„Gertler Viktor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor: 28. sor:


== Életpályája ==
== Életpályája ==
Édesapja Gertler Adolf érsekújvári születésű kereskedő, édesanyja Berger Friderika (1880–1943)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-4LY |title=Berger Frida halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 259/1943. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> voltak.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XHGL-SB?i=63 |title=Gertler Adolf és Berger Frida házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 911/1900. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Apai nagyszülei Gertler József (1837–1920)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XCSC-7WM?i=145 |title=Gertler József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1726/1920. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> kereskedő és Schlesinger Betti, anyai nagyszülei Berger Fülöp és Feigl Berta voltak.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99G9-F9ST-C?i=184&cat=292437 |title=Berger Fülöp és Feigl Berta házasságkötési bejegyzése a pesti izr. neológ hitközség házassági akv. 88/1879. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a [[Rákosi Szidi]] színiiskolát. A tanulmányait [[1923]]-ban fejezte be, a [[Pécsi Nemzeti Színház]]hoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. [[1927]]-ben [[Berlin]]be utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német ''UFA'' Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. [[1933]]-ban hazatért. 1934-ben házasságot kötött Budapesten Sörös Erzsébettel.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6LF9-7SD?i=67 |title=Gertler (Viktor) Győző és Sörös Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 200/1934. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Első játékfilmje az [[1936]]-ban készült ''Mária nővér'' című volt. A [[második világháború]] alatt [[Brüsszel]]ben élt, a háború befejezése után tért haza. [[1945]] és [[1947]] között filmiskolát működtetett. A [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] tanára volt [[1948]]-tól [[1954]]-ig.
Édesapja Gertler Adolf érsekújvári születésű kereskedő, édesanyja Berger Friderika (1880–1943).<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-4LY |title=Berger Frida halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 259/1943. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XHGL-SB?i=63 |title=Gertler Adolf és Berger Frida házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 911/1900. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Apai nagyszülei Gertler József (1837–1920)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XCSC-7WM?i=145 |title=Gertler József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1726/1920. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> kereskedő és Schlesinger Betti, anyai nagyszülei Berger Fülöp és Feigl Berta.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99G9-F9ST-C?i=184&cat=292437 |title=Berger Fülöp és Feigl Berta házasságkötési bejegyzése a pesti izr. neológ hitközség házassági akv. 88/1879. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte [[Rákosi Szidi]] színiiskoláját. Tanulmányait [[1923]]-ban fejezte be, majd a [[Pécsi Nemzeti Színház]]hoz szerződött. A színészkedés mellett rendezni is elkezdett. [[1927]]-ben [[Berlin]]be utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német ''UFA'' Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. [[1933]]-ban hazatért. 1934-ben házasságot kötött Budapesten Sörös Erzsébettel.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6LF9-7SD?i=67 |title=Gertler (Viktor) Győző és Sörös Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 200/1934. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Első játékfilmje az [[1936]]-ban készült ''Mária nővér''. A [[második világháború|II. világháború]] alatt [[Brüsszel]]ben élt, a háború után tért haza. [[1945]]–[[1947|47]] között filmiskolát működtetett. A [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] tanára volt [[1948]]-tól [[1954]]-ig.


== Filmjei ==
== Filmjei ==
* Táncol a kongresszus (1931 – a film vágója)
* Táncol a kongresszus (1931 – vágó)
* Mária nővér (1936)
* Mária nővér (1936)
* Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)
* Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)

A lap 2020. december 20., 04:31-kori változata

Gertler Viktor
Született1901. augusztus 24.
Budapest
Elhunyt1969. július 5. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSörös Erzsébet (1911-2006)
SzüleiGertler Adolf
Berger Friderika
Foglalkozásafilmrendező
KitüntetéseiKossuth-díj (1957)
Kiváló művész (1966)
SírhelyeFarkasréti temető (6/9-1-146)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gertler Viktor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Gertler Viktor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/9-1-146.

Gertler Viktor (Budapest, 1901. augusztus 24. – Budapest, 1969. július 5.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.

Életpályája

Édesapja Gertler Adolf érsekújvári születésű kereskedő, édesanyja Berger Friderika (1880–1943).[1][2] Apai nagyszülei Gertler József (1837–1920)[3] kereskedő és Schlesinger Betti, anyai nagyszülei Berger Fülöp és Feigl Berta.[4] Érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. Tanulmányait 1923-ban fejezte be, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészkedés mellett rendezni is elkezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért. 1934-ben házasságot kötött Budapesten Sörös Erzsébettel.[5] Első játékfilmje az 1936-ban készült Mária nővér. A II. világháború alatt Brüsszelben élt, a háború után tért haza. 1945–47 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.

Filmjei

Díjai

Könyve

  • Az én filmem (1942 – önéletrajz)

Jegyzetek

  1. ↑ Berger Frida halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 259/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  2. ↑ Gertler Adolf és Berger Frida házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 911/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  3. ↑ Gertler József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1726/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  4. ↑ Berger Fülöp és Feigl Berta házasságkötési bejegyzése a pesti izr. neológ hitközség házassági akv. 88/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  5. ↑ Gertler (Viktor) Győző és Sörös Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 200/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gertler_Viktor&oldid=23367806”