„Hadiadó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam 2A00:1110:205:4CC8:3CE7:11D7:C0E3:FD8 (vita) szerkesztését (oldid: 21792864) Címke: Visszavonás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''hadiadó''' (latinul: subsidium) [[háború]]s kiadások fedezetére, az állampolgárokra, esetleg a megszállott területek lakóira kirótt adó. |
A '''hadiadó''' (latinul: subsidium) [[háború]]s kiadások fedezetére, az állampolgárokra, esetleg a megszállott területek lakóira kirótt adó. |
||
==Hadiadó Magyarországon== |
==Hadiadó Magyarországon== |
||
[[Fájl:Burg Rechnitz 17. Jahrhundert.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Császári zsoldosok porciót szednek]] |
[[Fájl:Burg Rechnitz 17. Jahrhundert.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Császári zsoldosok porciót szednek]] |
||
[[Magyarország]]on [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] (uralkodott: [[1458]]-[[1490]]) kezdte el a rendkívüli hadiadó szedését. Ez az állami adónem portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették. Mivel az éves többszöri fizetés nagyon érzékenyen érintette a már amúgy is túlterhelt jobbágyokat, ezért [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] halála után nem szedték rendszeresen a rendkívüli hadiadót. |
[[Magyarország]]on [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] (uralkodott: [[1458]]-[[1490]]) kezdte el a rendkívüli hadiadó szedését. Ez az állami adónem portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették. Mivel az éves többszöri fizetés nagyon érzékenyen érintette a már amúgy is túlterhelt jobbágyokat, ezért [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] halála után nem szedték rendszeresen a rendkívüli hadiadót. |
||
A lap 2019. október 9., 11:43-kori változata
A hadiadó (latinul: subsidium) háborús kiadások fedezetére, az állampolgárokra, esetleg a megszállott területek lakóira kirótt adó.
Hadiadó Magyarországon
Magyarországon Hunyadi Mátyás (uralkodott: 1458-1490) kezdte el a rendkívüli hadiadó szedését. Ez az állami adónem portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették. Mivel az éves többszöri fizetés nagyon érzékenyen érintette a már amúgy is túlterhelt jobbágyokat, ezért Mátyás halála után nem szedték rendszeresen a rendkívüli hadiadót.
A 16-17. században a törökök elleni hadjáratok és a végvárak fenntartásának költségeire szedték a hadiadót.
Miután a törököt véglegesen kiűzték a Temesközből, 1715-től, tehát az állandó hadsereg létrehozásától egészen 1848-ig rendszeres adónemmé vált. Eleinte élelemmel vagy takarmánnyal is leróhatták adójukat a jobbágyok. Ez volt az úgynevezett porció, amit pénzben és természetben is fizettek. Az adó mértékét előre meghatározták, majd a beszedendő mennyiséget megyénként és helységenként felosztották. A lakosság vagyonát számba vevő összeírásoknak köszönhetően az adó hozzávetőlegesen egyenlő mértékben sújtott minden jobbágyot. A természetben fizetett porció legsúlyosabb terhekkel járó formája katonatartás volt. Ez tulajdonképpen a jobbágynál lakó katona (oralis porció) és lova (equilis porció) ellátását jelentette.
A 20. században is megjelent ez a fajta adónem, ekkor már hadikölcsön néven. Ilyen hadikölcsön volt a tervkölcsön békekölcsön is.
