„Neruda postása” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fimrendezőként javítva filmrendezőként-re
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
belső hivatkozások
15. sor: 15. sor:
Furio Scarpelli
Furio Scarpelli
Giacomo Scarpelli
Giacomo Scarpelli
| főszereplő = Massimo Troisi, Philip Noiret, Maria Grazia Cucinotta
| főszereplő = [[Massimo Troisi]], [[Philippe Noiret]], [[Maria Grazia Cucinotta]]
| zene = Luis Enríquez Bacalov
| zene = Luis Enríquez Bacalov
| operatőr = Franco Di Giacomo
| operatőr = Franco Di Giacomo
22. sor: 22. sor:
| nyelv = Eredeti : olasz, spanyol
| nyelv = Eredeti : olasz, spanyol
| időtartam = 104 perc
| időtartam = 104 perc
| forgalmazó = Miramax Films, hazai : InterCom
| forgalmazó = Miramax Films, hazai: InterCom
| költségvetés = 3 millió dollár (becsült)
| költségvetés = 3 millió dollár (becsült)
| bemutató = 1994 szeptember Olaszország, 1995 június Egyesült Államok, 1995 október Magyarország
| bemutató = 1994. szeptember: Olaszország, 1995. június: Egyesült Államok, 1995. október: Magyarország
| bevétel = 22 millió dollár Egyesült Államok (becsült), 55 millió dollár nemzetközi (becsült)
| bevétel = 22 millió dollár Egyesült Államok (becsült), 55 millió dollár nemzetközi (becsült)
| díj = Oscar - díj a legjobb filmzenének(Louis Enrique Bacalov), BAFTA, a legjobb filmnek és legjobb filmzenének, David Lean - díj a legjobb rendezőnek(Michael Radford), Chicagói filmkritikusok díja, a legjobb idegen nyelvű filmnek.Globo d'oro - Az olasz Golden Globe - a legjobb operatőrnek és filmzenének
| díj = [[Oscar-díj a legjobb filmzenének]] (Louis Enrique Bacalov), BAFTA, a legjobb filmnek és legjobb filmzenének, David Lean-díj a legjobb rendezőnek (Michael Radford), Chicagói filmkritikusok díja, a legjobb idegen nyelvű filmnek, Globo d'oro Az olasz Golden Globe a legjobb operatőrnek és filmzenének
| képarány = 1.66 : 1
| képarány = 1,66:1
| honlap = www.imdb.com/title/tt0110877/
| honlap = www.imdb.com/title/tt0110877/
| imdb = 0110877
| imdb = 0110877
34. sor: 34. sor:
}}
}}


A '''Neruda postása''' ''('' olaszul ''Il postino,'' angol nyelvterületen ''The postman )'' egy [[1994]]-ben bemutatott [[Olaszország|olasz]] [[film]] mely Antonio Skármeta<ref>{{Cite journal|date=2018-11-23|title=Antonio Skármeta|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Antonio_Sk%C3%A1rmeta&oldid=870276848}}</ref> Ardiente paciencia<ref>{{Cite journal|date=2018-06-28|title=Ardiente paciencia|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Ardiente_paciencia&oldid=847915175}}</ref><ref>{{Cite journal|author=Antonio|last=Filer|first=Malva E.|date=1986-09|title=Ardiente paciencia|journal=Hispania|volume=69|issue=3|pages=557|doi=10.2307/342755|url=http://dx.doi.org/10.2307/342755|issn=0018-2133}}</ref>(magyarul Neruda postása) című könyve alapján készült.
A '''Neruda postása''' ''([[olasz nyelv|olaszul]] ''Il postino,'' [[angol nyelv]]területen ''The postman )'' egy [[1994]]-ben bemutatott [[Olaszország|olasz]] [[film]], amely Antonio Skármeta<ref>{{Cite journal|date=2018-11-23|title=Antonio Skármeta|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Antonio_Sk%C3%A1rmeta&oldid=870276848}}</ref> Ardiente paciencia<ref>{{Cite journal|date=2018-06-28|title=Ardiente paciencia|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Ardiente_paciencia&oldid=847915175}}</ref><ref>{{Cite journal|author=Antonio|last=Filer|first=Malva E.|date=1986-09|title=Ardiente paciencia|journal=Hispania|volume=69|issue=3|pages=557|doi=10.2307/342755|url=http://dx.doi.org/10.2307/342755|issn=0018-2133}}</ref> (magyarul Neruda postása) című könyve alapján készült.


=== A történet ===
=== A történet ===
Az ötvenes évek elején, a népszerű [[költő]] [[Pablo Neruda]], [[emigráció (tevékenység)|emigráció]]ja során [[Olaszország]]ba érkezik. A kis sziget, ahol idejét tölti - a filmben Cala di Sotto - él Mario, a csendes, visszahúzódó fiú akinek éppen elege lett a halászatból s munkát keres. Hamarosan postásként alkalmazzák s feladata, hogy leveleket kézbesítsen, kizárólag Pablo Neruda számára. Az olykor esetlennek tűnő Mario mély tisztelettel és egyfajta [[bálvány]]ként tekint a híres költőre. Kérdésekkel ostromolja, aláírást kér tőle s a költő hatására, fokozatosan felfedezi a szavak és jelentésük mögötti szépséget. Lassan kibontakozó barátságuknak köszönhetően Mario életébe beköszönt a szerelem s vele együtt megismeri, megszereti a [[költészet]] erejét. Mikor Neruda hazájában, a [[politika]]i helyzet enyhülésének jóvoltából újra engedélyezik beutazását, a költő szinte azonnal, boldogan útra kel. Mario ott marad szerelmével ki később teherbe esik. Tisztelete és szeretete Neruda után mit sem változik még a környezetében levők negatív kijelentései ellenére sem. Évekkel később mikor Neruda visszatér Olaszországba, a helyi kocsmában megy ahol Mario és a felesége dolgozott. Tudomására jut, hogy Mario fiát Pablitónak keresztelték s hogy Mario egy tüntetésben életét vesztette évekkel korábban. Felesége megmutatja neki, Mario Nerudához idézett hangfelvételeit.
Az ezerkilencszázötvenes évek elején, a népszerű [[chile]]i [[költő]], [[Pablo Neruda]] [[emigráció (tevékenység)|emigrációja]] során [[Olaszország]]ba érkezik. A kis sziget, ahol idejét tölti a filmben Cala di Sotto él Mario, a csendes, visszahúzódó fiú akinek éppen elege lett a halászatból s munkát keres. Hamarosan postásként alkalmazzák s feladata, hogy leveleket kézbesítsen, kizárólag Pablo Neruda számára. Az olykor esetlennek tűnő Mario mély tisztelettel és egyfajta [[bálvány]]ként tekint a híres költőre. Kérdésekkel ostromolja, aláírást kér tőle, s a költő hatására, fokozatosan felfedezi a szavak és jelentésük mögötti szépséget. Lassan kibontakozó barátságuknak köszönhetően Mario életébe beköszönt a szerelem, s vele együtt megismeri, megszereti a [[költészet]] erejét. Mikor Neruda hazájában, a [[politika]]i helyzet enyhülésének jóvoltából újra engedélyezik beutazását, a költő szinte azonnal, boldogan útra kel. Mario ott marad szerelmével, aki később teherbe esik. Tisztelete és szeretete Neruda után mit sem változik még a környezetében levők negatív kijelentései ellenére sem. Évekkel később, amikor Neruda visszatér Olaszországba, a helyi kocsmába megy ahol Mario és a felesége dolgozott. Tudomására jut, hogy Mario fiát Pablitónak keresztelték, s hogy Mario egy tüntetésen életét vesztette évekkel korábban. Felesége megmutatja neki, Mario Nerudához idézett hangfelvételeit.
A záró képsorokon Neruda a tengerparton sétál s gondolataiban látja, amint Mariót a tüntetésen, hangosan a színpadra hívják, hogy elmondhassa, saját maga által írt [[Költészet|vers]]ét.
A záró képsorokon Neruda a tengerparton sétál, s gondolataiban látja, amint Mariót a tüntetésen, hangosan a színpadra hívják, hogy elmondhassa, saját maga által írt [[Költészet|versét]].


=== A film készítése, fogadtatása és Troisi korai halála ===
=== A film készítése, fogadtatása és Troisi korai halála ===


A forgatókönyvet a film [[Filmrendező|rendezője]] [[Michael Radford]], [[Massimo Troisi]] és akkori élettársa Anna Pavignano jegyzik. Zseniálisan átemelve Skármeta könyvének keretét de hozzáadva saját egyéniségük jellemét is. A helyszín ezúttal nem [[Chile]] és Isla Negra hanem Olaszország. A politikai szál érintőlegesen, egyfajta háttér információként van jelen. Központi pillérei közé közé tartozik, a két férfi közt kialakult barátság az érzelmek és az olykor bájos humor bemutatása.
A forgatókönyvet a film [[Filmrendező|rendezője]] [[Michael Radford]], [[Massimo Troisi]] és akkori élettársa Anna Pavignano írták. Zseniálisan átemelve Skármeta könyvének keretét, de hozzáadva saját egyéniségüket is. A helyszín ezúttal nem [[Chile]] és az Isla Negra hanem Olaszország. A politikai szál érintőlegesen, egyfajta háttér-információként van jelen. Központi pillérei közé közé tartozik a két férfi közt kialakult barátság, az érzelmek és az olykor bájos humor bemutatása.


A Neruda postása bár a költészet és a szavak élményekkel teli hatását élteti, ennek ellenére halk szavú film. Érzékenyen körbejárva az egyszerűség gyönyörét, érzelemgazdag skálán, túlfűtött érzelgősség nélkül.
A Neruda postása, bár a költészet és a szavak élményekkel teli hatását élteti, mégis halk szavú film. Érzékenyen körbejárva az egyszerűség gyönyörét, érzelemgazdag skálán, túlfűtött érzelgősség nélkül.


Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemzetközi szinten majdnem 60 [[millió]] [[Dollár (egyértelműsítő lap)|dollár]]t - ebből csak [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]], idegen nyelvű film létére 21 milliót - hozott világszerte s a közel harminc filmes díj és majdnem félszáz jelölés, köztük [[BAFTA]] és 5 [[Oscar-díj|Oscar - díj]] - köztük a legjobb film, legjobb férfi főszereplő - is ezt támasztja alá.
Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemzetközi szinten majdnem 60 [[millió]] [[amerikai dollár]]t ebből csak [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]], idegen nyelvű film létére 21 milliót hozott világszerte, s a közel harminc filmes díj és majdnem félszáz jelölés, köztük [[BAFTA]] és öt [[Oscar-díj]] - köztük a legjobb film, legjobb férfi főszereplő is ezt támasztja alá.


Massimo Troisi már a forgatás megkezdése előtt küzdött szívproblémáival és sürgős orvosi beavatkozásra volt szükség egészségének megóvásához<ref>{{Cite news|title=Massimo Troisi: the postman who always delivered|url=https://www.theguardian.com/film/2011/mar/31/massimo-troisi-il-postino|work=The Guardian|date=2011-03-31|accessdate=2019-02-22|language=en-GB|first=Michael|last=Radford}}</ref>. Ám Troisi, mondhatni makacsul ragaszkodott a film elkészítéséhez s ezáltal csak halogatásra került - mint később kiderült - az életmentő műtét. Előfordult, hogy le kellett állítani a forgatást rosszulléte miatt s nem egy alkalommal [[dublőr]] helyettesítette bizonyos jelenetekben. A filmben látható, sokszor rövidnek tűnő jelenetek, néhány mondattal lezárt - egyébként nyitva hagyott - képsorok, mind - mind ezt igazolják. Ebben a kőkemény csatában azonban Torisi nyert s [[1994]] [[június]] 3-án be tudták fejezni a Neruda postása forgatását. 12 órával később, mindössze fél nappal " álma " megvalósítása után, Trosi szívinfarktusban meghalt<ref>{{Cite journal|date=2018-12-24|title=Massimo Troisi|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Massimo_Troisi&oldid=875152304}}</ref>! Elszántságának öröksége filmtörténelmi fejezet.
Massimo Troisi már a forgatás megkezdése előtt küzdött szívproblémáival, és sürgős orvosi beavatkozásra volt szükség munkaképessége fenntartásához.<ref>{{Cite news|title=Massimo Troisi: the postman who always delivered|url=https://www.theguardian.com/film/2011/mar/31/massimo-troisi-il-postino|work=The Guardian|date=2011-03-31|accessdate=2019-02-22|language=en-GB|first=Michael|last=Radford}}</ref> Ám Troisi, mondhatni makacsul ragaszkodott a film elkészítéséhez, s ezáltal csak halogatta mint később kiderült az életmentő műtétet. Előfordult, hogy le kellett állítani a forgatást rosszulléte miatt, s nem egy alkalommal [[dublőr]] helyettesítette bizonyos jelenetekben. A filmben látható, sokszor rövidnek tűnő jelenetek, néhány mondattal lezárt egyébként nyitva hagyott képsorok, mind-mind ezt igazolják. Ebben a kőkemény csatában azonban Torisi nyert, s [[1994]]. [[június]] 3-án be tudták fejezni a Neruda postása forgatását. 12 órával később, mindössze fél nappal „álma” megvalósítása után, Trosi szívinfarktusban álmában meghalt.<ref>{{Cite journal|date=2018-12-24|title=Massimo Troisi|language=en|journal=Wikipedia|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Massimo_Troisi&oldid=875152304}}</ref> Elszántságának öröksége filmtörténelmi fejezet.


=== Érdekességek ===
=== Érdekességek ===


A regény írója, aki színház- és filmrendezőként is aktívan tevékenykedik [[1983]]-ban megírta és megrendezte ''Ardiente paciencia'' ''(Lángoló türelem)'' címmel a regény első filmváltozatát mely Amerikában [[1985]] - ben Burning patience<ref>{{Cite journal|title=Burning Patience (1983)|url=https://www.imdb.com/title/tt0085179/}}</ref> címen jelent meg.
A regény írója, aki színház- és filmrendezőként is aktívan tevékenykedik [[1983]]-ban megírta, és megrendezte ''Ardiente paciencia'' ''(Lángoló türelem)'' címmel a regény első filmváltozatát, mely Amerikában [[1985]]-ben Burning patience<ref>{{Cite journal|title=Burning Patience (1983)|url=https://www.imdb.com/title/tt0085179/}}</ref> címen jelent meg.
<br />


== Források ==
== Források ==
*[https://port.hu/adatlap/film/tv/neruda-postasa-il-postino-di-neruda/movie-1807 A Neruda postása a port.hu]-n]
*[https://port.hu/adatlap/film/tv/neruda-postasa-il-postino-di-neruda/movie-1807 A Neruda postása a port.hu]-n]
*A [[imdbtitle:0110877|Neruda postása az IMDB-n]]
*A [[imdbtitle:0110877|A Neruda postása az IMDB-n]]
*A [https://www.boxofficemojo.com/movies/?id=ilpostino.htm Neruda postása a Box office mojo]-n
*A [https://www.boxofficemojo.com/movies/?id=ilpostino.htm A Neruda postása a Box office mojo]-n
*A film adatlapja a [[Rotten Tomatoes|Rotten Tomatose]]-n : https://www.rottentomatoes.com/m/il_postino_the_postman
*A film adatlapja a [[Rotten Tomatoes|Rotten Tomatose]]-on : https://www.rottentomatoes.com/m/il_postino_the_postman


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
<references />


[[Kategória:1994 filmjei]]
[[Kategória:1994 filmjei]]

A lap 2019. május 13., 19:06-kori változata

Neruda postása
(Il postino)
1994-es francia–belga–olasz film
RendezőMichael Radford, Massimo Troisi
ProducerMario Cecchi Gori

Vittorio Cecchi Gori

Gaetano Daniele
AlapműAntonio Skármeta - Ardiente paciencia
MűfajRomantikus, dráma
ForgatókönyvíróMassimo Troisi

Michael Radford Anna Pavignano Furio Scarpelli

Giacomo Scarpelli
FőszerepbenMassimo Troisi, Philippe Noiret, Maria Grazia Cucinotta
ZeneLuis Enríquez Bacalov
OperatőrFranco Di Giacomo
VágóRoberto Perpignani
Gyártás
GyártóMiramax Films
OrszágOlaszország
NyelvEredeti : olasz, spanyol
Forgatási helyszínSzicília
Játékidő104 perc
Költségvetés3 millió dollár (becsült)
Képarány1,66:1
Forgalmazás
ForgalmazóMiramax Films, hazai: InterCom
Bemutató1994. szeptember: Olaszország, 1995. június: Egyesült Államok, 1995. október: Magyarország
Díj(ak)Oscar-díj a legjobb filmzenének (Louis Enrique Bacalov), BAFTA, a legjobb filmnek és legjobb filmzenének, David Lean-díj a legjobb rendezőnek (Michael Radford), Chicagói filmkritikusok díja, a legjobb idegen nyelvű filmnek, Globo d'oro – Az olasz Golden Globe – a legjobb operatőrnek és filmzenének
Korhatár12 II. kategória (F/8937/J)
Bevétel22 millió dollár Egyesült Államok (becsült), 55 millió dollár nemzetközi (becsült)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Neruda postása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Neruda postása (olaszul Il postino, angol nyelvterületen The postman ) egy 1994-ben bemutatott olasz film, amely Antonio Skármeta[1] Ardiente paciencia[2][3] (magyarul Neruda postása) című könyve alapján készült.

A történet

Az ezerkilencszázötvenes évek elején, a népszerű chilei költő, Pablo Neruda emigrációja során Olaszországba érkezik. A kis sziget, ahol idejét tölti – a filmben Cala di Sotto – él Mario, a csendes, visszahúzódó fiú akinek éppen elege lett a halászatból s munkát keres. Hamarosan postásként alkalmazzák s feladata, hogy leveleket kézbesítsen, kizárólag Pablo Neruda számára. Az olykor esetlennek tűnő Mario mély tisztelettel és egyfajta bálványként tekint a híres költőre. Kérdésekkel ostromolja, aláírást kér tőle, s a költő hatására, fokozatosan felfedezi a szavak és jelentésük mögötti szépséget. Lassan kibontakozó barátságuknak köszönhetően Mario életébe beköszönt a szerelem, s vele együtt megismeri, megszereti a költészet erejét. Mikor Neruda hazájában, a politikai helyzet enyhülésének jóvoltából újra engedélyezik beutazását, a költő szinte azonnal, boldogan útra kel. Mario ott marad szerelmével, aki később teherbe esik. Tisztelete és szeretete Neruda után mit sem változik még a környezetében levők negatív kijelentései ellenére sem. Évekkel később, amikor Neruda visszatér Olaszországba, a helyi kocsmába megy ahol Mario és a felesége dolgozott. Tudomására jut, hogy Mario fiát Pablitónak keresztelték, s hogy Mario egy tüntetésen életét vesztette évekkel korábban. Felesége megmutatja neki, Mario Nerudához idézett hangfelvételeit. A záró képsorokon Neruda a tengerparton sétál, s gondolataiban látja, amint Mariót a tüntetésen, hangosan a színpadra hívják, hogy elmondhassa, saját maga által írt versét.

A film készítése, fogadtatása és Troisi korai halála

A forgatókönyvet a film rendezője Michael Radford, Massimo Troisi és akkori élettársa Anna Pavignano írták. Zseniálisan átemelve Skármeta könyvének keretét, de hozzáadva saját egyéniségüket is. A helyszín ezúttal nem Chile és az Isla Negra hanem Olaszország. A politikai szál érintőlegesen, egyfajta háttér-információként van jelen. Központi pillérei közé közé tartozik a két férfi közt kialakult barátság, az érzelmek és az olykor bájos humor bemutatása.

A Neruda postása, bár a költészet és a szavak élményekkel teli hatását élteti, mégis halk szavú film. Érzékenyen körbejárva az egyszerűség gyönyörét, érzelemgazdag skálán, túlfűtött érzelgősség nélkül.

Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemzetközi szinten majdnem 60 millió amerikai dollárt – ebből csak Amerikában, idegen nyelvű film létére 21 milliót – hozott világszerte, s a közel harminc filmes díj és majdnem félszáz jelölés, köztük BAFTA és öt Oscar-díj - köztük a legjobb film, legjobb férfi főszereplő – is ezt támasztja alá.

Massimo Troisi már a forgatás megkezdése előtt küzdött szívproblémáival, és sürgős orvosi beavatkozásra volt szükség munkaképessége fenntartásához.[4] Ám Troisi, mondhatni makacsul ragaszkodott a film elkészítéséhez, s ezáltal csak halogatta – mint később kiderült – az életmentő műtétet. Előfordult, hogy le kellett állítani a forgatást rosszulléte miatt, s nem egy alkalommal dublőr helyettesítette bizonyos jelenetekben. A filmben látható, sokszor rövidnek tűnő jelenetek, néhány mondattal lezárt – egyébként nyitva hagyott – képsorok, mind-mind ezt igazolják. Ebben a kőkemény csatában azonban Torisi nyert, s 1994. június 3-án be tudták fejezni a Neruda postása forgatását. 12 órával később, mindössze fél nappal „álma” megvalósítása után, Trosi szívinfarktusban álmában meghalt.[5] Elszántságának öröksége filmtörténelmi fejezet.

Érdekességek

A regény írója, aki színház- és filmrendezőként is aktívan tevékenykedik 1983-ban megírta, és megrendezte Ardiente paciencia (Lángoló türelem) címmel a regény első filmváltozatát, mely Amerikában 1985-ben Burning patience[6] címen jelent meg.

Források

Jegyzetek

  1. (2018. november 23.) „Antonio Skármeta” (angol nyelven). Wikipedia.  
  2. (2018. június 28.) „Ardiente paciencia” (angol nyelven). Wikipedia.  
  3. Filer, Malva E. (1986. szeptember 1.). „Ardiente paciencia”. Hispania 69 (3), 557. o. DOI:10.2307/342755. ISSN 0018-2133.  
  4. Radford, Michael. „Massimo Troisi: the postman who always delivered”, The Guardian, 2011. március 31. (Hozzáférés: 2019. február 22.) (brit angol nyelvű) 
  5. (2018. december 24.) „Massimo Troisi” (angol nyelven). Wikipedia.  
  6. Burning Patience (1983)”.