„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
53. sor: 53. sor:


==Szerkezete==
==Szerkezete==
[[File:Coronavirus virion structure.svg|jobbra|A SARSr-CoV virionjának szerkezete]]
[[File:Coronavirus virion structure.svg|jobbra|thumb|A SARSr-CoV virionjának szerkezete]]
A vírusrészecske (virion) gömb alakú, átmérője, 50–200 nanométer.<ref name="LancetCharacteristics" /> A többi koronavírushoz hasonlóan négy struktúrfehérje építi fel: az S (''spike'' a receptorhoz kötődő külső tüskét építi fel), E (''envelope''), M (''membrane'', mindkettő a lipidburokba ágyazódik) és N (''nucleocapsid'', a genomhoz kapcsolódik).<ref name="WuStructure" /> Az S protein (amelynek szerkezetét kriogenikus elektronmikroszkóppal atomi szinten felderítették) S1 alegysége kapcsolódik a sejtfelszíni receptorhoz, az S2 alegység pedig a vírus és a sejt lipidrétegeinek fúzióját katalizálja.<ref name="CEBMcoronaviruses" />
A vírusrészecske (virion) gömb alakú, átmérője, 50–200 nanométer.<ref name="LancetCharacteristics" /> A többi koronavírushoz hasonlóan négy struktúrfehérje építi fel: az S (''spike'' a receptorhoz kötődő külső tüskét építi fel), E (''envelope''), M (''membrane'', mindkettő a lipidburokba ágyazódik) és N (''nucleocapsid'', a genomhoz kapcsolódik).<ref name="WuStructure" /> Az S protein (amelynek szerkezetét kriogenikus elektronmikroszkóppal atomi szinten felderítették) S1 alegysége kapcsolódik a sejtfelszíni receptorhoz, az S2 alegység pedig a vírus és a sejt lipidrétegeinek fúzióját katalizálja.<ref name="CEBMcoronaviruses" />
[[File:6VSB spike protein SARS-CoV-2 monomer in homotrimer.png|thumb|A három S proteinből felépülő felszíni tüske modellje (rózsaszínnel van jelölve a receptorkötő domén)]]
[[File:6VSB spike protein SARS-CoV-2 monomer in homotrimer.png|thumb|A három S proteinből felépülő felszíni tüske modellje (rózsaszínnel van jelölve a receptorkötő domén)]]

A lap 2020. augusztus 25., 16:15-kori változata

Hollófernyiges/próbalap2
A SARS-CoV-2 transzmissziós elektronmikroszkópos képe
A SARS-CoV-2 transzmissziós elektronmikroszkópos képe
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Rend: Nidovirales
Család: Coronaviridae
Alcsalád: Coronavirinae
Nemzetség: Betacoronavirus
Alnemzetség: Sarbecovirus
Faj: SARSr-CoV
Alfaj: SARS-CoV-2

A SARS-CoV-2 (az angol Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 rövidítése; magyarul súlyos akut légzőszervi szindróma-koronavírus 2) a Coronaviridae családba tartozó, embereket fertőző vírustörzs, amely a 2019-es koronavírus-betegség (COVID–19) kórokozója.

SARS-CoV-2 a Baltimore-féle osztályozási rendszerben a IV. csoportba (egyszálú, pozitív-szenz RNS-genommal rendelkező vírusok) tartozik, virionját lipidburok veszi körbe.[1][2] Taxonómiai szempontból a SARSr-CoV (súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus) faj egyik törzse,[3] akárcsak közeli rokona, a 2002-2004-es SARS világjárványt okozó SARS-CoV-1.[4][5]

A vírus zoonotikus eredetű, genetikai vizsgálatok szerint legközelebbi rokonai a denevérekben élnek.[6][7][8][9] Egyes feltételezések szerint a tobzoskák köztesgazdaként szolgálhattak a denevérek és az emberek között, de ez az elmélet még nincs bizonyítva.[10][11] A vírus genetikai diverzitása alacsony, vagyis az emberre való "átugrása" nemrég, feltehetően 2019 végén következhetett be.[12]

Az epidemiológiai vizsgálatok szerint a vírus a védekező intézkedéseket nem hozó, immunológiailag nem védett közösségekben igen gyorsan terjed, egy beteg 1,4-3,9 másik embernek adja tovább a fertőzést. Terjedését a testi érintkezés vagy a köhögés, tüsszentés vagy akár a beszéd által generált cseppfertőzés biztosítja.[13][14] Gazdasejtjébe az angiotenzin-konvertáló enzim-2 (ACE2) receptorhoz kapcsolódva jut be..[6][15][16][17]

Terjedése

A SARS-CoV-2 emberről emberre való terjedését már a vuhani járvány elején, 2020. január 20-án igazolták.[18][19][20][21] Eleinte úgy vélték, hogy a kórokozó elsősorban a köhögés és tüsszögés kiváltotta cseppfertőzéssel terjed 1,5-2 méteren belül.[14][22] Lézeres fényszóródási vizsgálatokkal azonban kimutatták, hogy a közönséges beszéd is generál apró folyadékcsöppeket, amelyekben a vírus megbújhat;[23][24] sőt a vírusrészecskék magukban is kikerülhetnek a levegőbe.[25]

A leülepedett cseppekkel fertőzött felületek fizikai érintése is veszélyes lehet.[26] A kutatások szerint a SARS-CoV-2 műanyag- és acélfelületeken akár három napig, kartonpapíron egy napig, rézfelületen pedig négy óráig marad életképes.[4] A detergensekkel (mint a szappan) való érintkezés felbontja a vírus külső lipidburkát és inaktiválja azt.[27][28] A vírus RNS-ét kimutatták a beteg különféle testfolyadékaiból, például aspermából, sőt a székletből is.[29][30]

A kórokozó fertőzőképessége a betegség, illetve a korai, tünetmentes szakasz alatt még nem teljesen ismert, de a jelenlegi adatok szerint a torokban a virionszám nagyjából a fertőzés utáni negyedik napon[31][32] vagy tünetek megjelenése utáni első héten a legmagasabb, utána pedig fokozatosan csökken.[33] A WHO első megállapításaival ellentétben[34] az epidemiológiai modellek arra utalnak, hogy a teljesen tünetmentes, illetve korai fázisban lévő betegek az új fertőzések legfőbb forrásai.[35] Egy Montevideóban kikötött óceánjáró 217 utasa és legénysége közül 128-nak lett pozitív a tesztje, míg tüneteket csak 24-en észleltek.[36] Egy 94 betegen elvégzett vizsgálat arra utal, hogy leginkább 2-3 nappal a tünetek megjelenése előtt fertőzőképesek.[37]

Ritka esetekben előfordul, hogy a vírus emberről állatra terjed át, például macskákra,[38][39] emiatt egyes intézmények azt javasolják, hogy a betegek lehetőleg ne érintkezzenek háziállatokkal.[40][41]

Eredete

Transmission of SARS-CoV-1 and SARS-CoV-2 from mammals as biological carriers to humans

A SARS-CoV-2-fertőzés első eseteit a kínai Vuhan városában észlelték.[6] Az állatról emberre való átadódás körülményei egyelőre tisztázatlanok.[12][42][9] A betegek közül sokan a vuhani Huanan élelmiszerpiac dolgozói voltak,[43][44] ezért feltételezik, hogy a humán patogén törzs itt alakulhatott ki.[9][45] Nem zárható ki azonban, hogy a piacra is kívülről került a vírus és csak itt kezdett gyors terjedésbe.[12][46] A korai megbetegedésekből (2019 december-2020 február) származó 160 minta alapján a SARS-CoV-2 olyan denevér-koronavírusokhoz hasonlít a leginkább, amelyek Kanton tartományban a leggyakoribbak.[47][48]

A 2002-2004-es SARS-járvány után átfogó kutatás indult a hasonló, állatokban élő vírusok után és kimutatták, hogy számos denevérfaj, elsősorban a parkósorrú denevérek (a Rhinolophus nemzetség tagjai) hordoznak hasonló koronavírusokat. A Rhinolophus sinicus egyik vírusa 80%-os,[8][49][50]míg a Rhinolophus affinis vírustörzse 96%-os hasonlóságot mutatott a SARS-CoV-2-vel.[6][51]

Samples taken from Rhinolophus sinicus, a species of horseshoe bats, show a 80% resemblance to SARS-CoV-2.

A kezdetektől fogva a denevéreket tartották a SARS-CoV-2 elsődleges természetes rezervoárjának (vagyis a vírus tünetmentesen élhet bennük, akár hosszabb ideig).[52][53] Az eddig ismert denevérvírusok és a humán kórokozó közötti különbségek miatt azonban azt is feltételezték, hogy esetleg egy köztesgazda lehet a SARS-CoV-2 közvetlen forrása.

Chinese pangolin
The pangolin coronavirus has up to 92% resemblance to SARS-CoV-2.

Egy 2020-as filogenetikai vizsgálat azt feltételezi, hogy a tényleges vírusrezervoár valamelyik tobzoskafaj lehetett,[54] konkrét bizonyíték azonban nem áll rendelkezésre a tobzoska-ember irányú átugrásra. Az is elképzelhető, hogy az eredetileg denevérvírus megfertőzte a tobzoskákat, majd visszaugrott a denevérekre, onnan pedig az emberre. Genomja alapján a tobzoska-koronavírus távolabbi rokona a SARS-CoV-2-nek, mint a korábban említett Rhinolophus affinis-féle törzs, de közelebbi, mint más denevér-koronavírusok.[55]

A tobzoskák védettek Kínában, de a hagyományos kínai orvoslás felhasználja testrészeiket, ezért feketekereskedelmük jelentős.[56][57] Az erdőirtás, a mezőgazdaság terjedése, illegális tenyésztésük következtében a tobzoskák (és más vadállatok) olyan fajokkal kerülhetnek kapcsolatba, amelyekkel addig még nem és az emberekkel is többet érintkezhetnek, így megnő a veszélye az új zoonózisok kialakulásának.[58]

Egyes összeesküvés-elméletek állításaival ellentétben, nem valószínű, hogy a SARS-CoV-t2-t mesterségesen hozták volna létre. Genomja nem hasonlít egyetlen korábban közölt víruséhoz sem, külső burokfehérjéje a gyakorlatban másképp viselkedik, mint amit a számítógépes szimulációs programok alapján várhatnánk, és a hatékony terjedéshez szükséges adaptációk sem jöhettek volna létre a laboratóriumokban szokásos sejtkultúrás tenyésztés során.[59][9]

Osztályozása

A Vírusok Taxonómiájának Nemzetközi Bizottsága úgy foglalt állást, hogy a jelenleg érvényes szabályok szerint a COVID-19 kórokozója nem különbözik eléggé a SARS kórokozójától ahhoz, hogy önálló fajnak ismerjék el. Ennélfogva a két vírust a SARSr-CoV (súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus) faj két törzsének tekintik.[3]

A SARS-CoV-2 a Baltimore-féle taxonómiai rendszer IV. csoportjához tartozik, amelynek tagjai egyszálú, pozitív-szenz (mRNS-ként közvetlenül használható) RNS-genommal rendelkeznek. Ezen belül a Coronaviridae család és a Betacoronavirus nemzetség tagja. [60] Rokonai enyhább megfázásokat, de súlyos betegségeket is okozhatnak, mint a 34%-os halálozással járó közel-keleti légúti szindróma (MERS). Ez a hetedik ismert koronavírus, amely képes megfertőzni az embert (a többi a humán koronavírus 229E, NL63, OC43, HKU1 fajok, a MERS-CoV és a SARS-CoV-1).[61]

A 2002-es SARS-járvány vírusához hasonlóan a SARS-CoV-2 is a Sarbecovirus alnemzetség része.[62][63] Egyszálú RNS-genomja kb. 30 ezer bázis hosszúságú.[2] A filogenetikai vizsgálatok szerint a világjárványért felelős kórokozó valamikor 2019 novemberében vagy decemberében jöhetett létre.[64]

Szerkezete

A SARSr-CoV virionjának szerkezete

A vírusrészecske (virion) gömb alakú, átmérője, 50–200 nanométer.[44] A többi koronavírushoz hasonlóan négy struktúrfehérje építi fel: az S (spike a receptorhoz kötődő külső tüskét építi fel), E (envelope), M (membrane, mindkettő a lipidburokba ágyazódik) és N (nucleocapsid, a genomhoz kapcsolódik).[65] Az S protein (amelynek szerkezetét kriogenikus elektronmikroszkóppal atomi szinten felderítették) S1 alegysége kapcsolódik a sejtfelszíni receptorhoz, az S2 alegység pedig a vírus és a sejt lipidrétegeinek fúzióját katalizálja.[66]

A három S proteinből felépülő felszíni tüske modellje (rózsaszínnel van jelölve a receptorkötő domén)

Protein modeling experiments on the spike protein of the virus soon suggested that SARS-CoV-2 has sufficient affinity to the receptor angiotensin converting enzyme 2 (ACE2) on human cells to use them as a mechanism of cell entry.[67] By 22 January 2020, a group in China working with the full virus genome and a group in the United States using reverse genetics methods independently and experimentally demonstrated that ACE2 could act as the receptor for SARS-CoV-2.[6][68][15][69] Studies have shown that SARS-CoV-2 has a higher affinity to human ACE2 than the original SARS virus strain.[70][71] SARS-CoV-2 may also use basigin to assist in cell entry.[72]

Initial spike protein priming by transmembrane protease, serine 2 (TMPRSS2) is essential for entry of SARS-CoV-2.[16] After a SARS-CoV-2 virion attaches to a target cell, the cell's protease TMPRSS2 cuts open the spike protein of the virus, exposing a fusion peptide in the S2 subunit, and the host receptor ACE2.[66] After fusion, an endosome forms around the virion, separating it from the rest of the host cell. The virion escapes when the pH of the endosome drops or when cathepsin, a host cysteine protease, cleaves it.[66] The virion then releases RNA into the cell and forces the cell to produce and disseminate copies of the virus, which infect more cells.[73]

SARS-CoV-2 produces at least three virulence factors that promote shedding of new virions from host cells and inhibit immune response.[65] Whether they include downregulation of ACE2, as seen in similar coronaviruses, remains under investigation (as of May 2020).[54]

{{Több kép}}: nincs elég kép

Epidemiology

Bővebben: COVID-19 pandemic
Micrograph of SARS-CoV-2 virus particles isolated from a patient
Transmission electron micrograph of SARS-CoV-2 virions (red) isolated from a patient during the COVID-19 pandemic

Based on the low variability exhibited among known SARS-CoV-2 genomic sequences, the strain is thought to have been detected by health authorities within weeks of its emergence among the human population in late 2019.[12][74] The earliest case of infection currently known is dated back to 17 November 2019 or possibly 1 December 2019.[75] The virus subsequently spread to all provinces of China and to more than 150 other countries in Asia, Europe, North America, South America, Africa, and Oceania.[76] Human-to-human transmission of the virus has been confirmed in all these regions.[77] On 30 January 2020, SARS-CoV-2 was designated a Public Health Emergency of International Concern by the WHO,[78][79] and on 11 March 2020 the WHO declared it a pandemic.[80][81]

The basic reproduction number () of the virus has been estimated to be between 1.4 and 3.9.[82][83] This means each infection from the virus is expected to result in 1.4 to 3.9 new infections when no members of the community are immune and no preventive measures are taken. The reproduction number may be higher in densely populated conditions such as those found on cruise ships.[84] Many forms of preventive efforts may be employed in specific circumstances in order to reduce the propagation of the virus.

There have been about 82,000 confirmed cases of infection in mainland China.[76] While the proportion of infections that result in confirmed cases or progress to diagnosable disease remains unclear,[85] one mathematical model estimated that 75,815 people were infected on 25 January 2020 in Wuhan alone, at a time when the number of confirmed cases worldwide was only 2,015.[86] Before 24 February 2020, over 95% of all deaths from COVID-19 worldwide had occurred in Hubei province, where Wuhan is located.[87][88] As of Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic, the percentage had decreased to Sablon:Percentage.Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic

As of Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic, there have been Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic total confirmed cases of SARS-CoV-2 infection in the ongoing pandemic.Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic The total number of deaths attributed to the virus is Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic.Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic Many recoveries from confirmed infections go unreported, but at least Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic people have recovered from confirmed infections.Sablon:Cases in the COVID-19 pandemic

See also

  • Decoding COVID-19 – 2020 PBS film documentary about the 2019–2020 COVID-19 pandemic

Sablon:Portal bar

References

  1. ↑ (1971. május 6.) „Expression of animal virus genomes.”. Bacteriological Reviews 35 (3), 235–241. o. DOI:10.1128/MMBR.35.3.235-241.1971. PMID 4329869.  
  2. ↑ a b CoV2020. GISAID EpifluDB . [2020. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  3. ↑ a b (2020. március 1.) „The species Severe acute respiratory syndrome-related coronavirus: classifying 2019-nCoV and naming it SARS-CoV-2”. Nature Microbiology 5 (4), 536–544. o. DOI:10.1038/s41564-020-0695-z. PMID 32123347.  
  4. ↑ a b (2020. március 17.) „Correspondence: Aerosol and Surface Stability of SARS-CoV-2 as Compared with SARS-CoV-1”. The New England Journal of Medicine 382 (16), 1564–1567. o. DOI:10.1056/NEJMc2004973. PMID 32182409.  
  5. ↑ New coronavirus stable for hours on surfaces (angol nyelven). National Institutes of Health (NIH) . NIH.gov, 2020. március 17. [2020. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  6. ↑ a b c d e (2020. február 1.) „A pneumonia outbreak associated with a new coronavirus of probable bat origin”. Nature 579 (7798), 270–273. o. DOI:10.1038/s41586-020-2012-7. PMID 32015507.  
  7. ↑ (2020. február 1.) „Another Decade, Another Coronavirus”. The New England Journal of Medicine 382 (8), 760–762. o. DOI:10.1056/NEJMe2001126. PMID 31978944.  
  8. ↑ a b (2020. április 1.) „The 2019-new coronavirus epidemic: Evidence for virus evolution”. Journal of Medical Virology 92 (4), 455–459. o. DOI:10.1002/jmv.25688. PMID 31994738.  
  9. ↑ a b c d (2020. március 17.) „Correspondence: The proximal origin of SARS-CoV-2”. Nature Medicine 26 (4), 450–452. o. DOI:10.1038/s41591-020-0820-9. PMID 32284615.  
  10. ↑ (2020. február 11.) „Novel Coronavirus (2019-nCoV): situation report, 22”, Kiadó: World Health Organization.  
  11. ↑ „Coronavirus: From bats to pangolins, how do viruses reach us?”, Deutsche Welle, 2020. február 7.. [2020. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 13.) 
  12. ↑ a b c d (2020. január 1.) „Wuhan seafood market may not be source of novel virus spreading globally”. Science. DOI:10.1126/science.abb0611.  
  13. ↑ Q&A on coronaviruses (COVID-19). World Health Organization (WHO) , 2020. február 11. [2020. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  14. ↑ a b How COVID-19 Spreads. U.S. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) , 2020. január 27. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  15. ↑ a b (2020. február 1.) „Functional assessment of cell entry and receptor usage for SARS-CoV-2 and other lineage B betacoronaviruses”. Nature Microbiology 5 (4), 562–569. o. DOI:10.1038/s41564-020-0688-y. PMID 32094589.  
  16. ↑ a b (2020. április 16.) „SARS-CoV-2 Cell Entry Depends on ACE2 and TMPRSS2 and Is Blocked by a Clinically Proven Protease Inhibitor”. Cell 181 (2), 271–280.e8. o. DOI:10.1016/j.cell.2020.02.052. PMID 32142651.  
  17. ↑ Wu, Katherine J.. „There are more viruses than stars in the universe. Why do only some infect us? - More than a quadrillion quadrillion individual viruses exist on Earth, but most are not poised to hop into humans. Can we find the ones that are?”, National Geographic Society, 2020. április 15.. [2020. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 18.) 
  18. ↑ (2020. február 1.) „A familial cluster of pneumonia associated with the 2019 novel coronavirus indicating person-to-person transmission: a study of a family cluster”. The Lancet 395 (10223), 514–523. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30154-9. PMID 31986261.  
  19. ↑ (2020. március 1.) „The epidemic of 2019-novel-coronavirus (2019-nCoV) pneumonia and insights for emerging infectious diseases in the future”. Microbes and Infection 22 (2), 80–85. o. DOI:10.1016/j.micinf.2020.02.002. PMID 32087334. (Hozzáférés: 2020. április 19.)  
  20. ↑ Kessler, Glenn. „Trump's false claim that the WHO said the coronavirus was 'not communicable'”, The Washington Post, 2020. április 17.. [2020. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 17.) 
  21. ↑ Kuo, Lily. „China confirms human-to-human transmission of coronavirus”, The Guardian, 2020. január 21.. [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 18.) 
  22. ↑ „How does coronavirus spread?”, NBC News, 2020. január 25.. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 13.) 
  23. ↑ (2020. május 1.) „Visualizing Speech-Generated Oral Fluid Droplets with Laser Light Scattering”. The New England Journal of Medicine 382 (21), 2061–2063. o. DOI:10.1056/NEJMc2007800. PMID 32294341.  
  24. ↑ (2020. június 1.) „The airborne lifetime of small speech droplets and their potential importance in SARS-CoV-2 transmission”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 117 (22), 11875–11877. o. DOI:10.1073/pnas.2006874117. PMID 32404416.  
  25. ↑ Apoorva Mandavilli, Apoorva]]. „239 Experts With One Big Claim: The Coronavirus Is Airborne - The W.H.O. has resisted mounting evidence that viral particles floating indoors are infectious, some scientists say. The agency maintains the research is still inconclusive.”, The New York Times, 2020. július 4. (Hozzáférés: 2020. július 5.) 
  26. ↑ Getting your workplace ready for COVID-19. World Health Organization , 2020. február 27. [2020. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  27. ↑ Why the Coronavirus Has Been So Successful. The Atlantic , 2020. március 20. [2020. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  28. ↑ Why soap is preferable to bleach in the fight against coronavirus. National Geographic , 2020. március 18. [2020. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  29. ↑ (2020. március 1.) „First Case of 2019 Novel Coronavirus in the United States”. The New England Journal of Medicine 382 (10), 929–936. o. DOI:10.1056/NEJMoa2001191. PMID 32004427.  
  30. ↑ (2020. május 7.) „Clinical Characteristics and Results of Semen Tests Among Men With Coronavirus Disease 2019”. JAMA Network Open 3 (5), e208292. o. DOI:10.1001/jamanetworkopen.2020.8292. PMID 32379329.  
  31. ↑ (2020. április 1.) „Virological assessment of hospitalized patients with COVID-2019”. Nature 581 (7809), 465–469. o. DOI:10.1038/s41586-020-2196-x. PMID 32235945.  
  32. ↑ (2020. február 1.) „Study claiming new coronavirus can be transmitted by people without symptoms was flawed”. Science. DOI:10.1126/science.abb1524.  
  33. ↑ (2020. március 1.) „Temporal profiles of viral load in posterior oropharyngeal saliva samples and serum antibody responses during infection by SARS-CoV-2: an observational cohort study”. The Lancet Infectious Diseases 20 (5), 565–574. o. DOI:10.1016/S1473-3099(20)30196-1. PMID 32213337. (Hozzáférés: 2020. április 21.)  
  34. ↑ (2020. február 1.) „Novel Coronavirus (2019-nCoV): situation report, 12”, Kiadó: World Health Organization.  
  35. ↑ (2020. március 16.) „Substantial undocumented infection facilitates the rapid dissemination of novel coronavirus (SARS-CoV2)”. Science 368 (6490), 489–493. o. DOI:10.1126/science.abb3221. PMID 32179701.  
  36. ↑ Daily Telegraph, Thursday 28 May 2020, page 2 column 1, which refers to the medical journal Thorax; Thorax May 2020 article COVID-19: in the footsteps of Ernest Shackleton Archiválva 2020. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  37. ↑ (2020. április 15.) „Temporal dynamics in viral shedding and transmissibility of COVID-19”. Nature Medicine 26 (5), 672–675. o. DOI:10.1038/s41591-020-0869-5. PMID 32296168. (Hozzáférés: 2020. április 21.)  
  38. ↑ Questions and Answers on the COVID-19: OIE - World Organisation for Animal Health. www.oie.int . [2020. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  39. ↑ Goldstein, Joseph. „Bronx Zoo Tiger Is Sick with the Coronavirus”, The New York Times, 2020. április 6.. [2020. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 10.) 
  40. ↑ USDA Statement on the Confirmation of COVID-19 in a Tiger in New York. United States Department of Agriculture , 2020. április 5. [2020. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  41. ↑ If You Have Animals—Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) (amerikai angol nyelven). Centers for Disease Control and Prevention (CDC) , 2020. április 13. [2020. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  42. ↑ We're still not sure where the Wuhan coronavirus really came from. Popular Science , 2020. január 28. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  43. ↑ (2020. február 15.) „Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China”. The Lancet 395 (10223), 497–506. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30183-5. PMID 31986264. (Hozzáférés: 2020. március 26.)  
  44. ↑ a b (2020. február 15.) „Epidemiological and clinical characteristics of 99 cases of 2019 novel coronavirus pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study”. The Lancet 395 (10223), 507–513. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30211-7. PMID 32007143. (Hozzáférés: 2020. március 9.)  
  45. ↑ (2020. február 26.) „Mystery deepens over animal source of coronavirus”. Nature 579 (7797), 18–19. o. DOI:10.1038/d41586-020-00548-w. PMID 32127703.  
  46. ↑ (2020. február 21.) „Decoding evolution and transmissions of novel pneumonia coronavirus using the whole genomic data”. DOI:10.12074/202002.00033. (Hozzáférés: 2020. február 25.)  
  47. ↑ (2020. április 8.) „Phylogenetic network analysis of SARS-CoV-2 genomes” (angol nyelven). PNAS 117 (17), 9241–9243. o. DOI:10.1073/pnas.2004999117. PMID 32269081. (Hozzáférés: 2020. április 17.)  
  48. ↑ COVID-19: genetic network analysis provides 'snapshot' of pandemic origins (angol nyelven). Cambridge University , 2020. április 9. [2020. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  49. ↑ (2020. február 15.) „Bat SARS-like coronavirus isolate bat-SL-CoVZC45, complete genome”. (Hozzáférés: 2020. február 15.)  
  50. ↑ (2020. február 15.) „Bat SARS-like coronavirus isolate bat-SL-CoVZXC21, complete genome”. (Hozzáférés: 2020. február 15.)  
  51. ↑ Bat coronavirus isolate RaTG13, complete genome. National Center for Biotechnology Information (NCBI) , 2020. február 10. [2020. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  52. ↑ (2020. február 24.) „Report of the WHO-China Joint Mission on Coronavirus Disease 2019 (COVID-19)”, Kiadó: World Health Organization (WHO). (Hozzáférés: 2020. március 5.)  
  53. ↑ (2020. február 1.) „Genomic characterisation and epidemiology of 2019 novel coronavirus: implications for virus origins and receptor binding”. The Lancet 395 (10224), 565–574. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30251-8. PMID 32007145.  
  54. ↑ a b BMJ Best Practice: Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) (angol nyelven). BMJ , 2020. május 22. [2020. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  55. ↑ (2020. március 19.) „Probable Pangolin Origin of SARS-CoV-2 Associated with the COVID-19 Outbreak”. Current Biology 30 (7), 1346–1351.e2. o. DOI:10.1016/j.cub.2020.03.022. PMID 32197085.  
  56. ↑ „Pangolins: 13 facts about the world's most hunted animal”, The Telegraph, 2015. január 1.. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 9.) 
  57. ↑ „China's Ban on Wildlife Trade a Big Step, but Has Loopholes, Conservationists Say”, The New York Times, 2020. február 27.. [2020. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 23.) 
  58. ↑ Carrington, Damian. „Halt destruction of nature or suffer even worse pandemics, say world's top scientists”, The Guardian, 2020. április 27.. [2020. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 31.) (brit angol nyelvű) 
  59. ↑ „The COVID-19 coronavirus epidemic has a natural origin, scientists say—Scripps Research's analysis of public genome sequence data from SARS‑CoV‑2 and related viruses found no evidence that the virus was made in a laboratory or otherwise engineered”, EurekAlert!, Scripps Research Institute, 2020. március 17.. [2020. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 15.) 
  60. ↑ (2020. január 24.) „What you need to know about the Wuhan coronavirus”. Nature. DOI:10.1038/d41586-020-00209-y.  
  61. ↑ (2020. február 1.) „A Novel Coronavirus from Patients with Pneumonia in China, 2019”. The New England Journal of Medicine 382 (8), 727–733. o. DOI:10.1056/NEJMoa2001017. PMID 31978945.  
  62. ↑ Phylogeny of SARS-like betacoronaviruses. nextstrain . [2020. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  63. ↑ (2019. február 1.) „Global Epidemiology of Bat Coronaviruses”. Viruses 11 (2), 174. o. DOI:10.3390/v11020174. PMID 30791586.  
  64. ↑ Genomic analysis of nCoV spread: Situation report 2020-01-30. nextstrain.org . [2020. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  65. ↑ a b (2020. február 1.) „Analysis of therapeutic targets for SARS-CoV-2 and discovery of potential drugs by computational methods”. Acta Pharmaceutica Sinica B 10 (5), 766–788. o. DOI:10.1016/j.apsb.2020.02.008. PMID 32292689.  
  66. ↑ a b c Coronaviruses – a general introduction. Centre for Evidence-Based Medicine, Nuffield Department of Primary Care Health Sciences, University of Oxford , 2020. március 25. [2020. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  67. ↑ (2020. március 1.) „Evolution of the novel coronavirus from the ongoing Wuhan outbreak and modeling of its spike protein for risk of human transmission”. Science China Life Sciences 63 (3), 457–460. o. DOI:10.1007/s11427-020-1637-5. PMID 32009228.  
  68. ↑ (2020. január 1.) „Functional assessment of cell entry and receptor usage for lineage B β-coronaviruses, including 2019-nCoV”. bioRxiv. DOI:10.1101/2020.01.22.915660. PMID 32511294. (Hozzáférés: 2020. május 5.)  
  69. ↑ „Genomic Characterization of the 2019 Novel Coronavirus”. The New England Journal of Medicine. (Hozzáférés: 2020. február 9.)  
  70. ↑ (2020. február 1.) „Cryo-EM structure of the 2019-nCoV spike in the prefusion conformation”. Science 367 (6483), 1260–1263. o. DOI:10.1126/science.abb2507. PMID 32075877.  
  71. ↑ Novel coronavirus structure reveals targets for vaccines and treatments. National Institutes of Health (NIH) , 2020. március 2. [2020. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 3.)
  72. ↑ (2020. március 14.) „SARS-CoV-2 invades host cells via a novel route: CD147-spike protein”. bioRxiv. DOI:10.1101/2020.03.14.988345. (Hozzáférés: 2020. május 5.)  
  73. ↑ Anatomy of a Killer: Understanding SARS-CoV-2 and the drugs that might lessen its power (2020. március 12.) 
  74. ↑ What We Know Today about Coronavirus SARS-CoV-2 and Where Do We Go from Here. Genetic Engineering and Biotechnology News , 2020. február 19. [2020. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  75. ↑ „Coronavirus: China's first confirmed Covid-19 case traced back to November 17”, 2020. március 13.. [2020. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 16.) 
  76. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) JHU_ticker nevű lábjegyzeteknek
  77. ↑ (2020. március 29.) „Coronavirus disease 2019 (COVID-19) Situation Report – 69”, Kiadó: World Health Organization.  
  78. ↑ „W.H.O. Declares Global Emergency as Wuhan Coronavirus Spreads”, 2020. január 30.. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. január 30.) 
  79. ↑ (30 January 2020). "Statement on the second meeting of the International Health Regulations (2005) Emergency Committee regarding the outbreak of novel coronavirus (2019-nCoV)". Sajtóközlemény.
  80. ↑ (11 March 2020). "WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID-19 - 11 March 2020". Sajtóközlemény.
  81. ↑ „Coronavirus Declared Pandemic by World Health Organization”, 2020. március 11.. [2020. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 12.) 
  82. ↑ (2020. január 1.) „Early Transmission Dynamics in Wuhan, China, of Novel Coronavirus-Infected Pneumonia”. The New England Journal of Medicine 382 (13), 1199–1207. o. DOI:10.1056/NEJMoa2001316. PMID 31995857.  
  83. ↑ (2020. január 1.) „Pattern of early human-to-human transmission of Wuhan 2019 novel coronavirus (2019-nCoV), December 2019 to January 2020”. Eurosurveillance 25 (4). DOI:10.2807/1560-7917.ES.2020.25.4.2000058. PMID 32019669.  
  84. ↑ (2020. február 1.) „COVID-19 outbreak on the Diamond Princess cruise ship: estimating the epidemic potential and effectiveness of public health countermeasures”. Journal of Travel Medicine 27 (3). DOI:10.1093/jtm/taaa030. PMID 32109273.  
  85. ↑ „Limited data on coronavirus may be skewing assumptions about severity”, STAT, 2020. január 30.. [2020. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 13.) 
  86. ↑ (2020. február 1.) „Nowcasting and forecasting the potential domestic and international spread of the 2019-nCoV outbreak originating in Wuhan, China: a modelling study”. The Lancet 395 (10225), 689–697. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30260-9. PMID 32014114.  
  87. ↑ „Coronavirus deaths leap in China as countries struggle to evacuate citizens”, The Guardian, 2020. január 30.. [2020. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 10.) 
  88. ↑ „Coronavirus: China to repay Africa in safeguarding public health”, The Sun, 2020. február 25.. [2020. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 10.) 

Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „AntiviralCleavage” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „BBC-Named” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „CDC-nCoV” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „CDCAbout” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „CellWalls” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „COVIDname” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „EconomistSinophobia” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „ForbesOrigin” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „GZM-20200220” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „HillWHOname” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „HuangNPR” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „IJID-interm-host” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „Isolation” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „NaturePang” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „NBC-GOP” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „NexstrainApril” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „NYT-SpikyBlob” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „NYT6” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „QZ-Why” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „Rejects” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „TodayNameMixup” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „USnews17March2020” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „VirologicalInitial” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „VirusesPangolins” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „WHO-SR10” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „WHO21Jan2020” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „WHOnamingguidelines” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „WongRecombination” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.
Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „Zoonotic” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.

Further reading

External links

Sablon:Scholia

Sablon:Medical resources Sablon:COVID-19 pandemic Sablon:Human coronaviruses Sablon:Viral systemic diseases Sablon:Zoonotic viral diseases Sablon:Subject bar

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2&oldid=22982552”