„Káthay Mihály (kancellár)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
A köznemesi családból származó vitézt 1599-ben nevezték ki [[Kálló]] kapitányává. Tisztségének ellátását a pénzhiány nehezítette: több levelében kérte a Szepesi Kamarát, hogy fizessék ki a várvédők zsoldját. Az elutasítást megtudva, „az vitézek igen felzajdultak, annyira, hogy mind zászlóstul akartanak felkelni, nagy nehezen csendesítettem le őket szép szómval” – írta Káthay a Kamarának 1599. november 1-jei levelében. |
A köznemesi családból származó vitézt 1599-ben nevezték ki [[Kálló (település)|Kálló]] kapitányává. Tisztségének ellátását a pénzhiány nehezítette: több levelében kérte a Szepesi Kamarát, hogy fizessék ki a várvédők zsoldját. Az elutasítást megtudva, „az vitézek igen felzajdultak, annyira, hogy mind zászlóstul akartanak felkelni, nagy nehezen csendesítettem le őket szép szómval” – írta Káthay a Kamarának 1599. november 1-jei levelében. |
||
1604-ben [[Bocskai István]]hoz csatlakozott, aki erdélyi kancellárrá nevezte ki. E minőségében fontos szerepet játszott a [[Bécsi béke (1606)|bécsi béke]] előkészítésében, emiatt és katolikus vallása miatt a fejedelem környezetében levő református prédikátorok gyanakodva tekintettek rá. Tisztségét 1606. szeptemberig töltötte be, amikor a fejedelem bebörtönöztette. A [[betegségek régi |
1604-ben [[Bocskai István]]hoz csatlakozott, aki erdélyi kancellárrá nevezte ki. E minőségében fontos szerepet játszott a [[Bécsi béke (1606)|bécsi béke]] előkészítésében, emiatt és katolikus vallása miatt a fejedelem környezetében levő református prédikátorok gyanakodva tekintettek rá. Tisztségét 1606. szeptemberig töltötte be, amikor a fejedelem bebörtönöztette. A [[betegségek régi neveinek listája|vízkórságban]] szenvedő Bocskai úgy gondolta, hogy Káthay mérgezte meg, s halála után a mérgezéssel vádolt kancellárt a hajdúk felkoncolták. |
||
Bocskai haláláról több olyan [[gyászvers]] maradt fenn, amelyeknek fő motívuma Káthay vádolása. ''Az fejedelemnek megétetőjéről és annak büntetéséről való ének'' (kezdősora: Ha kérdi Isten Káthay tetőled) számos másolatban és változatban keringett a 18. század végéig. |
Bocskai haláláról több olyan [[gyászvers]] maradt fenn, amelyeknek fő motívuma Káthay vádolása. ''Az fejedelemnek megétetőjéről és annak büntetéséről való ének'' (kezdősora: Ha kérdi Isten Káthay tetőled) számos másolatban és változatban keringett a 18. század végéig. |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
| ⚫ | |||
{{csonk-tört}} |
{{csonk-tört}} |
||
| ⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:Kathay Mihaly}} |
{{DEFAULTSORT:Kathay Mihaly}} |
||
[[Kategória:Erdélyi kancellárok]] |
[[Kategória:Erdélyi kancellárok]] |
||
A lap 2019. október 23., 16:06-kori változata
| Káthay Mihály | |
| Erdélyi Fejedelemség kancellár | |
| Hivatali idő 1604 – 1606 | |
| Előd | Jacobinus János |
| Utód | (betöltetlen)[1] |
| Született | 1565 ? |
| Elhunyt | 1607. január 12. Kassa |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus |
Káthay Mihály (? – Kassa, 1607. január 12.) kállói várkapitány, erdélyi kancellár.
Élete
A köznemesi családból származó vitézt 1599-ben nevezték ki Kálló kapitányává. Tisztségének ellátását a pénzhiány nehezítette: több levelében kérte a Szepesi Kamarát, hogy fizessék ki a várvédők zsoldját. Az elutasítást megtudva, „az vitézek igen felzajdultak, annyira, hogy mind zászlóstul akartanak felkelni, nagy nehezen csendesítettem le őket szép szómval” – írta Káthay a Kamarának 1599. november 1-jei levelében.
1604-ben Bocskai Istvánhoz csatlakozott, aki erdélyi kancellárrá nevezte ki. E minőségében fontos szerepet játszott a bécsi béke előkészítésében, emiatt és katolikus vallása miatt a fejedelem környezetében levő református prédikátorok gyanakodva tekintettek rá. Tisztségét 1606. szeptemberig töltötte be, amikor a fejedelem bebörtönöztette. A vízkórságban szenvedő Bocskai úgy gondolta, hogy Káthay mérgezte meg, s halála után a mérgezéssel vádolt kancellárt a hajdúk felkoncolták.
Bocskai haláláról több olyan gyászvers maradt fenn, amelyeknek fő motívuma Káthay vádolása. Az fejedelemnek megétetőjéről és annak büntetéséről való ének (kezdősora: Ha kérdi Isten Káthay tetőled) számos másolatban és változatban keringett a 18. század végéig.
Jegyzetek
- ↑ A kancelláriát a titkári rangban levő Péchi Simon vezette.
Források
- Bitskey István: Bocskai alakja a magyar irodalomban. Kisebbségkutatás, XIII. évf. 3. sz. (2004) arch Hozzáférés: 2011. március 13.
- Filep Tamás Gusztáv: Bocskai koronája II. rész. Kortárs, XLIX. évf. 5. sz. (2005)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Orlovszky Géza – Szilasi László: Ha kérdi Isten, Káthay, tetőled.... Ó szelence: A magyar barokk vers[halott link]
Kapcsolódó szócikkek
.svg){kind=small}
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |