„Regula” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 14. sor: | 14. sor: | ||
Az 1215-ös [[IV. lateráni zsinat]] a sokasodó regulák és visszaélések ellensúlyozására arra kötelezte az újonnan megjelenő rendeket, hogy a nagy regulák valamelyikét fogadják el.<ref name="PM"/> A [[Domonkos-rend|domonkosok]], [[pálosok]] pl. [[Szent Ágoston regulája|Ágoston-regulája]] szerint rendezték be az életüket.<ref name="PM"/> |
Az 1215-ös [[IV. lateráni zsinat]] a sokasodó regulák és visszaélések ellensúlyozására arra kötelezte az újonnan megjelenő rendeket, hogy a nagy regulák valamelyikét fogadják el.<ref name="PM"/> A [[Domonkos-rend|domonkosok]], [[pálosok]] pl. [[Szent Ágoston regulája|Ágoston-regulája]] szerint rendezték be az életüket.<ref name="PM"/> |
||
=== Remete-regulák === |
|||
A római katolikus kereszténységben a remete-reguláknak négy nagy korszaka különböztethető meg <ref name="PM"/>: |
|||
# A kezdetektől a [[10. század]]ig: [[Regula Grimlaici]] <ref name="PM"/> |
|||
# a 10. századtól a reneszánsz korig: félremete csoportok a Benedek-, Ágoston- és Ferenc-regulát fogadták el és alkalmazták saját életükre |
|||
# az újkor kezdetétől a francia forradalomig az újonnan keletkezett remete-rendek vagy [[Kongregáció (kolostoregyesület)|kongregációk]] függetlenedtek az ősi szerzetesrendek szellemétől <ref name="PM"/> |
|||
# napjainkkig: új remetecsoportok élnek saját részletes vagy inkább csak vázlatos konstitúcióik szerint <ref name="PM"/> |
|||
== Ismertebb regulák == |
== Ismertebb regulák == |
||
A lap 2020. október 26., 11:39-kori változata
A regula a vallásokban azoknak az alapelveknek és szabályzatoknak a meghatározott gyűjteménye, amelynek célja, hogy az adott szerzetesrend tagjait segítse életeszményük egyéni és közösségi megvalósításában.
A regulát meg kell különböztetni a másodlagos, kiegészítő szabályoktól, a konstitúcióktól, statútumoktól, amelyek részletkérdésekre alkalmazzák a regula nagy irányelveit.[1] A modern nyelvhasználat viszont nem tesz különbséget a regula és konstitúció között. Az Egyházi Törvénykönyv - a klasszikus regulák kivételével - sem kívánja meg ezek történetileg pontos megkülönböztetését. [1]
Etimológia
A szó eredete a latin rego szóból származik, aminek a jelentése: szabályoz, irányít.
Kereszténység
A szerzetesi regula a kereszténységben az egyház által jóváhagyott, a szerzetesrendek által használt szabályok összessége. Általában minden rendnek van saját regulája,[2] de előfordul, hogy több rend használja ugyanazt.
A regula meghatározza, hogy az adott szerzetesrendbe tartozó szerzetesek miként kötelesek élni, leírja a szokásokat, a jelmondatot, és kitér a rend foglalkozására is. [3]
A legrégebbi ismert keresztény regula Pakhomiosz nevéhez fűződik.
Az 1215-ös IV. lateráni zsinat a sokasodó regulák és visszaélések ellensúlyozására arra kötelezte az újonnan megjelenő rendeket, hogy a nagy regulák valamelyikét fogadják el.[1] A domonkosok, pálosok pl. Ágoston-regulája szerint rendezték be az életüket.[1]
Remete-regulák
A római katolikus kereszténységben a remete-reguláknak négy nagy korszaka különböztethető meg [1]:
- A kezdetektől a 10. századig: Regula Grimlaici [1]
- a 10. századtól a reneszánsz korig: félremete csoportok a Benedek-, Ágoston- és Ferenc-regulát fogadták el és alkalmazták saját életükre
- az újkor kezdetétől a francia forradalomig az újonnan keletkezett remete-rendek vagy kongregációk függetlenedtek az ősi szerzetesrendek szellemétől [1]
- napjainkkig: új remetecsoportok élnek saját részletes vagy inkább csak vázlatos konstitúcióik szerint [1]
Ismertebb regulák
Keresztény
- Benedek-regula vagy bencés-regula
- Ágoston-regula
- Baszileiosz-regula, amelyet 360 táján állított elő Nagy Szt. Vazul. Tulajdonképpeni címe Aszketion.
- Szent Ferenc regulája, amelyet a ferencesek és mások követnek
- Regula Magistri - korábbi forrásokból merítő, ismeretlen szerzőjű regula
- Pakhomiosz-regula. A tabennesi kolostor számára alkotta meg Pakhomiosz 325 táján.
Egyéb vallás
- Vinaja-pitaka buddhista szabályzat.