„Hidrogén-klorid” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Százalék- és ezrelékjelek, valamint Celsius- és mindenféle fokok körüli rendezés |
→Jellemzői: relatív sűrűség |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
==Jellemzői== |
==Jellemzői== |
||
A tömény sósav 38 tömegszázalékos, [[levegő]]n füstölög, mert az oldatból távozó HCl a levegő nedvességtartalmában oldódik és ködöt képez. A hidrogén-klorid-gázt igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, nagyobb nyomáson színtelen [[folyadék]]ká sűríthető. A hidrogén-klorid-gáz [[sűrűség]]e 1,278 (levegő=1) és [[víz]]ben rendkívül |
A tömény sósav 38 [[Koncetráció|tömegszázalékos]], [[levegő]]n füstölög, mert az oldatból távozó HCl a levegő nedvességtartalmában oldódik és ködöt képez. A hidrogén-klorid-gázt igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, nagyobb nyomáson színtelen [[folyadék]]ká sűríthető. A hidrogén-klorid-gáz levegőre vonatkoztatott relatív [[sűrűség]]e: ''ρ''<sub>rel</sub> = 1,278 (levegő = 1) és [[víz]]ben rendkívül jól oldódik; 1 [[térfogat]] víz 0 °C-on 505 térfogat (0,825 g) és 20 °C-on 440 térfogat (0,721 g) hidrogén-klorid-gázt abszorbeál; ezért hidrogén-klorid-gázzal telt palack víz alatt kinyitva egy pillanat alatt megtelik vízzel. |
||
A |
A sósavoldat savtartalma tömegszázakban kifejezve közelítőleg a sűrűség két első tizedesének kétszeresével egyenlő. (Pl.: az 1,12 g/cm<sup>3</sup> sűrűségű sósavoldat kb. 24 [[Koncentráció| %(''m''/''m'')]]-os.) |
||
A sósav igen erős egybázisú sav; a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át, a pozitív standarpotenciálú fémekkel (pl.: [[réz]]) nem lép reakcióba. A speciális [[oxidáló anyag]]ok (pl. mangán-peroxid, [[kálium-klorát]] stb.) a sósavat elbontják és ekkor [[klórgáz]] fejlődik belőle. A sósavat nemcsak a laboratóriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkívül [[gyógyszer]]ként is használják. |
A sósav igen erős egybázisú sav; a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át, a pozitív standarpotenciálú fémekkel (pl.: [[réz]]) nem lép reakcióba. A speciális [[oxidáló anyag]]ok (pl. mangán-peroxid, [[kálium-klorát]] stb.) a sósavat elbontják és ekkor [[klórgáz]] fejlődik belőle. A sósavat nemcsak a laboratóriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkívül [[gyógyszer]]ként is használják. |
A lap 2007. szeptember 17., 23:59-kori változata
Hidrogén-klorid | |
---|---|
Általános | |
Magyar név | Hidrogén-klorid |
IUPAC név | Hydrogen chloride |
Egyéb nevek | Sósav, klórhidrogén, spiritus salis, acidum hidrochloricum, acidum muriaticum, muriatic acid, acidum chloratum |
Képlet | |
Moláris tömeg | 36,46 g/mol |
Megjelenés | Színtelen, szúrós szagú higroszkópikus gáz |
CAS-szám | [7647-01-0] |
EINECS (EG) szám | 231-595-7 |
EG-Index szám | 017-002-01-X |
Tulajdonságok | |
Sűrűség és halmazállapot | 1,16 g/cm3 (20 °C), gáz |
Oldhatóság vízben | Korlátlanul elegyedik |
Olvadáspont | −114,2 °C (158,8 K) |
Forráspont | −85,1 °C (187,9 K) |
Szerkezet | |
Kristályszerkezet | Lineáris, dipólus molekula |
Fizikai állandók | |
Képződéshő | −92,5 kJ/mol |
Moláris hőkapacitás | 28,8 J/(mol·K) |
Veszélyességi jellemzők | |
EU osztályozás | Maró hatású (C) |
R-mondatok | R34, R37 |
S-mondatok | S26, S36/37/39, S45 |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
RTECS szám | |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | Kloridok |
Azonos kation | |
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A hidrogén-klorid szintelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav, melyet először Basilius Valentinus állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig Priestley 1771. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is megtalálható, minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője.
Előállítása
A hidrogén-klorid hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten, vagy a fény hatására. Az egyesülés durranás kíséretében történik, ha az említett két gáznak egyenlő térfogatait elegyítettük egymással.
H2 + Cl2 = 2 HCl
A hidrogén-klorid előállítható a kloridokból, ha azokat koncentrált kénsavval melegítjük; e célra azonban iparilag konyhasót (NaCl) használnak, amelyet kénsavval kezelnek.
NaCl + H2SO4 = NaHSO4 + HCl
A Leblanc-féle szódagyártásnál melléktermékül igen nagy mennyiségü sósavat kapnak.
Jellemzői
A tömény sósav 38 tömegszázalékos, levegőn füstölög, mert az oldatból távozó HCl a levegő nedvességtartalmában oldódik és ködöt képez. A hidrogén-klorid-gázt igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, nagyobb nyomáson színtelen folyadékká sűríthető. A hidrogén-klorid-gáz levegőre vonatkoztatott relatív sűrűsége: ρrel = 1,278 (levegő = 1) és vízben rendkívül jól oldódik; 1 térfogat víz 0 °C-on 505 térfogat (0,825 g) és 20 °C-on 440 térfogat (0,721 g) hidrogén-klorid-gázt abszorbeál; ezért hidrogén-klorid-gázzal telt palack víz alatt kinyitva egy pillanat alatt megtelik vízzel.
A sósavoldat savtartalma tömegszázakban kifejezve közelítőleg a sűrűség két első tizedesének kétszeresével egyenlő. (Pl.: az 1,12 g/cm3 sűrűségű sósavoldat kb. 24 %(m/m)-os.)
A sósav igen erős egybázisú sav; a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át, a pozitív standarpotenciálú fémekkel (pl.: réz) nem lép reakcióba. A speciális oxidáló anyagok (pl. mangán-peroxid, kálium-klorát stb.) a sósavat elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. A sósavat nemcsak a laboratóriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkívül gyógyszerként is használják.
A sósav szerepel a magyar gyógyszerkönyvben. Nem megengedett a szennyezése kénsavval, szabad klórral, nehéz fémekkel, legkivált pedig arzénnal. A sósav reakciókban keletkező kloridókat a sósav sóinak, a kloridionokat sav maradéknak nevezzük.