„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A lap tartalmának cseréje erre: {{Személy infobox |név=Ernesto Teodoro Moneta |kép=Ernesto Teodoro Moneta.jpg |képméret= |képaláírás= |születési hely=Milánó |születési dátum… Címke: Oldal nagy része eltávolítva |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Osztrák település infobox |
||
| név = Wolfern |
|||
|név=Ernesto Teodoro Moneta |
|||
| helyi név = |
|||
|kép=Ernesto Teodoro Moneta.jpg |
|||
| kép = Losensteinleiten Ortsansicht21-9062.jpg |
|||
|képméret= |
|||
|képaláírás= |
| képaláírás = Losensteinleiteni utcakép |
||
| címer = |
|||
|születési hely=[[Milánó]] |
|||
| zászló = |
|||
|születési dátum=[[1833]]. [[szeptember 20.]] |
|||
| címerleírás = |
|||
|halál helye=[[Milánó]] |
|||
| zászlóleírás = |
|||
|halál dátuma= [[1918]]. [[február 10.]]<br>(84 évesen) |
|||
| becenév = |
|||
|nemzetiség= [[Olaszok|olasz]] |
|||
| mottó = |
|||
|gyermekei = - |
|||
| tartomány = |
|||
|állampolgárság = - |
|||
| kerület = |
|||
|házastárs= |
|||
| rang = |
|||
|sírhely = - |
|||
| kerületei = |
|||
|szakma= újságíró, forradalmár |
|||
| alapítás éve = |
|||
|kitüntetései= [[Nobel-békedíj]] (1907) |
|||
| alapítás éve forrás = |
|||
| polgármester = |
|||
| jegyző = |
|||
| irányítószám = 4493 |
|||
| körzethívószám = 07253 |
|||
| rendszám = SE |
|||
| testvértelepülései = - |
|||
| térkép = - |
|||
| népsűrűség = |
|||
| népsűrűség forrás = |
|||
| tszf = 359 |
|||
| legmagasabb pont = |
|||
| terület = 32,57 |
|||
| weboldal = www.wolfern.at |
|||
| wikicommons = |
|||
}} |
}} |
||
'''Wolfern''' [[Ausztria|osztrák]] mezőváros [[Felső-Ausztria]] [[Steyrvidéki járás]]ában. 2019 januárjában 3163 lakosa volt. |
|||
'''Ernesto Teodoro Moneta''' ([[Milánó]], [[1833]]. [[szeptember 20.]] – [[Milánó]], [[1918]]. [[február 10.]]) olasz nacionalista újságíró, forradalmár, békeaktivista. [[1907]]-ben [[Louis Renault]]-val megosztva [[Nobel-békedíj]]at kapott az olasz békemozgalomban való részvételéért. |
|||
== |
==Elhelyezkedése== |
||
[[Fájl:Wolfern im Bezirk SE.png|170px|bélyegkép|balra|Wolfern a Steyrkörnyéki járásban]] |
|||
Ernesto Teodoro Moneta 1833. szeptember 20-án született, az akkor az Osztrák Császársághoz tartozó Milánóban. Elszegényedett arisztokrata családja vidéki házukba húzódott vissza, ahol - bár luxuskiadások nélkül - folytathatták korábbi életmódjukat. Tizenöt éves volt, amikor kitört az 1848-as milánói forradalom. Az apja oldalán védte meg otthonukat és az összecsapásban három osztrák katona meghalt. Ezek az események nagy hatással voltak Moneta személyiségére, amelyet egyaránt jellemzett a lelkes patriotizmus, sőt nacionalizmus, másrészt viszont elkötelezettség a béke ügye iránt. Később gyakran használták rá a "militáns pacifista" jelzőt. 1848 és 1866 között az olasz függetlenség és egyesítés ügyéért küzdött; 1859-1860-ban együtt harcolt Garibaldival, később pedig Giuseppe Sirtori tábornok oldalán, aki maga mellé vette szárnysegédnek. Az 1866-os hadjárat során (amikor a custozai vereség után veszekedés tört ki a vezérkarban és Sirtorit eltávolították a vezetői posztról) azonban csalódott a hadseregben és leszerelt. |
|||
Wolfern a tartomány Traunviertel régiójában fekszik, [[Steyr (település)|Steyrtől]] közvetlenül északnyugatra. Területének 13,9%-a erdő, 76,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 településrészt és falut egyesít: Losensteinleiten (548 lakos 2019-ben), Maria Laah (240) és Wolfern (2375). |
|||
Egy milánói napilapba, az Edoardo Sonzogno által 1866-ban alapított Il Secolóba kezdett színikritikákat írni. A következő évben két barátja megvásárolta az újságot, Monetát pedig felkérték főszerkesztőnek. Ezt a feladatot egészen 1895-ig ellátta. Dinamikus és idealista személyiségének köszönhetően újságjával jelentős mértékben tudta befolyásolni a közvéleményt. Ellentmondásos természete itt is kiütközött: bár hithű katolikus volt, az Il Secolo harcos antiklerikális hangvételt ütött meg, mert Moneta úgy vélte, hogy papság útjában állt az olasz egyesítésnek és az ország társadalmi fejlődésének. Emiatt mélyen vallásos felesége és két fia is elidegenedett tőle. |
|||
A környező önkormányzatok: keletre [[Dietach]], délkeletre [[Steyr (település)|Steyr]], délnyugatra [[Sierning]], nyugatra [[Schiedlberg]], északnyugatra [[Sankt Marien]], északra [[Hofkirchen im Traunkreis]], északkeletre [[Hargelsberg]]. |
|||
Volt katonaként azért kampányolt, hogy az újoncok hosszas és kevéssé hatékony alapkiképzése helyett még a falvakban, városokban élő fiatalokat tanítsák meg célba lőni, sportolni, amivel jelentősen le lehetett volna rövidíteni a hadseregbeli kiképzés idejét. |
|||
==Története== |
|||
During the last thirty years of the nineteenth century, Moneta gathered material and insights for his opus Le guerre, le insurrezioni e la pace nel secolo XIX [Wars, Insurrections and Peace in the Nineteenth Century], which he published in four volumes in 1903, 1904, 1906, and 1910. The part of this work which remains of greatest interest is the first volume, in which he describes the development of the international peace movement during the course of the century. Moneta concentrates his interest on military rather than on social or economic issues throughout the work and utilizes the point of view and approach of the journalist, narrating in a first-person, anecdotal style. His recurrent theme is the lack of substantive results achieved by wars and militarism. Yet, during his career as editor of Il Secolo, Moneta was one of the most vocal nationalists in Italy. He managed to make his intense patriotism and his devotion to the cause of national defense and of Italian unification consistent with his dedication to the fostering of international peace and arbitration, becoming a full-time pacifist immediately upon his retirement from Il Secolo. Although his highly personal brand of nationalism almost approached chauvinism, he fought for years against the contempt for Austria displayed by many Il Secolo readers and against the «Gallophobia» which swept Italy during the 1880’s. |
|||
Wolfern területe a kőeszköz-leletek tanúsága szerint már a kőkorban is lakott volt. Térségét először 777-ben említik, amikor III. Tasziló bajor herceg az általa alapított kremsmünsteri apátságnak adományozta a Dietach és és Sierning közötti erdőket. Neve először 1111-ben fordul elő az írott forrásokban. A település területe eredetileg a [[Bajor Hercegség]] keleti határvidékén feküdt, a 12. században került át Ausztriához. 1396-ban és 1397-ben, amikor a Petrus Zwicker vezette inkvizíció eretnekeket tartóztatott le, a valdensek három alkalommal is felgyújtották a wolferni plébániát. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor Wolfern az Enns fölötti Ausztria része lett. 1532-ben a Kászim pasa által vezetett betörő törökök megostromolták a losensteinleiteni várat és nagy károkat okoztak benne. |
|||
A [[napóleoni háborúk]] során a falut több alkalommal megszállták. |
|||
A község központja sokáig Losensteinleiten volt, de az első világháború után az új polgármesteri hivatal Unterwolfernben épült fel és a községet is Wolfernre nevezték át. Miután a Német Birodalom 1938-ban [[Anschluss|annektálta]] Ausztriát, Wolfern az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához. A községet 1994-ben emelték mezővárosi rangra. |
|||
The range of activities in which Moneta engaged for the propagation of world peace is impressive. In 1890 he began to issue an annual almanac called L’Amico della pace. After his retirement as editor of Il Secolo, he continued to contribute to its columns from time to time and to republish many of his articles in pamphlets and periodicals. Ever aware of the value of propaganda for peace, he even printed one-page tracts and distributed them to rural schoolmasters. In 1898 he founded a fortnightly review, La Vita internazionale, which gained sufficient prestige to ensure publication on a regular basis for many years during a period when most such periodicals languished in Italy for lack of interest and financial support. |
|||
==Lakosság== |
|||
His work for peace was not solely of a literary nature. He became the Italian representative on the Commission of the International Peace Bureau in 1895. He attended peace congresses for many years, and his courtly, deceptively diffident presence became increasingly familiar and respected. He had encouraged l’Unione lombarda per la pace e l’arbitrato internazionale [the Lombard Union for International Peace and Arbitration] since its foundation in 18871, and had himself founded, besides several organizations of an ephemeral nature, the Società per la pace e la giustizia internazionale [Society for International Peace and Justice]2, which lasted from 1887 until 19373, long after his death. He lectured at the newly founded Italian Popular University. In 1906 he planned and had constructed a Pavilion for Peace at the Milan International Exposition, during which he presided over the fifteenth annual International Peace Congress. |
|||
A wolferni önkormányzat területén 2019 januárjában 3163 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 82,9%-a római katolikusnak, 2,6% evangélikusnak, 3,6% mohamedánnak, 9,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a német (95,3%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportot a törökök alkották 1,9%-kal. |
|||
A népesség változása: |
|||
From 1900 until his death in 1918, Moneta suffered from glaucoma, and he spent long periods in the country recuperating from eye operations which barely prevented total blindness. Physical suffering refined Moneta’s high sense of purpose but did not diminish his essential exuberance, even in advanced age, or his ability to state vigorously his convictions. During World War I, for example, supporting Italy’s role in the war, he said4: «I, as an Italian, cannot put myself au dessus de la mêlée. I must participate in the life of my country, rejoice in her joys, and weep in her sorrows.» |
|||
{{népességdiagram}} |
|||
==Látnivalók== |
|||
Moneta succumbed to pneumonia in 1918 at the age of eighty-five. The monument which his friends erected to him in 1925 was carted off to a warehouse during the Fascist regime, thus escaping destruction when a bomb fell on the site during World War II. The inscription on its base preserves the essential paradox of his life, for it honors him both as a partisan of Garibaldi’s and as an apostle of peace. |
|||
*a Szt. Péter és Pál-plébániatemplom |
|||
Selected Bibliography |
|||
*a stadlkircheni gótikus Szt. Margit-templom |
|||
Combi, Maria, Ernesto Teodoro Moneta: Premio Nobel per la pace 1907. Milano, Mursia, 1968. |
|||
==Források== |
|||
Moneta, Ernesto Teodoro, Dal presente all’ avvenrie, Milano, 1913. |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
Moneta, Ernesto Teodoro, Le guerre, le insurrezioni e la pace nel secolo decimonono, Compedio storico. 4 vols. Milano, 1903-1910. |
|||
*[https://www.dietach.at A település honlapja] |
|||
Moneta, Ernesto Teodoro, L’ideale della pace e la patria. Milano, 1913. |
|||
*[https://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=41504 41504 - Dietach] ''Statistik Austria'' |
|||
Moneta, Ernesto Teodoro, Irredentismo e gallophia. Milano, 1903. |
|||
Moneta, Ernesto Teodoro, La nostra pace. Milano, Bellini, 1909. |
|||
Moneta, Ernesto Teodoro, Patria e umanità. Milano, Sonzogno, 1899. |
|||
Pinardi, Giuseppe, La Carrière d’un pacifiste: E. T. Moneta. Le Havre, Publication de «L’Universel», 1904. |
|||
Schou, August, Histoire de l’internationalisme III: Du Congrès de Vienne jusqu’à la première guerre mondiale (1914), pp. 355-359. Publications de l’Institut Nobel Norvégien, Tome VIII. Oslo, Aschehoug, 1963. |
|||
== |
==Fordítás== |
||
*{{fordítás|de|Wolfern|oldid=194583714}} |
|||
*[https://www.nobelprize.org/prizes/peace/1902/gobat/biographical/ Albert Gobat - Biographical] ''Nobelprize.org'' |
|||
*[https://www.britannica.com/biography/Charles-Albert-Gobat Charles-Albert Gobat] ''Encyclopedia Britannica'' |
|||
{{osztrák járás települései}} |
|||
{{NobelBékeDíj}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|földrajz}} |
|||
[[xKategória:Felső-Ausztria települései]] |
|||
{{DEFAULTSORT:Ducommun Elie}} |
|||
[[xKategória:Nobel-békedíjasok]] |
|||
[[xKategória:1843-ban született személyek]] |
|||
[[xKategória:1914-ben elhunyt személyek]] |
|||
[[xKategória:Svájci politikusok]] |
|||
[[xKategória:Svájci Nobel-díjasok]] |
|||
A lap 2020. június 19., 12:50-kori változata
| Wolfern | |
 | |
| Losensteinleiteni utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Irányítószám | 4493 |
| Körzethívószám | 07253 |
| Forgalmi rendszám | SE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg. |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 359 m |
| Terület | 32,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Wolfern weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wolfern osztrák mezőváros Felső-Ausztria Steyrvidéki járásában. 2019 januárjában 3163 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Wolfern a tartomány Traunviertel régiójában fekszik, Steyrtől közvetlenül északnyugatra. Területének 13,9%-a erdő, 76,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 településrészt és falut egyesít: Losensteinleiten (548 lakos 2019-ben), Maria Laah (240) és Wolfern (2375).
A környező önkormányzatok: keletre Dietach, délkeletre Steyr, délnyugatra Sierning, nyugatra Schiedlberg, északnyugatra Sankt Marien, északra Hofkirchen im Traunkreis, északkeletre Hargelsberg.
Története
Wolfern területe a kőeszköz-leletek tanúsága szerint már a kőkorban is lakott volt. Térségét először 777-ben említik, amikor III. Tasziló bajor herceg az általa alapított kremsmünsteri apátságnak adományozta a Dietach és és Sierning közötti erdőket. Neve először 1111-ben fordul elő az írott forrásokban. A település területe eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékén feküdt, a 12. században került át Ausztriához. 1396-ban és 1397-ben, amikor a Petrus Zwicker vezette inkvizíció eretnekeket tartóztatott le, a valdensek három alkalommal is felgyújtották a wolferni plébániát. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor Wolfern az Enns fölötti Ausztria része lett. 1532-ben a Kászim pasa által vezetett betörő törökök megostromolták a losensteinleiteni várat és nagy károkat okoztak benne. A napóleoni háborúk során a falut több alkalommal megszállták.
A község központja sokáig Losensteinleiten volt, de az első világháború után az új polgármesteri hivatal Unterwolfernben épült fel és a községet is Wolfernre nevezték át. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, Wolfern az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához. A községet 1994-ben emelték mezővárosi rangra.
Lakosság
A wolferni önkormányzat területén 2019 januárjában 3163 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 82,9%-a római katolikusnak, 2,6% evangélikusnak, 3,6% mohamedánnak, 9,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a német (95,3%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportot a törökök alkották 1,9%-kal.
A népesség változása:
Látnivalók
- a Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
- a stadlkircheni gótikus Szt. Margit-templom
Források
- A település honlapja
- 41504 - Dietach Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wolfern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
