„Gertler Viktor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
|||
| 53. sor: | 53. sor: | ||
* Láz (1957) |
* Láz (1957) |
||
* Éjfélkor (1957) |
* Éjfélkor (1957) |
||
* Felfelé a lejtőn (1958) |
* [[Felfelé a lejtőn (film, 1958)|Felfelé a lejtőn]] (1958) |
||
* Vörös tinta 1958) |
* Vörös tinta 1958) |
||
* [[A Noszty fiú esete Tóth Marival (film, 1960)|A Noszty fiú esete Tóth Marival]] (1960) |
* [[A Noszty fiú esete Tóth Marival (film, 1960)|A Noszty fiú esete Tóth Marival]] (1960) |
||
A lap 2020. június 10., 14:13-kori változata
| Gertler Viktor | |
| Született | 1901. augusztus 24. Budapest |
| Elhunyt | 1969. július 5. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Sörös Erzsébet (1911-2006) |
| Szülei | Gertler Adolf Berger Friderika |
| Foglalkozása | filmrendező |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1957) Kiváló művész (1966) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/9-1-146) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gertler Viktor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gertler Viktor (Budapest, 1901. augusztus 24. – Budapest, 1969. július 5.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.
Életpályája
Édesapja Gertler Adolf érsekújvári születésű kereskedő, édesanyja Berger Friderika (1880–1943)[1] voltak.[2] Apai nagyszülei Gertler József (1837–1920)[3] kereskedő és Schlesinger Betti, anyai nagyszülei Berger Fülöp és Feigl Berta voltak.[4] Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a Rákosi Szidi színiiskolát. A tanulmányait 1923-ban fejezte be, a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért. 1934-ben házasságot kötött Budapesten Sörös Erzsébettel.[5] Első játékfilmje az 1936-ban készült Mária nővér című volt. A második világháború alatt Brüsszelben élt, a háború befejezése után tért haza. 1945 és 1947 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.
Filmjei
- Táncol a kongresszus (1931 – a film vágója)
- Mária nővér (1936)
- Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)
- Marika (1937)
- A férfi mind őrült (1937)
- Úri világ (1938)
- A leányvári boszorkány (1938)
- Elcserélt ember (1938 – forgatókönyvíró is)
- Szabad május elseje Budapesten (1945)
- Hazugság nélkül (1945)
- Díszmagyar (1949)
- Úri muri (1949)
- Ütközet békében (1951)
- Becsület és dicsőség (1951)
- Állami Áruház (1953)
- Én és a nagyapám (1954)
- A bűvös szék (1954)
- Gázolás (1955)
- Dollárpapa (1956)
- Pázmán lovag (1956)
- Láz (1957)
- Éjfélkor (1957)
- Felfelé a lejtőn (1958)
- Vörös tinta 1958)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
- Az aranyember (1962)
- Egy ember, aki nincs (1963)
- Özvegy menyasszonyok (1964)
- És akkor a pasas... (1966)
- Az utolsó kör (1968)
Díjai
- Kossuth-díj (1957)
- Kiváló művész (1966)
Könyve
- Az én filmem (1942 – önéletrajz)
Jegyzetek
- ↑ Berger Frida halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 259/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Gertler Adolf és Berger Frida házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 911/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Gertler József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1726/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Berger Fülöp és Feigl Berta házasságkötési bejegyzése a pesti izr. neológ hitközség házassági akv. 88/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Gertler (Viktor) Győző és Sörös Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 200/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kárpátinfo[halott link]
