albert Hofmann és R. Gordon Wasson indított expedíciót a korábban dokumentált növény begyűjtésére, azonosítására és nem utolsó sorban a benne található hallucinogén anyagok elemzésére. Mexikóban, az Oaxaca tartományban élő mazaték indiánok évezredek óta ismerték, használták már a hallucinogén anyagot – a szalvinorint – tartalmazó növényt, amelyet az őslakók a lehetőségeikhez mérten sokáig próbáltak titkolni, elrejteni a hódítók, az idegenek elől. Meggyőződésük szerint a hallucinogén hatású növényeket használva a sámánszertartások során kapcsolatot teremthetnek a szellemvilágukkal gyógyítás vagy jövendölés céljából. Úgy hitték, hogy a látnokzsályával kiváltott misztikus hallucinációs élményeken keresztül hozzáférhetnek az egyébként emberek számára elérhetetlen természetfeletti titkokhoz, vagy a szer hatása alatt természetfeletti erőkkel vagy isteneikkel léphetnek érintkezésbe. A mazaték őslakók misztikus célú szerhasználata általában 5-80 zsályalevél folyamatos rágásából állt, órákon keresztül. A növény hatóanyaga a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel. Az indiánok a látnokzsályát az istenek és az emberek közötti összekötő kapocsnak tartották, és csak akkor használták, amikor a közösségük bajba került.

A szalvinorin kémiája

A szalvinorin A szerkezeti képlete

A szalvinorin fitokémiailag terpenoid, másodlagos anyagcseretermék tehát olyan szerves vegyület amely közvetlenül nem játszik szerepet az anyanövény növekedésében, fejlődésében, vagy a szaporodásában.

Kémiai szerkezetét tekintve a heterociklusos vegyületek közé tartozó, lakton és furán gyűrűt tartalmazó diterpén. Az anyanövény hatóanyagának a szalvinorinnak farmakológiai vizsgálata során a molekulán több kémiai módosítást is végeztek. A félszintetikusan – majd később teljes szintézissel – létrehozott új vegyületeket az ABC betűivel látták el, mely sorban a látnokzsálya eredeti hatóanyaga szalvinorin A elnevezéssel került be a farmakognózia szakirodalmába.

A terpenoid szerkezetű szalvinorin elsődleges támadáspontja az opioid receptorokon található amely farmakológiai aspektusból vizsgálva nagyon szokatlan, mivel az opioid receptorokon hatás kifejtő anyagok jellemzően mind alkaloidok.

A szalvinorin farmakológiai hatásai

A korán ébredők gyógypillanthatják

A szalvinorin A, illetve annak származékai nem engedélyezett gyógyszerek, ezért klinikai használatban nem fordulnak elő. Emiatt kevés a megbízható és tudományosan megalapozott, embereken végzett hatástani leírás a szerrel kapcsolatban. Tudományos szempontból megkérdőjelezhető módon a szalvinorin hatásairól az önkísérletező szerhasználók beszámolói alapján összeállított információkat elemezték és publikálták a szakértők. Az internet adta lehetőségeket kihasználva a szakembereknek lehetőségük van a YouTube-ra feltöltött több száz videó elemzésére. Ezek a hatástani elemzések – amelyeken fiatalok próbálják ki a szert – etikailag és szakmailag is megkérdőjelezhetők ugyan, de eddig más, ezeknél elfogadhatóbb vizsgálatok még nem, vagy csak korlátozott számban születtek. A mai napig alig van szakmai értelemben megbízható, kontrollált, embereken végzett pszichofarmakológiai vizsgálat.

Ezzel szemben a szer hatásmechanizmusát, toxikológiáját, a szer farmakokinetikai paramétereit vizsgáló állatkísérleti eredményeket szép számban publikáltak. A probléma az állatkísérletekkel az, hogy a szalvinorin A meghatározó hatása emberen a gyorsan kialakuló hallucináció, amelyet kísérleti állatokon nehéz értelmezni.

A szalvinorin a tápcsatornában, – elsősorban a savas kémhatású gyomornedvben – gyorsan elbomlik, ezért a szervezetbe juttatása parenterálismegjegyzés módon történhet. A látnokzsályát ősidők óta használó mazaték indiánok a levelek órákon át történő rágásával, szopogatásával érik el a kívánt hatást. A szájnyálkahártyán jól felszívódó anyagnak a hatása elhúzódó, szelíd. A szerélvezők körében a pipában történő elszívás gyakoribb, melynek hatása drasztikus, gyors, még a „rutinosabb” szerhasználókat is sokkolja. A megrázó hatásról beszámoló szerhasználók gyakran mondanak le a szer további használatáról. Sokak számára a negatív élmények miatt a szalvinorin csak egyszer használatos szer.

A természetes alapú (tehát növényi eredetű) hallucinogének között az egyik legerősebb hatású szerként nyilvántartott hallucinogén, amely rendkívül kis mennyiségben képes hallucinációs élményt kiváltani. Az intenzív és megrázó hallucinációs hatás általában 10-15 percig tart, amely alatt a szerhasználók legtöbbször lefekszenek és önmagukba fordulva, befelé figyelnek. A hatékony egyszeri alkalmazású dózisa (inhalálva) 0,2-1 mg tartományban fejti ki a hallucinációs hatást. A szer mennyiségének minimális növelése drámai módon növeli a hallucináció erősségét, amely már a szer elszívása közben vagy rögtön utána gyorsan bekövetkezik.

Hallucináció alatt a neurobiológia azt az állapotot érti, amikor az emberi agy külső ingerek nélkül tudatosít érzeteket, mintha azok az érzékszervekből származnának. A hallucinációban az ember bármelyik érzékszerve szerepet játszhat (ízlelés, tapintás, hallás, látás, egyensúly-érzékelés) akár komplex (álomszerű) események formájában tudatosítva azokat. Az orvostudomány megkülönböztet valódi- és ál-hallucinációt. Ha a hallucináló személy meg van győződve arról, hogy az állapot valós és az érzékelt ingerek valódiak, akkor valódi hallucinációról beszél a szaktudomány. Ha a vizsgálati alany tudatában van annak, hogy amit érzékel az nem más, mint a szer hatására létrejött hamis érzetek kavalkádja, amelyek a szer lebomlása után megszűnnek, akkor ál-hallucinációról beszélünk.

Az ismert hallucinogén anyagok – ritka kivételtől eltekintve – ál-hallucinációt váltanak ki a szerhasználóban. A szalvinorin A ezen kivételes anyagok egyike, vagyis a fellépő hallucinációk különösen valóságosnak és meggyőzőnek hatnak a szerhasználó számára és feltehetően ezzel is magyarázható a szer úgymond „brutális” hatása. A klasszikus hallucinogénektől eltérően a szalvinorin pszichés/tudati hatása alatt annak átélője teljesen elveszti a realitásérzékét, önkontrollját, nincs tisztában azzal, hogy a szer hatása alatt hallucinál. Jellemzően nem emlékszik arra, hogy valamilyen pszichoaktív szert fogyasztott és az élményeket valóságként éli meg. A szer hatásának elmúltával a látottakat nehezen tudja felidézni. Általában a hallucinációs élmény mellett a szalvinorin nem hoz létre eufóriát. REF: Turner, 1996

Ez hamarosan kelleni fog

- dózis √

- beviteli módok √

- felszívódás √

- hatás √

- sokaknak „egyszer használatos” szer √

- hatás hossza √

- hallucinációs ellentmondás √

- utóhatás √

- hatásmechanizmus... az egy kicsit cifra lesz de magyarosra csiszolható

Ránézést, ellenőrzést igénylő egyéb cikkek

Nincs most ilyen.

Bárszekrény

Látom olajozottan mennek itt a dolgok.

Amikor kevés az időm szeretem rendszerezni a teendőimet, hogy ne vesszek el. Most is ez történik. Csak, hogy tudjátok. A nyaram elég feszített de igyekszem minden este (Misibácsinak hajnalban) szerkeszteni.

- Nekem a vállalt "Project 50" kábítószer téma az első. Azzal kezdek.

- Ha marad időm akkor ellenőrzöm a már megírt vagy javítandó cikkeket a fenti témában. Pl. hallucinogén gombák vagy Assaiki korábbi javításait nyalogatom. Hagyott nekem nyalókát eleget.

- Végül ha még mindig nem vagyok álmos, akkor besegítek az olajos témába.

Az utóbbiról. Tegyük azt, hogy olajban Assaiki a főnök és ha segítségre van szüksége szól és én szállítom a keze alá a cikkeket. De ne javítsunk egyszerre mindent. Talán a Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos olajokkal kellene kezdeni, mert azoknak van valós hatása de .....felőlem kezdhetünk a zalai olajmezőn is. Amennyiben valamelyik olaj farmakológiájáról létezik tudományosan megalapozott vizsgálat azt én hivatalból garantáltan megtalálom. Sajnos a legtöbb állítás csak tudománytalan kitaláció. Pharmattila ^vita 2021. június 18., 00:14 (CEST)

Nincs véletlenül a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvből valami pdf-ben letölthető változat? A ogyei.gov.hu oldalon csak részekre szabdalt változatot találtam. Mindenesetre nem vagyok én főnök, és kisajátítani se akarom a cikkeket. Ha még marad időd és kedved az illóolajos cikkekre, akkor természetesen szívesen veszem, ha segítesz bennük, elvégre te vagy a szakember, és biztosan tudom, hogy minőségi munkát adsz ki a kezeid közül. A források megbízhatóságával kapcsolatban ejtett megjegyzéseiddel nem fogok vitatkozni, már csak azért se, mert egyetértek velük . Szerintem próbáljuk meg azt, hogy megreformálom a kakukkfűolaj cikket, eltávolítom belőle a badarságokat, és megpróbálom hasznos infókkal bővíteni. Ez után pedig megkérlek téged, hogy vedd kezelésbe a cikket, ha még látsz benne hiányosságokat. Szinte biztos hogy hiányos lesz, mert nekem nincs Gyógyszerkönyvem. De reményeim szerint a szerkesztéseimmel megspórolok neked egy kis munkát, hiszen neked már csak a megújított cikkel lesz dolgod.

Persze ez csak az én véleményem, ha van jobb elképzelésed, szólj. - Assaiki ^vita 2021. június 18., 00:43 (CEST)

Nekem tetszik a javaslatod "fönök". . Nyugodtan kisajátíthatod a cikket. Jól áll a nyakkendődhöz. Jó,... akkor study directornak nevezlek. Vicc fére. Kezdjük a kakukkfűvel. Az Ph. Hg. VIII. (azt hiszem). Nekem sincs gyógyszerkönyvem (hálistennek!) de szétnézek. Pharmattila ^vita 2021. június 18., 01:42 (CEST)

@Assaiki: Nem sok de még vadászok: https://uni-eszterhazy.hu/public/uploads/phhgviii-drogok20170917_59bfccdcded3a.pdf

Ez a kakukkhoz: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7571078/pdf/molecules-25-04125.pdf Nagyon jó összefoglaló. Nyugodtan szólj ha nehezen emészthető. A cél, hogy mentsük a cikket. Ne akarjunk nagyon elmélyedni. Pharmattila ^vita 2021. június 18., 02:13 (CEST)

Na jókor szólsz, hogy nem kell nagyon elmélyülni, amikor már a "Thyme - The Genus Thymus" című könyv felét átnéztem . A belinkelt tanulmány jónak tűnik, át fogom nézni. - Assaiki ^vita 2021. június 18., 02:41 (CEST)

@Pharmattila: végül sikerült egy Európai Gyógyszerkönyvet beszereznem, és abban az áll, hogy "miscible ... with light petroleum". Nem tudod véletlenül, hogy itt a petroleum (nyers) kőolajat jelent, vagy pedig a kerozint? - Assaiki ^vita 2021. június 18., 23:48 (CEST)

---

@Assaiki és Misibacsinak is (de ő úgy itt szokott aludni)

Uraim! Én ezt a cikket törlésre fogom javasolni: Hallucinogén gombák

Ok:

1) Marhaság az egész

2) Szó sem esik róla, hogy melyik gombáról van szó és ez eddig senkinek sem tünt fel.

Hmm, pedig milyen minőségi forrásokkal van alátámasztva :) Én amellett érvelek, hogy rosszul megírt, vagy forrásolatlan cikkek esetén megfontolható a törlés. Pláne ha mindkét feltétel teljesül. Azonban biztosra kell menni törlés előtt, hogy tényleg nem lehet őket megmenteni forrásolással vagy egy kis átfogalmazással. És nem árt jó érveket összeszedni a törlés mellett, mert a törlési megbeszélésen sok jelölés el szokott akadni. Ha a cikk nagy részben hamis, vagy hibás állításokat tartalmaz, akkor jó esély lehet a törlésre. Azonban ha csak annyi a baja, hogy nem tünteti fel a gombafajt, vagy nem hoz példákat, ez önmagában 1 perc alatt orvosolható. - Assaiki ^vita 2021. június 17., 07:32 (CEST)

A gombafajok ugyan nincsenek megemlítve, de ez valószínűleg kideríthető lenne (nekem ugyan nincs könyvem hozzá, vagy legalábbis nem jut eszembe, hogy lenne). A hatóanyagokat megnevezi a cikk, szerintem ez fontos kiindulópont, tehát nem kizárólag a hatás felől közelíti meg a témát.

Én sem törölném a cikket, a tartalma nem tűnik marhaságnak. A múltkor azt a könyvet kerestem, amiben erről is írnak, de még nem találtam meg.

Nem, nem alszom itt, csak rendszeresen benézek (kb. 2-3 óránként). Reggel 7-ig vártam, hogy mikor végzel a szerkesztéssel, de nem tudtam kivárni, és elmentem reggelizni. Nálad éjfél körül lehetett az idő, ha jól tudom. Akkor már nem egészséges ébren lenni. Látom, hogy a szöveget még mindig nem ajánlod átnézésre. misibacsi*^üzenet 2021. június 17., 12:10 (CEST)

Jó,..jó... nem alszol itt de itt ébredsz fel. Minden esetre megtisztelő, hogy először jövök én és csak azután a reggeli. (hallkan: azért kösz a sok ránézést)

Találtam egy ilyen könyvet, ami témába vág: Psychedelics Encyclopedia - van benne gombák megnevezése, + a szokásos leírás: marihuana, LSD, ayahuasca, meszkalin, stb. Elektronikus formátumban van és ráadásul nem tudok belőle kijelöléssel másolni, de rövidebb infókra talán rá tudok keresni benne. Elég régi kiadású. misibacsi*^üzenet 2021. június 17., 16:20 (CEST)

Most akkor gombásszunk egy kicsit. Nekem csak egy, azaz 1 gondom van a cikkel. Van 20-25 mondat benne és nincs "alanya" szinte egyiknek sem. Nem nyelvtani értelemben. Miről szól a cikk? Gombákról? Úgy, nagyjából 50 gombáról?

Más megközelítésben. Saccra,... van úgy 1 millió gombafaj a glóbuszunkon. Ezekből azonosítva van ennek kb. az ötöde. Ebből a ~ 200 ezer ismert fajból van ~ 50 olyan ami hallucinogén anyagot tartalmaz. Ezek némelyike él a hidegben, mások a trópusokon és van amelyik bőrgomba a hüllők bőrén. Most nézzétek meg, hogy mit ír a cikk.

Gombafajt csak egyet említ. Megemlíti a pszilocibint de arról (meg a gombáról is) van már egy teljesen normális jó cikk. Itt: pszilocibin

Akkor mi itt az új?

Olyan ez, mintha lenne egy cím.... mondjuk közlekedési eszközök és utána a cikk szólna a bicikliről. Arról a bicikliről amelyikről van már egy hosszú részletes cikk.

Rendben, ne töröljük de akkor meg kell írni az egész cikket az elejétől az ánuszáig. Egy ember ír valamit és utána három ember hetekig javítgatja.

Misibacsi a könyveket ne tedd vissza a könyvespolc mögé. Még a fene tudja mit hoz a jövő.

Hm,.. azért érdekes könyveid vannak. Csak nem készültél valamire? Pharmattila ^vita 2021. június 18., 00:56 (CEST)

Ez lehet, hogy azért zavar téged, mert a cikk a hatás felől közelíti a témát, tehát úgymond „visszafelé” halad? Lehetne valamiféle összehasonlítás (sokféle szempontból) abban a cikkben (például a „közlekedés” témában meg lehet említeni a biciklit, a hajót meg a gyorsvonatot is, és össze lehet hasonlítani őket, hogy miben különböznek). Például amit említesz: merrefelé, milyen éghajlaton teremnek azok a gombák, stb. Eddig főleg az adatforrások hiányát említetted. Ezt lehetne konkretizálni, hogy milyen állításokhoz kellene forrás? Az alapján lehetne keresni hozzá.

A sokféle könyv onnan indul ki nálam, hogy „gyűjtögető” típus vagyok. Főleg az interneten nagyon könnyű egy-egy könyvet elektronikus formában „beszerezni”. Sok minden érdekel, de azért nem minden, illetve valahol meg kell húznom a határt. Már annyi könyvem van, hogy az átnézésükkel régóta bajban vagyok. De cím alapján esetleg meg tudom találni. Nagy témakörök szerint külön mappákban tárolom őket. A papír alapú könyvekkel rosszabb a helyzet, mivel azokat hiába helyeztem el külön polcokra (ez csak részben igaz, mivel hegyekben állnak a padlón a könyvek, ami eddig még csak 1x borult le), nagyjából témakörök szerint, de nehezen találom meg azt a konkrét könyvet, amire pedig emlékszem, hogy megvan, és „valahova ide tettem”.

Az elektronikus könyvekkel nem sokkal jobb a helyzet, mert azokba egyenként bele kell néznem, hogy mi van bennük, milyen a szöveg stílusa, a megjelenése, mennyire részletes, lehet-e keresni benne, stb. misibacsi*^üzenet 2021. június 18., 06:48 (CEST)

---

@Pharmattila, Misibacsi: közben arra az őrültségre vállalkoztam, hogy megpróbálom helyretenni az itt felsorolt olajok cikkeit. Ha tudtok illóolajokkal foglalkozó magyar vagy angol nyelvű könyveket ajánlani, akkor ne tartsátok magatokban :) - Assaiki ^vita 2021. június 17., 14:48 (CEST)

@Assaiki:

Vannak ilyen könyveim:

• Frank Zsófia, Kürti Gábor: Az otthoni gyógymódok nagykönyve
  Ebben "aromaterápia" szakaszban említenek illóolajokat, röviden a hatásuk és használatuk le van írva. Ez is elektronikus formában van meg, és úgy néz ki, hogy tudok belőle másolni.
• Kovács József: Az olajok gyógyító ereje, 2011 (magánkiadás) Nehézkesen használható, nem lehet benne keresni vagy belőle másolni.
• Earl Mindell: Gyógyfüvek bibliája - a könyv nehézkesen használható, nem lehet benne keresni vagy belőle másolni.
• Dr. Andrew Lockie: Encyclopedia Of Homeopathy 2006 - részletes ismertetők, kereshető, másolható szöveg. Kulturált kivitelű könyv.
• Gale: Encyclopedia Of Medicine - Ebben is vannak leírások, hogy melyik mire jó. Ez is szakszerűnek néz ki.
• stb.

Egyelőre gondolom elég ennyi ízelítőnek. Konkrét hívószavak kellenének, hogy mire keressek rá, mit nézzek meg, mert őszintén szólva nem érdekel a téma (nem vagyok egy javasasszony vagy füves ember típus) és nem is értek hozzá. Még soha nem használtam illóolajat például (meg még egy csomó mindent).

Több könyv azt a módszert alkalmazza, hogy "tünetek" –> "illóolaj javaslat". Tehát a tünetek, betegségek szerint van elrendezve a szöveg, ezekben az olajok szerinti keresés szinte lehetetlen. (vagy a tartalomjegyzékből visszafelé esetleg lehet).

Nézzem tovább a könyvcímeket, az is elég lenne? Rövid infók kikeresésére, ellenőrzésre ("benne van a könyvben", "megerősítve") hajlandó vagyok. Majd meglátom mennyire megy nehezen.

Jó lenne pilot projektként valamelyik rövid szócikkel kezdeni, amiben kevés infó van, tehát kevésnek kell utánanézni, hogy totál hoax, vagy benne van valamelyik fenti könyvben (már amelyikben keresni tudok). Arra nem vállalkozok, hogy ugyanazt 4-5 könyvben kikeressem, kijegyzeteljem, és utána összevessem, hogy mi az, ami mindegyikben le van írva. misibacsi*^üzenet 2021. június 17., 16:20 (CEST)

Én se használok illóolajokat, de valamilyen szinten kapcsolódnak a kémiához, úgyhogy nem idegenek tőlem ezek az anyagok. A fent belinkelt megbeszélésen többek között kirohanást intéztem a megbízhatatlan források és az ezotérikus megközelítés ellen, majd magamra vállaltam a következő cikkek rendbetételét: kínai fahéjolaj, kakukkfűolaj, mirtuszolaj, majoránnaolaj, kamillaolaj, erdeifenyő-olaj, muskotályzsálya-olaj. A lécet elég magasra helyeztem, elhatároztam, hogy csak hiteles forrásból dolgozok. Ha nem léteznek az állítások alátámasztásra hiteles források, akkor inkább forrásolatlan marad a cikk, mintsem hogy webshopok áradozó leírását használjam forrásnak. Szóval terveim szerint csak olyan kiadványokat vagy weboldalakat használok, amelyeknek van valami tudományos háttere. Aromatika magazint meg homeopátiával foglalkozó könyveket nem veszek a kezembe. Köszi szépen, ha utánanézel a fenti olajoknak. Közben én is nekiláttam keresgélni.

És elnézést Pharmattilától, hogy kicsit eltérítettem a bárszekrényt. - Assaiki ^vita 2021. június 17., 19:23 (CEST)

Nem téritetted el. Erre van kitalálva. Pharmattila ^vita 2021. június 18., 00:56 (CEST)

---

Főcsoport	Farmakológiai csoport	Alcsoport/fogalmak	Típus	Példák
Pszichoaktív szerek	Tudatmódosítók	Drog
		Tolerancia
		Dependencia
		Addikció
		Kábítószerek
		Kábítószer-abúzus	Inhalánsok	amil-nitrit
				N2O
			Hallucinogének	LSD
				Meszkalin
			Pszichostimulánsok	Amfetamin
			Opioidok	Heroin
			Depresszánsok	Barbiturátok
			Kannabinoidok	Marihuána
	Pszichostimuláns gyógyszerek
	Az opioid fájdalomcsill. gyógysz.
	Antiepileptikumok
	Narkotikum
	Helyi érzéstelenítők
	A neurodegeneratív betegségek gyógyszerei
	Nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentő szerek
	Antidepresszív és antimániás szerek
	Antipszichotikumok
	A táplálékfelvétel szabályozását befolyásoló gyógyszerek

Könyvtár

Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, xxx. oldal.

Baynes, B., Dominiczak, M. H.: Medical Biochemistry. Mosby, London, Edinburgh, New York, Philadelphia, Sydney, Toronto, 1999. xxxx. oldal, ISBN 0 7234 3012 8

Berg, J. M., Timoczko, J. L., Stryer, L.: Biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2012. 7. kiadás, xxx oldal, ISBN 9781429229364

Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, xxxxx oldal, ISBN 0-07-142280-3

Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical Physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. xxxx oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3

Paul M. Carvey: Drug Action in the Central Nervous System. Oxford University Press, New York, Oxford, 1998. X. oldal. ISBN 0-19-509334-8

Costanzo, L. S., Physiology, (Board Review Series), Wolters Kluwer | Lippincott Williams & Wilkins Philadelphia, Baltimore, New York, London, Buenos Aires, Hong Kong, Sydney, Tokyo, 5. kiadás, 2011, xxx oldal, ISBN 978-0-7817-9876-1

Creighton T. E.: Proteins / Structures and molecular properties. W. H. Freeman and Company, New York, 2. kiadás. 1993. xx. oldal ISBN 0-7167-2317-4

S. Danert, P. Hanelt, J. Helm, J. Kruse, J. Schultze-Motel: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. xxx. oldal. ISBN 963 280 083 4

Elődi P.: Biokémia. Akadémia Kiadó, Budapest, 1989. xx. oldal. ISBN 963 05 4405 9

Erdey-Grúz Tibor: Természettudományi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. xxx. kötet, xxx. oldal.

Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. 3. kiadás, xxx.oldal

Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. xxx oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. xxxx oldal. ISBN 978-963-226-504-9

Frenkl Róbert: Sportélettan. Sport, Budapest, 1983. xxx–xxx. oldal. ISBN 963 253 029 2

Garrett, R. H., Grisham, C. M.: Biochemistry. Saunders College Publ., Harcourt Brace College Publ., 1995. xxx oldal. ISBN 0-03-009758-4

Giancoli D. C.: Physics, Principles with Applications. Upper Saddle River, New Jersey 07458, 2005. 6. kiadás, ISBN 0-13-060620-0

Gombkötő Géza, Sajgó Mihály: Biokémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985. xxx oldal. ISBN 963 232 106 5

Guba Ferenc: Orvosi biokémia. Budapest, Medicina, 1988. 2. kiadás, xxx. oldal, ISBN 963 241 711 9

Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology, Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadás, xxxx oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0

Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, xxxxx. oldal, ISBN 978 963 226 324 3

Issekutz B., Issekutz L.: Gyógyszerrendelés. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979. xxx. oldal. ISBN 963 240 641 9

Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, xxx. oldal, ISBN 0-19-510024-7

Katzung B. G.: Basic and Clinical Pharmacology. Norwalk, Connecticut, Appleton & Lange 1995. 6. kiadás, xxx oldal, ISBN 0-8385-0619-4

Klaassen C. D.: Casarett and Doull’s Toxicology. The basic science of poisons. McGraw-Hill, Medical Publishing Division, 2008, 7. kiadás, xxxx. oldal. ISBN 0-07-147051-4

Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. xxx. oldal.

Lásztity Radomir: Az élelmiszer biokémia alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981. xxx. oldal ISBN 963 231 092 6

Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. 5. kiadás, xx–xx. oldal.

Lissák K., Tigyi A., Montskó T., Hollósi G.: Biológiai gyakorlatok. Egyetemi segédtankönyv. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1967. 245–246. oldal.

Lodish H., Berk S.L., Matsudaira P., Kaiser C. A., Kriger M., Scott M. P., Zipursky S. L., Darnell J. : Molecular cell biology W. H. Freeman and company, New York, 2004. 5. kiadás, xx. oldal ISBN 0-7167-4366-3

Mathews, C. K, van Holde, K. E.: Biochemistry. The Benjamin/Cummings Publishing Company, 1990. xxx oldal. Ins. ISBN 0-8053-5015-2

William A. McKim: Drugs and Behavior: An Introduction to Behavioral Pharmacology. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadás, 2003. xxx. oldal. ISBN 0-13-048118-1

Minneman, K. P. Wecker, L. W. :Brody's human farmacology; Molecular to Clinical, Elsevier Mosby, 4. kiadás, 1998. xxxx. oldal. ISBN 0-323-03286-9

Nelson, D. L., Cox, M. M.: Lehninger Principales of biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2008. 5. kiadás. xxx. oldal, ISBN 978-0-7167-7108-1

Eric J. Nestler, Steven Hyman, Robert Malenka: Molecular Neuropharmacology: A Foundation for Clinical Neuroscience. McGraw Hill Medical Companies, Inc. New York, 2001. xxx. oldal. ISBN 0-8385-6379-1

Németh Béla: Kémiai táblázatok. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971, XX. oldal.

Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: Integrated Pharmacology. Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadás, 2002. xxx. oldal. ISBN 0 7234 3221 X

Parker P.P.: McGraw-Hill Concise Encyclopedia of Science and Technology McGraw-Hill, New York, 4. kiadás, 1998. xxx. oldal. ISBN 0-07-052659-1

Sherwood L.: Human Physiology from Cells to Systems. Brooks/Cole Thomson Learning, Australia • Canada • Mexico • Singapore • Spain • United Kingdom • United States, 2001. 4. kiadás, xx oldal. ISBN 0-534-56826-2

Schhott H.: A medicina krónikája. Officina Nova, 1993. xx. oldal, ISBN 963 8185 84 8

Siegel, G.J., Albers, R. W., Brady, S. T., Price, D. L.: Basic neurochemistry: molecular, cellular and medical aspects. Elsevier, Amsterdam, Boston, London, New York, Oxford, Paris, Tokyo, 2006. 7. kiadás, xxx. oldal. ISBN-13:978-0-12-088397-4

Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. XXX. oldal, ISBN 0-7216-2442-1

T.W. Graham Solomons, Craig B. Fryhle, Scott A. Snyder: Organic Chemistry. Wiley. 2014. xx. oldal. ISBN 978-1-118-13357-6

Straub F. Brunó: Általános és szervetlen kémia orvostanhallgatók számára. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1967. 6. kiadás, xxxxx. oldal.

Szekeres László: Orvosi gyógyszertan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. xxx. oldal ISBN 963-240-111-5

Szekeres László: Általános és szervetlen kémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1966. 3. kiadás, xxx–xxx. oldal.

Tarján Imre: Fizika orvosok és biológusok számára. Medicina Könyvkiadó, Budapest 1968. 149–150. oldal.

Voet D., Voet J. G.: Biochemistry. John Wiley & Sons, INC. New York, Chichester, Brisbane, Toronto, Singapore, 1995. 2. kiadás, xxx. oldal, ISBN 0-471-58651-X

Zubay G. L., Parson W. W., Vance D. E.: Principles of biochemistry. Wm. C. Brown Publishers Dubuque, Iowa • Melbourne, Australia • Oxford, England, 1995. xxx. oldal ISBN 978-0697241726